Kifordult magából a világ Amerikában

A Bloomberg szerint az Egyesült Államokban ma már több részvények árfolyamát mérő részvényindex létezik, mint tőzsdei részvény. A tőzsdén jegyzett alapok és a passzív befektetési stratégiák a felelősek.
Lovas-Romváry András, 2017. május 16. kedd, 20:30

A jelek szerint a részvények az Egyesült Államokban mára sokkal népszerűbbekké váltak valamilyen újracsomagolt formában, mint önmagukban. A Bloomberg szerint az amerikai részvények árfolyamalkulását mérő különböző piaci indexek száma mára meghaladta az amerikai tőzsdékre bevezetett számát.

Az amerikai tőzsdéken a hírügynökség szerint 1995-ben jegyezték a legtöbbfajta részvényt, összesen 7487 különböző papírt. Számuk azóta jelentősen, 42 százalékkal esett. A különböző részvényindexek száma viszont a 2008-as válság után indult drasztikus emelkedésnek, 2010 és 2012 között számuk megnégyszereződött,  s átlépte az ezres határt, ma már ötezernél is több részvényindexet tart nyilván a Bloomberg.

Az utóbbi időkben gombamód szaporodó indexek sokban különböznek a legrégebbi hagyományos indexektől. Az S&P 500-as index például a kapitalizáció alapján legnagyobb amerikai vállalatok részvényárfolyamát számolja, s ezzel leképezi a részvénypiac nagy részét, az új indexek azonban sokszor a fogyasztók igényeinek megfelelően, sokszor egészen sajátos módon válogatják össze a kosarába kerülő részvényeket. Vannak olyanok, amelyek a részvények volatilitása, vagy az osztalékhozamok alapján szelektálnak.

A nagy indexreneszánsz

A nagy indexreneszánszt alapvetően a passzív befektetési formák, leginkább a tőzsdén jegyzett alapok (ETF-ek) népszerűségének növekedése okozza. Egy adott indexhez igazított portfóliójú tőzsdén jegyzett alap megvásárlásával ugyanis az adott befektető sokkal olcsóbban követhet egy befektetési stratégiát, mintha hagyományos eszközökkel, részvény befektetési alappal, vagy a részvények egyedik megvásárlásával tenné.

Azt, hogy a befektetők mennyire költségérzékennyé váltak jól mutatja, hogy a fél százaléknál nagyobb díjjal dolgozó alapokból 2004 óta összesen 800 milliárd dollárnyi tőke távozott, míg az ennél olcsóbban tevékenykedőkbe (ETF-eket is beleszámolva) összesen 1400 milliárd dollárnyi friss tőke érkezett.

A passzív portfóliók is folyamatosan népszerűbbek a befektetők körében az aktívan kezelteknél. A Morningstar adatai szerint tavaly az aktív befektetési politikát folytató befektetési alapokból az Egyesült Államokban 340 milliárd dollárnyi tőkét vontak ki a befektetők, míg a passzív konstrukciók 505 milliárd dollárnyi beáramlást regisztráltak.

Gigászokká nőttek

Arra egyébként már korábban többen is felhívták a figyelmet, hogy a különböző indexszolgáltató - mint az MSCI az S&P Dow Jones és az FTSE - cégek lassan az egyik leghatalmasabb tőkemozgásokat irányító tényezővé válnak, ahogy egyre több és több befektető vakon követi indexeiket és azok változásait.

A hagyományos módszerekkel dolgozó alapkezelők vegyes érzelmekkel figyelik a folyamatot. Van olyan, aki szerint az indexkövető stratégiák térnyerése durva torzulásokat eredményez a piacon, hiszen a befektetők nem a jól teljesítő vállalatok részvényeit keresik, hanem csak azt, hogy melyik indexszolgáltató hogy módosít egy-egy index súlyain. Van viszont olyan is, aki szerint pont ezek az anomáliák teremtenek kiváló lehetőséget az aktív befektetők számára.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK