BUX
38027

Kétszázmilliárd forintot osztanak szét a részvényesek között

A 43 tőzsdei társaság közül 15 fizet tavalyi éve után osztalékot, összesen több mint 208 milliárd forintot, negyedével többet, mint tavaly.

NAPI Online, 2006. április 12. szerda, 07:46

Bár a közgyűlések zöme még hátravan, de az osztalékjavaslatok többsége már ismert, és nagy meglepetésre aligha kell számítani. (A nagy kérdőjel a Magyar Telekom osztaléka, a Zwack üzleti éve pedig március végén zárult le, úgyhogy ott még az adózott eredmény értéke sem ismert.) A 43 tőzsdei társaságból 15 tervez 2005-ös éve után osztalékfizetést, ám a nagyobb cégek (a TVK és a Danubius kivételével) mind köztük vannak. A 15 fizető cég összesített adózott eredménye 2005-ben mintegy 600 milliárd forintra rúgott, amiből 208 milliárd forint jut a részvényeseknek. Mivel a "fizetős" cégekben (elsősorban az MTelekom nagyobb súlya miatt) a külföldiek aránya nagyobb az átlagnál, a 208 milliárdos osztaléktömeg több, mint öthatoda, mintegy 180 milliárd forint a külföldi szakmai vagy pénzügyi befektetők zsebébe kerülhet. (Előbbieknek 68, az utóbbiaknak mintegy 112 milliárd jut).
A magyar állam a Richter osztalékából 3,8, a Moléból mintegy 4 milliárd forintot kasszírozhat. A magánszemélyek zsebébe folyó osztalék a teljes összeg legfeljebb 2 százalékára rúg, ám könnyen lehet, hogy összege még a 4 milliárd forinttól is bőven elmarad, mivel osztalékfizetés előtt a részvények hajlamosak magánszemély tulajdonosaiktól - talán csak átmenetileg - cégekhez vándorolni. (Így azután a tőzsdei részvények osztalékára kivetett 25 százalékos adó aligha hoz többet 300-400 millió forintnál az APEH-nek.)
A magyar tőzsdei cégek 34,8 százalékos átlagos osztalékkifizetési rátája nemzetközi összehasonlításban jónak vagy valamivel átlag alattinak mondható. (2003 után még 40 százalék volt e ráta.)
Az átlagnál lényegesen magasabb, jellemzően 80 százalék feletti a kifizetési ráta az osztalékpapíroknál. E körbe tartozik a 3 áramszolgáltató, a Zwack, az MTelekom és az újonc Állami Nyomda. (Az Émászé csak azért kevesebb, mert nem konszolidált eredménye jóval kisebb, mint a táblázat alapjául szolgáló konszolidált adat.) A többiek közül kirívóan alacsony az Egis 8 százalékos kifizetési rátája.
Az osztalékpapírok árfolyama értelemszerűen a kifizetésekhez idomul, így itt az osztalékhozam szűk sávban (7,4-8,6 százalék) mozog. E körhöz csatlakozik 6 százalékos hozamával az Inter-Európa is, míg az Émász alacsonyabb hozamát a következő évek magasabb várt osztalékszintje magyarázza. A többiek közül figyelemre méltó, hogy a 2 százalékot alig elérő hozamoknál valamivel magasabb (2,6 százalék) az OTP osztalékhozama, ami arra utal, hogy a társaság fizetési hajlandósága tartósan jónak mondható. (Nyilván nem függetlenül a menedzsment kezében lévő csaknem 3 százaléknyi, árfolyamértéken 60 milliárd forintnyi részvénytől.)
Egy évvel ezelőtt a legjobban fizető papírok (akkor még az Antenna is e kört gyarapította) hozama 8-10 százalék között volt. Azóta a kamatszint csökkenése miatt mindegyik részvény árfolyama tetemesen erősödött (az Elmű és az Émász például duplázott), így nem meglepő, ha a csoport átlagos hozamszintje 2 százalékponttal alacsonyabb lett. Mivel a következő hónapokban inkább kamatemelés, mint -esés várható, ugyanakkor a legjobban fizető cégek eredménye nem valószínű, hogy gyorsan gyarapodna, nem kizárt, hogy 2007 tavaszára a mainál magasabb osztalékhozamokra, tehát a jól fizető papíroknál alacsonyabb árfolyamokra számíthatunk.