BUX
39279

Jönnek az új magyar részvények

Az elmúlt tíz évben nem érzékelt a tőzsde akkora érdeklődést a tőzsdére lépés iránt, mint idén - mondta Mohai György, a BÉT vezérigazgatója. A Xetra rendszer bevezetésével ősszel foglalkozik újra az igazgatóság.

Molnár Gergely, 2010. augusztus 19. csütörtök, 07:46

A Napi Gazdaság cikke

- Idén eddig egy új szereplő jelent meg a BÉT-en, várhatók-e újabb bevezetések?

- Két jelentkezőről név szerint is be tudok számolni: a CIG Pannónia Életbiztosító és az Őrmester Zrt. már bejelentették szándékukat, emellett tudunk néhány cégről, amelyekkel folynak a tárgyalások, de őket még nem nevezhetem meg. Tavaly négy bevezetés volt, reményeink szerint idén ezt felül tudjuk múlni. Hosszú idő után vállalati nyilvános kötvénykibocsátás is lesz a hazai piacon, a Regionális Fejlesztési Vállalattól, amely tavaly részvényeket bocsátott ki nyilvánosan. A brókercégek száma is gyarapodott, idén eddig öt új tagunk van. A Solar Capital a részvény- és a határidős szekcióban, az FHB a részvény- és a hitelpapír-szekcióban kapott kereskedési jogot. Örvendetes, hogy három új külföldi nagybank jelent meg a hitelpapír-szekcióban, a BNP Paribas, a Nomura és a The Royal Bank of Scotland. Mindhárom egyben elnyerte az állampapírok elsődleges forgalmazói státusát is, s mindegyikük július 1-jén kezdte a kereskedést, s már az első hónapban a szekció teljes forgalmának 4,5 százalékát adták.

- Hogy alakul a tőzsde forgalma? Továbbra is a kisbefektetők jelentik a húzóerőt?

- Idén minden hónapban jelentősen felülmúlta a forgalom az egy évvel korábbit, július az első hónap, amikor kisebb elmaradás tapasztalható. Éves átlagban azonban még így is 33 százalékkal magasabb a tőzsde forgalma, mint 2009 első hét hónapjában, átlagosan napi 25 milliárd forinthoz közeli. A hazai magánbefektetői réteg a válság hatására aktivizálódott, arányuk a 2008 eleji 21 százalékról 2009 elejére a duplájára, 45 százalékra emelkedett. 2010 első felében a hazai és külföldi intézményi forgalom erősödött, így a magánbefektetők részesedése 29 százalék volt. Ezen belül az interneten keresztül leadott megbízások aránya az elmúlt években 18-ról 50 százalékra emelkedett, jelenleg pedig 40 százalék.

- Milyen termékfejlesztéseken gondolkodik a tőzsde?

- A legnagyobb felfutást a certifikátok területén értük el, idén 51 új certifikát jelent meg a tőzsdén, amelyek kibocsátója az Erste Group és a Raiffeisen Centrobank. Ezek többsége investment és turbó certifikát (emellett létezik egy bónusz és két reverse convertible típusú certifikát is). A befektetők a tőkeáttételes turbó certifikátokat kedvelik, az investment típus aránya a forgalomnak csak egy százalékát teszi ki. A turbókon belül legkedveltebb a német tőzsde vezető indexe, a DAX, ennek aránya 46 százalék, és az olajcertifikát. Jelentős, tíz százalék körüli forgalmat bonyolítanak még az arany- és a devizaalapú termékekkel is, mint az euró/forint és a dollár/forint. Jelenleg 42 certifikáttal lehet kereskedni.

- A magyar részvényekhez kapcsolódó új termékeken nem gondolkoznak? Miért nem lehet például BUMIX-határidőt kötni, vagy miért nincsenek jól használható cfd-ek magyar részvényekre?

- A kis és közepes kapitalizációjú részvények BUMIX indexét 2004 júniusától számítjuk, bázisértéke a 2004. január 5-i 1000 pont. Már 2004 szeptemberében elindítottuk a határidős terméket, de nincs iránta piaci érdeklődés, utoljára 2007 decemberében volt rá kötés. A határidős termékek közül egyedül a BUX közeli, decemberi lejárata tekinthető likvidnek. A cfd-khez hasonló termékek kibocsátása és árjegyzése alapvetően a tőkeerős nagybankok üzlete, ezek kibocsátása csak rajtuk múlik. A tőzsde annyiban járulhat ehhez hozzá, hogy egy erős kereskedési platformot biztosít, mivel ezek komoly technikai hátteret igényelnek.

- Okozott-e változásokat a tartós befektetési számla (tbsz) bevezetése és az új adózási szabályok?

- A tbsz bevezetése pozitív hatással lehet a BÉT piacaira is, de ez a konstrukció sajátosságai miatt várhatóan csak az év végétől jelentkezik majd. Kedvező fejlemény, hogy a devizapiac forgalma nem esett vissza olyan mértékben, mint amitől tartottunk. Az év elején életbe lépett adóváltozások miatt attól féltünk, hogy nagy lesz a visszaesés, hiszen a tőzsdei és az OTC-ügyletek ettől kezdve egyformán, 20 százalékos kulccsal adóznak. Ennek ellenére a visszaesés csak 15 százalékos volt, majdhogynem szinten maradt a devizaforgalom. Talán az adóváltozásokhoz kötődik, hogy a devizapiaci szereplők súlya átrendeződött. Egyes piacvezető brókercégek forgalma csökkent, míg más szereplők jelentősen növelték tőzsdei devizaforgalmukat.

- Mikor születhet döntés a Xetra rendszer bevezetéséről?

- A kereskedési rendszerrel kapcsolatosan tavaly augusztus óta folynak a konzultációk a piaci szereplőkkel, a BÉT igazgatósága ősszel fog foglalkozni a kérdéssel, természetesen ugyanabban a szellemben, ahogy eddig is, azaz a piaci konszenzust tartva szem előtt. Egyébként a BÉT-en keresztül bonyolított Xetra-forgalom idén várhatóan megháromszorozódik, mivel a tavalyi 220 milliárd forintos egész éves forgalommal szemben idén már eddig is 380 milliárdot bonyolítottak a brókercégek.

- A növekvő forgalomból alighanem a tőzsde is profitál. Milyen évre számít a BÉT?

- A BÉT mint cég teljesítménye idén javult, ami a nagyon szoros költséggazdálkodásnak köszönhető - a költségek harmadik éve folyamatosan csökkennek. Adott piaci körülmények között is úgy tűnik, hogy EBITDA-szinten alaposan felül tudjuk múlni a tavalyi évet, mindezt szigorú takarékosság mellett.

- Ön szerint mikor érhet nyugvópontra a BÉT magyar és osztrák részvényesei közötti vita? Korábban ennek kapcsán egy alternatív tőzsde gondolata is felmerült.

- Nekem a fő feladatom a BÉT, mint szolgáltatást nyújtó cég munkájának az operatív irányítása annak érdekében, hogy valamennyi partnerünk elégedett legyen. Legjobb tudomásom szerint az ellentőzsde témája jó ideje lecsengett. Ami pedig a részvényesi, tulajdonosi kérdéseket illeti, azok természetesen - ahogy a nevük is mutatja - nem tartoznak a vezérigazgatói kompetenciába, ezért legfeljebb annyit tudok mondani, jó esélyeket érzékelek arra, hogy belátható időn belül e téren is konszenzusos megoldás szülessen.

Molnár Gergely