Ennyi volt - vége a kárpótlási jegynek?

Mintegy 5 milliárd forint értékű kárpótlási jegy maradhat örökre a tulajdonosoknál, miután a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta: az állam döntheti el, mikor ajánl fel vagyont értük - írta a Világgazdaság.
Napi.hu, 2016. január 27. szerda, 09:09

A Fővárosi Ítélőtábla egy kisbefektető által indított perben hozott november 18-i jogerős ítéletében kimondta, nincs olyan jogszabály, amely kötelezné az államot, hogy azokért vagyontárgyakat, részvényeket, üzletrészeket vagy termőföldet ajánljon fel, illetve azokat megvásárolja.

Így a kárpótlási jegyektől tulajdonosaik már csak a tőzsdén szabadulhatnak meg - közölte a lappal az Igazságügyi Hivatal (IH) -, már ha találnak rájuk vevőt. Az 1742 forint névértékű papírokra az utolsó, százdarabos üzlet 966 forinton köttetett január 13-án.

A pert Gagyi Pálffy Attila azon idős, szerinte érdekérvényesítésre nem képes emberek helyett indította, akik a munkaszolgálatra elhurcolásukért kaptak kárpótlási jegyet 2007-2010 között, ám azok ellenében az állam semmit sem ajánlott fel. Jelképes darabszámú, száz kárpótlási jegy megvásárlását követően Gagyi Pálffy tudakolta meg a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól (NFM), hogy azokat mire használhatja fel. A több mint egy év múlva kapott válasz szerint az NFM nem tud felkínálni megfelelő vagyonelemeket a kárpótlási jegyekért cserébe.

Az állami vagyonról szóló törvény ugyanis kimondja: az intézményes privatizáció lezárult. A kárpótlási törvény ugyan tartalmazza, hogy ha az állami vagyont értékesítik, az azt lebonyolító állami intézmény jogosult meghatározni, hogy vételárként elfogad-e kárpótlási jegyet, vagy kizárólag készpénzt. Ám az elfogadás feltétele, hogy az figyelembe veszi a társadalom teherbíró képességét. Márpedig ez utóbbi alapján Gagyi Pálffy szerint az államcsőd elismerésével ér fel, hogy utoljára 2006 decemberében lehetett fizetni kárpótlási jegyekkel, az MNV Zrt. által felajánlott Mol-részvényekért.

A kisbefektető ellentmondásosnak tartja a keresetét elutasító jogerős bírósági végzés indoklását, amely szerint az állam nem kényszeríthető privatizációra, de az önként vállalt magánosításokban korlátozásmentesen fel kell tudni használni a kárpótlási jegyeket. Emiatt a Kúriához fordul jogorvoslatért, egyúttal fontolgatja, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságát is felkeresi - írta a Világgazdaság.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK