Gyászos volt a hét - helyére kerülhet a forint

Bizalmat hozott a piacra az augusztusi kamatvágás is - a befektetők első reakcióikat tekintve megnyugodtak, hogy tényleg "sorozat"-ról van szó. Ennek megfelelően a magasabb kamatokat, hozamokat kihasználva buzgón vásárolni kezdtek, igaz, a lelkesedés a hét végére alábbhagyott.
Ádám Zsigmond, 2009. augusztus 31. hétfő, 10:45

Nagy megnyugvással vette tudomásul a piac a múlt hétfői, fél százalékpontos csökkentést, ami azt jelezte, hogy a jegybank készen áll az európai mércével mérten még mindig igen magas kamatszint fokozatos, de jelentős csökkentésére. A piac tehát megerősödött abban a hitében, hogy egy kamatcsökkentési sorozat történik, amelynek az elején vagy közepén vagyunk, tehát havi rendszerességű kamatvágások várhatók, amelyeknek csak a mértéke függhet a pillanatnyi piaci helyzettől.

Ezért, mint az ilyenkor szinte mindig megfigyelhető, az elméletileg forintgyengítő kamatcsökkentés ténylegesen erősítette a forintot, ugyanis a jövőre vonatkozó várakozások miatt a magas kamatot és hozamokat az idő feltételezett szűkössége miatt a külföldiek fokozottan igyekeznek kihasználni, amihez persze forintra van szükség.

Hosszabb távon persze az igazságnak győznie kell, azaz végső soron egy kamatvágás a fundamentális okok miatt valóban inkább árfolyamgyengüléssel kell hogy járjon. Az euforikus hangulat gerjesztette önbeteljesítő jóslatok okozta ellentétes folyamatok gyors megtörésére kiválóan alkalmas, ha illetékes helyről elhangzik egy olyan nyilatkozat, amely egyidejűleg szól a további kamatcsökkentések szükségességéről és arról, hogy talán gyengébb forint lenne kívánatos a gazdaság számára.

Ily módon hűtötte le a monetáris tanács egyik tagja csütörtökön a kedélyeket, aminek (természetesen persze más okok is közrejátszhattak) hatására a forint jelentős gyengülésbe kezdett s az euró árfolyama 270 forint fölé került. A befektetők nyilván elgondolkoztak azon (amin persze nyilatkozat nélkül is illett volna), hogy a kamatcsökkentési sorozat nemcsak a dolgok jó irányba fordulásának a jele, de azzal az eredménnyel is jár, hogy előbb-utóbb "helyére kerül" a kamat, ezzel együtt elolvad az a kamattöbblet, ami most pótlólagos keresletet gerjeszt mind a forint, mind pedig az állampapírok iránt.

A legrövidebb papír, a három hónapos diszkontkincstárjegy aukciós szereplésén is látszanak a további kamatcsökkenés(ek)be vetett várakozások, az átlaghozam 7,68 százalék lett. Ez 15 pontos csökkenés a megelőző hetihez képest, ami persze szerénynek tűnhet az 50 pontos kamatvágás fényében, azonban tekintetbe kell vennünk, hogy ez utóbbit már korábban beárazta a piac. A három hónapos papír hozama azonban az új jegybanki kamatot is érezhetően alulmúlja.

Nagyon kedvetlenre sikerültek a csütörtöki kötvényaukciók, pedig egyrészt három futamidőben is lehetett licitálni, másrészt hosszú idő után egy új kötvénysorozatot (2013/E) bocsátottak ki. Az eredmény olyan szempontból meglehetősen gyászos lett, hogy mind az öt-, mind pedig a tízéves papírból a nem túl erős (a felajánlott mennyiséget épp hogy meghaladó) kereslet miatt mennyiségcsökkentést hajtott végre a kibocsátó, és ezekből a papírokból nem kompetitív értékesítésre sem került sor.

Az újonc hároméves sorozatból persze nem illett volna szerény mennyiséggel indítani (az első kibocsátáskor a megfelelő likviditás biztosítása érdekében mindig fontos a megfelelő tételnagyság), meg persze a befektetők érdeklődése is élénkebb (az új benchmark-papír megjelenésekor sokan lecserélik erre a régit), így ott nem látszott, hogy bármi gond lenne.

Meg persze, ha eltekintünk attól, hogy közben egy kamatcsökkentés történt (amitől olyan szempontból el is lehet, hogy elvben a többéves kötvények hozamát nem kell hogy befolyásolja a kéthetes kamat éppen aktuális szintje), a kialakult, valamivel 8 százalék fölött lévő átlaghozamokban sem találhatunk semmi kivetnivalót.

Az sem utolsó dolog - ha a pozitív jeleket keressük -, hogy bár szerdán két sorozatból visszavásárlást hirdetett meg az ÁKK, csak az egyikből vásárolt ténylegesen, s abból sem túl nagy tételt. Megszűnt tehát az a korábbi helyzet, hogy a befektetők inkább a kötvények eladása, s nem a vásárlása iránt mutatnak érdeklődést, azaz a kibocsátónak ismét a "rendes", azaz értékesítői szerepe került előtérbe.

Ami a hozamgörbét illeti, ismét leginkább egyenesnek tekinthető az alakja, a hozamok nyolc százalék körül stabilizálódtak. Az igazi persze az lenne, ha visszatérne a békeidők inverz görbéje, a jelenlegi helyzetben azonban komoly eredmény, hogy a futamidő növekedésével nem láthatunk szignifikánsan magasabb hozamokat.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK