BUX
38287

Így lehet sokat nyerni, vedd azt, amit a nagyok nem

Egyre csak növekszik a passzív stratégiákat alkalmazó befektetések aránya a részvénypiacon, az ETF-ek térnyerése megállíthatatlan. Ez azonban jelentős torzulásokhoz vezet a piacon, s jobban járhat az, aki a kimaradó részvényekre koncentrál - vélik a Bank of America Merrill Lynch szakértői.

Lovas-Romváry András, 2017. július 7. péntek, 18:31

Jelentősen emelkedett az elmúlt években a tőzsdén valamilyen passzív befektetési stratégián, leginkább tőzsdén jegyzett alapokon keresztül befektetők aránya, s ez egyre inkább azzal a veszéllyel fenyeget, hogy jelentősen eltorzítja a piaci folyamatokat. A Bank of America Merrill Lynch stratégái a Marketwatch tudósítása szerint arra figyelmeztetnek, hogy az ETF-ek ilyen mértékű terjedése miatt egyre kevésbé lesznek hatékonyak a piaci árazási mechanizmusok.

Az amerikai tőzsdéken a befektetési bank becslései szerint a forgalom mintegy negyedért felelősek az ETF-ek, az egyedi részvények kereskedése 76 százalékot tesz ki. Három évvel ezelőtt ezek súlya csak 20 százalék volt.

A befektetők egyre inkább a passzív befektetési formák felé fordulnak. Az ügyfelek összesen több mint 160 milliárd dollár értékben vásároltak ETF-eket 2009 óta, míg az egyedi részvényekben 200 milliárd dollár értékben nettó eladók voltak - hívja fel a figyelmet Savita Subramanian, a Bank of America Merrill Lynch vezető technikai elemzője a befektetési bank adataira hivatkozva.

A változás legnagyobb motorja az ETF-ek kibocsátásában élen járó Vanguard volt. A cég által kezelt alapok részesedése az S&P 500-as index teljes kapitalizációjából 2010 óta megduplázódott, ma már annak 6,8 százalékát birtokolja valamely, a Vanguard által kezelt alap. Mára oda jutottunk, hogy az 500 cégből 491-ben a Vanguard-alapok tulajdonhányada meghaladja az 5 százalékot, 2010-ben még csak 116 volt ez a szám. Azaz mindössze 9 olyan cég van az S&P 500-as index kosarában, ahol a Vanguard alapjainak tulajdonhányada kevesebb, mint 5 százalék.

A passzív befektetés természetesen semmivel sem lebecsülendőbb, vagy veszélyesebb befektetési forma, mint a hagyományos, egyedi részvények vásárlásán és eladásán alapuló stratégiáknál. Az elemző szerint azonban ekkora népszerűsége oda vezet, hogy az jelentős torzulásokat okozhat a piac szerkezetében.

Nem is akkora a közkézhányad

Az egyik példa erre a részvények közkézhányada, amely elvileg azt mutatja meg, hogy hány részvény elérhető elvileg szabadon a piacon. Azonban az ETF-ek miatt a közkézhányad-adatok torzak, az igazi érték kiszámításához le kéne vonni a passzív portfóliókban lévő papírok számát is - véli Subramanian. A folyamat egyik következménye szerinte az, hogy például a nagy passzív befektető részaránnyal rendelkező részvények volatilitása jóval magasabb. Az ilyen részvényeknél a volatilitás megtriplázódott az elmúlt egy évben.

Mivel az ilyen indexkövető portfóliókban lévő részvények iránt megnőtt a kereslet, ezért árazásuk rendszerint jóval magasabb azokénál, amelyek kimaradtak a szórásból. Viszont az alacsonyabb közkézhányad miatt ezen részvények likviditási kockázata magasabbá válik, amit egyáltalán nem tükröznek az árazások.

Keresd, amit mások hanyagolnak!

Az ilyen, passzív  portfóliókan szereplő részvények iránt így nagyobb a kereslet, úgy, hogy drágábbak és kockázatuk is nagyobb. Ez azt feltételezi, hogy az egyedi részvényekre koncentráló befektetők jobban teszik, ha az ETF-ek által kevésbé vásárolt részvényekre helyezik a hangsúlyt. Ha az elmúlt három hónapot nézzük, akkor például az ilyen részvények túlteljesítették nem csak azokat, amelyek saját tőke alacsony olcsók voltak, de azokat is, amelyekbe nagy növekedési potenciált áraz a piac - mondta az elemző.

A passzív portfóliókban szereplő "túlzsúfolt" részvények általában alulteljesítették az elhanyagolt papírokat. Előbbiekben a hagyományos alapok az elmúlt időszakban nettó eladók voltak, míg a passzív alapok nettó vásárlók. Subramanian szerint a teljesítmény elválása különösen a negyedévek végén tetten érhető, amikor az alapkezelők újrasúlyozzák a portfólióikat.

Persze a nagy passzív befektetői túlsúly mellett még simán működőképes maradhat egy tőkepiac, jó példa erre Japán. A japánra koncentráló befektetési alapok 70 százaléka passzív befektetési stratégiát követ, ezt támogatja az is, hogy a Bank of Japan deklaráltan évek óta vásárolja monetáris lazítási programja keretében a részvény alapú ETF-eket. Ennek azonban ára van. 2002 és 2013 között a Nikkei indexet még az alapok 46 százalékának sikerült megvernie, ez az arány 2014 és 2016 között 34 százalékra csökkent.