Ezt az iramot már a norvégok sem bírják a tőzsdén

Túl gyorsan emelkednek a részvényárak, a világ legnagyobb vagyonalapja, a norvég ezért inkább elad részvényeket, pedig venniük kellene.
Lovas-Romváry András, 2017. október 31. kedd, 06:40

A jelek szerint túlságosan is gyors a részvényárfolyamok elmúlt időszakban bemutatott emelkedése. A világ legnagyobb állami vagyonalapja, a norvég Norges Bank által kezelt a harmadik negyedévben eladott részvényeiből, mindezt annak ellenére, hogy elvileg emelhetné a részvények arányát portfóliójában. A JPMorgan becsléseit idéző Bloomberg szerint a norvég alaphoz hasonlóan cselekedtek ebben az időszakban a világ legnagyobb nyugdíj és állami vagyonalapjai.

A befektetési bank becslései szerint az összesen már több mint ezermilliárd dollárt kezelő vagyonalap idén eddig nettó 9,4 milliárd dollár értékben adott el részvényeket, ahogy emelkedtek az árfolyamok. Az eladások ellenére az egyre magasabb részvényáraknak köszönhetően az alap portfóliójában a részvények súlya a június végi 65,1 százalékról 65,9 százalékra emelkedett.

A norvég alap számára egyébként nemrég tették lehetővé, hogy a korábbi 60 százalék helyett legfeljebb a kezelt vagyon 70 százalékát fektesse a részvényekbe.

Trond Grande, az alap igazgatója még a nyár végén úgy nyilatkozott, a részvények maximális arányának korábbi növelése hosszabb távú stratégiai döntés volt. A kockázat növelése része annak a tervnek, amellyel hosszabb távú hozamcéljaikat teljesíteni szeretnénk. Nincs hivatalos véleményünk arról, hogy a jelenlegi szinteken a részvények drágák-e vagy olcsók, s ugyanez igaz a kötvényekre és az ingatlanpiacra is - tette hozzá.

Az alap által kezelt portfólió értéke az elmúlt öt évben megduplázódott. A különböző indexkövető termékeken keresztül becslések szerint jelenleg a norvég vagyonalap birtokolja az összes tőzsdén jegyzett részvény 1,3 százalékát világszerte. Bár az alap által befektetett pénzek nagy része passzív stratégiát követ, egy részét aktívan kezelik.

A norvég állam hosszú idő óta először tavaly vett ki először pénzt az alapból, hogy az állami költségvetés finanszírozását segítse. A pénzkivonásra a csökkenő olajárfolyam miatt mérséklődő állami olajbevételek miatt volt szükség.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK