BUX
39554

Kedden törhet ki a botrány Budapesten

A részvényesek, a tőzsdetagok, illetve a Mol és az OTP is levélben tiltakoztak a Budapesti Értéktőzsdénél a Xetra rendszer bevezetése miatt. Ennek egyelőre azonban nincs foganatja, a rendkívüli közgyűlést várhatóan az előzetes tervek szerint megtartják.

Deák Bálint, 2011. szeptember 5. hétfő, 10:44

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az eredetileg meghirdetett napirendi ponttal megtartják a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) rendkívüli közgyűlését kedden, annak ellenére, hogy a részvényesek és a tőzsdetagok is levélben tiltakoztak a tervezett változás ellen − mondták el a Napi Gazdaság megkeresésére a BÉT sajtóosztályán. Ennél többet azonban az ügyről nem akartak mondani, mivel az számukra is kérdéses, hogy mi lesz a döntés − tudta meg lapunk.

A BÉT igazgatósága szeptember 6-ára hívta össze a tőzsde rendkívüli  közgyűlését. Az egyetlen napirendi pont a kereskedési rendszer cseréjének üzleti modellje, vagyis a jelenlegi rendszer lecserélése a Xetrára. A tavaszi közgyűlésen már éles  viták folytak a BÉT 68 százalékát birtokló osztrák konzorcium (a bécsi  tőzsde és az ÖKB elszámolóház), valamint a tőzsdét használó − általában  csak kisebb részben tulajdonos − magyar brókerházak között az immár 14  éve jól működő MMTS rendszer cseréjéről. Akkor a kisrészvényesek kérése  volt, hogy a döntő szót a közgyűlés mondja ki.

A részvényesek és a tulajdonosok ugyanakkor levélben fordultak a tőzsdéhez, amelyben jelezték kifogásaikat az új rendszerrel kapcsolatban. A BÉT azzal kalkulál, hogy az új rendszeren nő a forgalom, méghozzá a jelenlegi napi 17 milliárd  forintról 2017-ig a háromszorosára, ami bőven kompenzálja a költségeket. Amennyiben viszont a forgalomemelkedés nem éri el legalább a 30 százalékot, a váltás mínuszt hozhat.

A magyar brókercégek viszont aggódnak, hogy a külföldi tagok jelenlegi, alig 16 százalékos piaci részesedése öt év alatt akár 50 százalékosra is  hízhat. A BÉT forgatókönyve szerint a magyar tagok forgalma is csaknem megkétszereződne 2017-ig, míg a régi rendszerben a forgalom a mostani szinten maradna. A brókerházaknak az átállás viszonylag  nagyobb egyszeri és havi néhány ezer eurós folyamatos költséget jelent,  ami főként a kisebbek berzenkedését erősíti.

Évi 300 ezer eurós licencdíj
A bécsi és a ljubljanai tőzsde már a Xetrát használja, az ugyancsak CEESEG-tulajdonú prágai börze már döntött a bevezetésről. A BÉT vezetése szerint az új rendszert 2012 végéig bevezethetik, egyszeri költségei nem érik el a 200 millió forintot. (Az MMTS két fázisának büdzséje az ezredfordulón másfél milliárd forintra rúgott.) A lícencdíj 2015-től már csaknem évi 300 ezer euró lesz, ezt a BÉT a bécsi értéktőzsdének fogja fizetni.

A megkérdezett tőzsdetagok egy része egyértelműen saját forgalma  csökkenésétől tart, ráadásul az időzítést sem érzi megfelelőnek, nemcsak  a világméretű tőzsdei válság miatt. A Xetrát üzemeltető frankfurti  tőzsde és a NYSE kibontakozó, de részleteiben még átláthatatlan fúziója  esetén akár az is elképzelhető, hogy maga a Xetra sem él még öt évig − hívják fel levelükben a tiltakozók a BÉT figyelmét. A levélben ráadásul azt is kifogásolják, hogy egy új rendszernek legalább 20-30 százalékkal olcsóbb díjrendszerűnek kellene lennie. A tőzsdetagok szerint ugyanakkor a Xetra bevezetése csak bonyolítaná és szignifikánsan drágábbá tenné a tőzsdetagok működését, így egyedül a fő tulajdonos járna jól vele. A tőzsdetagok a levélben arra is felhívják a figyelmet, hogy a döntés előkészítésénél nem foglalkoztak az elszámolóház kérdésével, amit pedig nem lehet függetleníteni ettől a döntéstől.

Érdekes módon ugyanakkor a kisrészvényesek is arra hívják fel a figyelmet a levelükben, hogy a jelenleginél olcsóbb rendszer szerintük elképzelhetetlen, hiszen például 10 milliárd forintos forgalomig nem kell licencdíjat fizetni. (Ez mostanában elég gyakran előfordult.)

Mindenestre a közgyűlésen a döntés egyszerű többséget igényel, így, ha akarják az osztrák többségi tulajdonosok, keresztül is viszik ezt. Bár korábban volt ígéret arra, hogy ezt a lépést csak konszenzusos alapon lépik meg, jelenleg könnyen elképzelhető, hogy nem ez a forgatókönyv valósul meg. Ebben az esetben azonban elhúzódó vitára kell számítani, hiszen szinte biztos, hogy a magyar brókercégek mindent megtesznek saját érdekeik védelmében. Ráadásul az ügyet bonyolítja, hogy a Mol és az OTP is levelet írt az ügyben, mivel e két cég azért tartózkodott a BÉT igazgatósági ülésén a szavazásnál, mert azt hitték, konszenzus van ebben az ügyben. Ugyanakkor most már, hogy a konszenzus nem látszik, ők is kifogásolják a lépést. A Napi Gazdaság úgy tudja, hogy eddig egyetlen levélre sem érkezett válasz a tőzsde részéről, és erről lapunknak sem kívántak nyilatkozni a BÉT-en.

(A lapunk főszerkesztőjének tulajdonában is lévő Baál Kft. is aláírta a kisrészvényesek által jegyzett levelet.)