BUX
38228

Itt a lista! Így lehetett sokat keresni idehaza

Miközben tavaly a világ fejlettebb országaiban és sok feltörekvő piacon is alapvetően szépen emelkedtek a részvényárak, pluszban - de sokszor csak szerény pluszban - végeztek a legnagyobb kockázatvállaló készségű hazai hedge fund jellegű alapok.

Eidenpenz József, 2011. január 11. kedd, 14:21

A Napi Gazdaság keddi számának cikkeA hazai befektetésialap-palettán minden bizonnyal a legkockázatosabb pólust az úgynevezett származtatott alapok jelentik, amelyek részvények, kötvények és egyebek vásárlása mellett még tőkeáttételt is alkalmazhatnak származékos ügyletek segítségével, saját tőkéjüknél is magasabb összeget kockára téve. Ezeket nevezhetjük magyar hedge fundoknak is, vagy legalábbis ez a hazai kategória áll legközelebb a külföldi fogalomhoz. A magyarországi származékos alapok hozamát megvizsgálva kiderül, hogy legjobbjuk évi 54 százalék feletti teljesítményt ért el, a legkevésbé sikeresek pedig nulla közelit, esetleg szerény, egy-két százalék körüli veszteséget. A lista cikkünk végén található.Egy évvel ezelőtt a hazai egyéves állampapírhozam hat százalék körül volt, ezt az alapok többségének, 31-ből 23-nak sikerült túlteljesíteni, a várható inflációt még többnek. A német DAX index tavaly mintegy 15, az amerikai S&P-500 pedig 12 százalékkal emelkedett, ezt már csak körülbelül felük, illetve harmaduk szárnyalta túl, a BUX index viszont gyakorlatilag stagnált tavaly. Van egyébként olyan származtatott alap is, amely tavaly elbukta tőkéjének 20 százalékát, de ez év közben indult, így kimutatásunkban nem szerepel.A legjobbakA származékos gyűjtőnév azonban eléggé különböző alaptípusokat mos össze, mindegyik alapot mindegyikkel nem ajánlatos összehasonlítani ebben a kategóriában. Az évi 54 százalékkal első helyezett Platina Delta (Concorde) például 60 százalék körüli arányban külföldi részvényeket tartott tavaly év végén, míg a 39 százalékkal második OTP Supra kötvényekre és származékos devizaügyletekre szakosodott. (A Platina-alapcsalád egyébként hiába ér el szép hozamokat, szűk körnek szánt termék, amelytől a külső befektetőket 10+10 százalékos forgalmi jutalékkal igyekeznek elriasztani.) A harmadik helyezett Reálszisztéma-Marco Polo latin-amerikai, közép-ázsiai és észak-amerikai részvényekkel töltötte fel portfóliójának túlnyomó részét az utolsó ismert havi jelentése szerint, de köt határidős üzleteket is. (Azt írják róla, hogy négy témára, az olajhiányra, a ritka földfémek kifogyására, az amerikai államadósságra és a pénzkínálatra koncentrál.)Van azután igazán mindenevő befektetési alap is, mint az Aegon Vision, amely devizaüzleteket (novemberben euró/jen), részvényüzleteket, kötvényüzleteket, árupiaci üzleteket (kukorica, búza) egyaránt köt, illetve tart egymással párhuzamosan is. Az Access-BWM alapnál sok, 72 százaléknyi részvény és némi kötvény mellett érdekesség, hogy cfd-ket és bankközi devizaügyleteket találtunk, ha csak kisebb mennyiségben is.Hiányos jelentésekAz alapok havi jelentései közül sok számos kívánnivalót hagy maga után, részben valószínűleg jogszabályi, részben az alapkezelők hozzáállásán, döntésén múló tényezők miatt. Így némelyiknél olyan alapvető információ nem derül ki, mint a származékos ügyletekkel előidézett tőkeáttétel mértéke, pedig ezen ügyleteket amúgy részletesen és alaposan szabályozzák a jogszabályok és ezek jelentik a legnagyobb kockázatot. Gyakorlatilag sehol sem szerepel a devizakitettség, pedig manapság nagyon nem mindegy, hogy valakinek dollár-, euró- vagy jenkötvényei vannak, esetleg valamilyen egzotikus devizát is bevállalt. Néhányan olvasmányos stílusban, részletesen beszámolnak arról, mit csinált alapjuk az adott hónapban, másutt csak néhány száraz számot találunk, amit a törvény előír.