BUX
39279

Itt az újabb csalódás: vigye a pénzét, amíg nem késő!

Az elmúlt évtized egyik tuti befektetése, a legnagyobb feltörekvő országok (BRIC) értékpapírjainak vásárlása mostanra buktává vált, menekül az ezt kínáló alapoktól, akinek kedves a pénze.

Komócsin Sándor, 2011. augusztus 19. péntek, 12:03

Folyamatosan vonják ki a befektetők a pénzüket azokból az alapokból, amelyek kizárólag a gyorsan növekvő nagy feltörekvő országok, Brazília, India, Kína és Oroszország (BRIC) tőkepiacain fektetik be vagyonukat - írja a CNBC. A BRIC betűszót 2001-ben találta ki Jon O'Neill,a Goldman Sachs elemzőkje, ám az erre az országcsoportra koncentráló alapok csak az évtized közepétől futottak fel. A Templeton, a Deutsche Bank és mások is ajánlottak BRIC-alapokat ügyfeleiknek, akárcsak Magyarországon működő bankok. Összességében több ezer ilyen befektetési lehetőség várja még ma is azt, aki szembe kíván úszni az árral.

A BRIC-alapok komoly pénzt hoztak azoknak, akik időben ébredtek: 2003 és 2007 között 1600-szorosára, 38 milliárd dollárra ugrott tőkéjük összértéke és a brutális tempóban bővülő orosz, brazil, kínai és indiai gazdaság teljesítményének köszönhetően 600 százalékos hasznot hajtottak befektetőiknek. Az elmúlt év márciusa óta azonban nettó tőkevesztőkké váltak - derül ki a Reuters adataiból. Összes vagyonuk nagyjából negyedével, 28 milliárd dollárra csökkent, miután 9,5 milliárd dollár távozott számláikról.

Eközben a Japánon kívüli ázsiai-csendes-óceáni térség eszközeibe fektető alapok tőkéje négymilliárd dollárral nőtt ugyanebben az időszakban, miután az pénzüknek helyet kereső ügyfelek ezekben szélesebb alapokra támaszkodó, kevésbé kockázatos befektetési lehetőséget látnak. Ugyancsak a biztonságkeresés magyarázza, hogy az aranyba és nemesfémekbe fektető alapok összesen 4,5 milliárd dollár tőkét tudtak felszívni az elmúlt másfél évben. A BRIC-alapok divatja kifújt, a befektetők valami újat akarnak, különösen az ázsiai és a csendes-óceáni térségben - mondta a CNBC-nek a BNP Paribas ottani tevékenységének vezetője.

A BRIC-hez tartozó országokban lakik minden tizedik ember a földön. Az elmúlt tíz évben ömlött a pénz a piacaikra, amely részben rohamosan bővülő exportszektorukat célozta meg, részben arra bazírozott, hogy középosztályaik szélesedése erős belső keresletet teremt a modern világ összes fogyasztási cikke iránt. Gazdaságaik vásárlóerő-paritáson számolva a nagy ugrás elején világ GDP-jének hatodát adták, míg most már negyedét adják. A BRIC-befektetések még mindig szép hozamot ígérnek, de az átlagost meghaladó haszonra már aligha képesek - vélik a Goldman Sachs elemzői.

Ennek hátterében részben a gazdaságaikon megjelenő kisebb-nagyobb pöttyök vannak. Kínát és Indiát magas infláció sújtja, s ennek fékezésére hozott intézkedések fékezik a GDP növekedését. Brazíliából jelentős tőke áramlott ki, és a költségvetési egyensúly megteremtése érdekében emelni kellett az adókat, ami viszont politikai csetepatéhoz vezetett a baloldali elnök és - még további jóléti intézkedéseket akaró - parlamenti tábora között. Oroszország jobb bőrben volt az amerikai adósságplafon-válság előtt, ám a világ tőkepiacaival együtt mozgó moszkvai tőzsde is össze tudott hozni 25 százalék buktát egy hét alatt.

Emellett a négy ország összefonása sem látszik már jó ötletnek, hiszen míg Oroszország és Brazília jelentős nyersanyag- és energiahordozó-exportőr, India és Kína e termékcsoport nagy importőrei közé tartozik. Ha egyenként nézzük a négyes tagjait, akkor azt láthatjuk, hogy a brazil kötvények és a real jó befektetésnek számítanak, mert magas hozamot ígérnek, míg a többi ország teljesítményét belső megszorítások fogják vissza. A Reuters adatbázisában szereplő BRIC-alapok idén eddig átlag 16,7 százalékot veszítettek tőkéjükből, és van olyan köztük, amely 25 százalékos buktával borzolja ügyfelei idegeit.