BUX
37575

Hatalmas változás előtt a magyar befektetők védelme

Az Európai Unió várhatóan az idén dönt a tagállamok befektetővédelmi biztosításának összeghatáráról, ami nálunk két és félszeresére növelhetné azt. A Beva februárban közel kilenc év után először ismét kártalanítást fizet, a Fund De La Salle Alapkezelő ügyfeleinek.

Eidenpenz József, 2011. január 31. hétfő, 07:52

A Napi Gazdaság hétfői számának cikkeMiután a felszámolótól decemberben megkapta a szükséges adatokat, a Beva (Befektetővédelmi Alap) várhatóan február elején kezdi el kifizetni a 2009 végén bedőlt Fund De La Salle Alapkezelő ügyfeleinek járó kártalanítást - tudtuk meg a szervezet ügyvezető igazgatójától, Farkas Pétertől. Sikkasztási gyanú, feljelentésselBár 103 ügyfél adott be kártalanítási igényt, végül 24 ügyfélnek összesen 37,5 millió forintot fizetnek majd ki. A különbséget részben az okozza, hogy a kérelmezők közül 46-an a megmaradt vagyonból végül mindent megkaptak a felszámolási eljárásban. Másrészt pedig sok elutasítás azért történt, mert az ügyfél szerződése a La Salle-lal még a társaság Bevához történő csatlakozása előtt született, emiatt nem volt biztosított. Az ügyfelek kis számára való tekintettel nem vesznek igénybe ügynököt, fiókhálózatot, a tranzakciókat és az adminisztrációt a Beva maga intézi. Utoljára 2001-ben indult hasonló eljárás, ahol a szervezetnek az eltűnt ügyfélértékek miatt kártalanítania kellett a befektetőket. A Fund De La Salle bedőlésének okairól a szervezetnél pontos információval nem rendelkeznek, de feltételezik, hogy a letétben lévő értékekből jelentős összeget elsikkasztottak, és tény, hogy a büntetőeljárás ismeretlen tettes ellen folyamatban van.Ötvenezer euróra nőhet a biztosításJelenleg a Beva által biztosított ügyfélvagyon személyenként húszezer euró, azaz körülbelül 5,5 millió forint (egymillió forint felett tízszázalékos önrész levonásával), ez azonban lehet, hogy változni fog. Az Európai Unió szervezetei és a befektetővédelmi intézmények érdekvédelmi szervezete (European Forum of Deposit Insurers, EFDI) ugyanis idén egyeztetnek az erről szóló 1997-es direktíva módosításáról, amelyet az Európai Bizottság tavaly augusztusban már elfogadott, és amely személyenként 50 ezer euróra (mintegy 13,6 millió forintra) emelné a biztosítás minimumát. Ez két és félszerese a mainak, de ezenkívül megszűnne az önrész is. Végső döntés az Európai Parlamentben az idén várható, hogy pontosan mikor, nem tudni.Farkas Péter szerint ez korántsem jelenti azt, hogy a szervezet által biztosított összes vagyon is hasonló mértékben nőne, ugyanis sok kisügyfél vagyona van 5,5 millió alatt, és csak keveseké esik 5,5 és 13,7 millió forint közé. Ezért becslések szerint csak mintegy 30 százalékkal emelkedne a Beva által biztosított vagyon összértéke, így komolyabb díjemelést nem terveznek, legfeljebb kisebb korrekciót. A szervezet jelenleg évente körülbelül 1,0-1,1 milliárd forintnyi díjat szed be a főleg bankokból, brókercégekből és alapkezelőkből álló tagjaitól.Mi kell a befagyáshoz?Jelenleg 61 tagja van, akik összesen 934 ezer befektető vagyonát kezelik, ezen befektetők tulajdonában 1888 milliárd forintnyi olyan vagyon van, amely a Beva által védett sávba esik, azaz a személyenkénti húszezer eurós határon belül van. A szervezet tartalékai a február közepén esedékes befizetés után, február második felében körülbelül hatmilliárd forintra rúgnak majd. (Az 1998-2000 körüli nagy brókercégcsődhullám után a Beva évekig, 2007-ig elsősorban a kényszerűen felvett hitel törlesztésére fordította erőforrásait.)Az említett 61 tag között nominálisan 14 olyan van, amelyeknél a védett letétek összesített értéke meghaladja a Beva jelenlegi tartalékait. A tapasztalatok szerint azonban a teljes letét sohasem veszhet el, nagyjából a kezelt vagyon harmadának-felének kell elvesznie ahhoz egy befektetési szolgáltatónál, hogy befagyás történjen. Ennek figyelembevételével 8-9 olyan tag van, amelynek befagyása nagyon kiütné a biztosítékot - mondta Farkas Péter. Ezek elsősorban a nagyobb bankok, továbbá három nagyobb lakossági brókercég tartozik még e körbe. Persze a Beva abban az esetben is fizetne, ha a nagyobb céggel történne ilyen baj, például hitelből, amire már volt példa.Változik a díjfizetésAz idén azonban már történt jelentős változás a Beva díjainak szerkezetében, ugyanis bevezették a kockázatarányos díjszámítást. A dolog lényege, hogy a korábbi módszer szerint, letétarányosan kiszámított díjakat megszorozzák egy úgynevezett kockázatossági kompozit faktorral, így jön ki az új díj. A faktort, azaz a tag kockázatosságát a tag tőkemegfelelése és a nettó jövedelmének relatív szórása, valamint a letétarányos szavatolótőkéje és a letétarányos nettó jövedelme alapján határozzák meg. (A szakirodalomban angolul PD és LGD értékekként ismert tényezők alapján.) Ebben az évben még csak az új rendszer díjcsökkentő hatása érvényesül, azaz csak azoknál alkalmaznak változtatást, akiknek a kockázatosság figyelembevétele a letétarányos díj csökkenését eredményezi. A jövő évtől azonban a kockázatosság díjnövelő hatása is megjelenik a díjfizetésekben. A kockázatosság mindenesetre legfeljebb 50 százalékkal térítheti el bármelyik irányba a letétarányos díjat - mondta Farkas Péter. Az előzetes számítások szerint idén hat tag kap mérséklést, ami összesen kb. 90-100 millió forinttal csökkenti a díjbevételt, így körülbelül 1,1 milliárd forintot tudnak majd beszedni éves díjból. Végleges adatok azonban csak április után lesznek, amikor megkapják a tagok auditált mérlegadatait.