Financial Times: Brüsszel lehet a döntőbíró a OMV-Mol csatában

Könnyen elképzlehető, hogy Magyarország az Európai Bizottsággal kerül szembe, a Mol védelme miatt - derül ki a Financial Times (FT) elemzéséből, amit az MTI-Eco idézett.
NAPI Online, 2007. szeptember 26. szerda, 12:50

Az OMV és a Mol csatájával az osztrák lapok mellett a Financial Times mai cikke is foglalkozik, a neves üzleti napilap szerint Budapest álláspontja valószínűleg ellentétesnek bizonyul azokkal bizottsági intézkedésekkel, amelyek a protekcionizmus visszaszorítását és az uniós piacnak a nagyobb verseny előtti megnyitását célozzák. Az osztrák OMV jelezte is, hogy az EU-bizottsághoz fordul támogatásért.

Wolfgang Ruttenstorfer, az OMV vezérigazgatója azt mondta a Financial Times-nak: az átvételi terveiket publikálására azért tették közzé, mert csalódást okozott nekik, hogy a Mol elutasította az osztrák vállalat közeledését. Az OMV párbeszédet szeretne folytatni - tette hozzá.

A magyarországi aggályok enyhítése végett az OMV közös bécsi és budapesti tőzsdei jegyzést javasolt, és két felügyelő bizottsági helyet magyar képviselőknek - írja a gazdasági lap, amelyből kiderül az is, hogy jóllehet az OMV elsősorban az átvétel-kitermelői oldali előnyeit hangsúlyozta, a valódi előny a Mol finomítói és benzinkút-hálózatának megszerzésében rejlik. Miközben ugyanis az olajtermékek piaca a "régi Európában" - így az OMV saját országában, Ausztriában is - stagnál, az "új Európában" gyors növekedés előtt áll. Magyarországion a 2005-2010-es időszakban várhatóan évi 3,2 százalékkal növekszik az olajtermék-kereslet, Szlovákiában pedig 3,7 százalékkal, Ausztriában ugyanakkor csak 0,7 százalékkal, Nyugat-Európa egészében pedig 0,6 százalékkal - utal a FT cikke a Wood Mackenzie tanácsadó cég előrejelzésére.

Az OMV és a Mol egyesülése a két céget erőteljes szereplőjévé tenné a gyorsan növekvő Duna-medencei térségnek, amelyet mindkét társaság központi tevékenységi területének tekint. Az egyesült cég - eltekintve bármely esetleges vagyoneladástól - a negyedik legnagyobb finomítói csoport lenne Európában, napi 877 ezer hordós nyersolaj-finomítási kapacitással. Ez a BP-ével azonos kapacitás lenne, és csak a Total, az ExxonMobil és a Royal Dutch Shell mögött maradna el. A töltőállomások számát tekintve a hetedik legnagyobb lenne Európában a Mol és az OMV kombinációja, amelyet csak a fenti négy cég, valamint az Eni és a Repsol előzne meg. Az OMV számításai szerint az egyesülés éves szinergiahozadéka 400 millió euró lenne. Az "új Európa" kockázati tényezői közé tartoznak ugyanakkor az Oroszországhoz fűződő történelmi kapcsolatok. A Mol esetében a "koronagyémántja" a "nagy és igen hatékony" százhalombattai finomító, amelyet a Barátság vezetéken érkező orosz olaj feldolgozására terveztek. Mára azonban egyértelművé vált, hogy az orosz cégek úgy gondolják: túl sok (hasznot) engednek át a finomítóknak, és más, jobb feltételekre törekszenek. A Lukoil már a nyáron lassította szállításait a német finomítóknak, hogy nyomatékot adjon az árak újratárgyalására irányuló szándékának - fogalmaz a FT.

Az OMV azzal érvel, hogy ellenőrzése alatt a Mol finomítói, elsősorban a százhalombattai, alternatív ellátási forrásokhoz juthatnak, például az adriai terminálokról vagy a kaszpi térségből Törökországon át. A Mol azonban vitatja ezeket az előnyöket. Központi érve az, hogy bármekkorák legyenek is az előnyök, azokat messze ellensúlyozná, hogy az OMV-nak az EU versenyszabályai értelmében el kellene adnia a százhalombattai finomítót. Az OMV ezzel viszont azt állítja szembe, hogy az ügyletnek csak akkor van értelme, ha a finomítót meg lehet tartani, és az osztrák cég szerint csak "bizonyos mértékű vagyoneladásra" lenne szükség a jóváhagyáshoz.

A Financial Times szerint kritikus jelentőségű az EU jóváhagyása abból a szempontból, hogy megengedhetők-e a magyar kormánynak a Mol védelmére tett erőfeszítései, és abból a szempontból is, hogy az ügylet megfelelne-e az OMV várakozásainak. Elképzelhető tehát, hogy a csata nem Budapesten és nem is Bécsben, sőt nem is piacon, hanem Brüsszelben és Strasbourgban dől el.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK