BUX
38657

Kitört az őrület Európában - több száz éve nem volt ilyen

A jelek szerint az ECB kötvényvásárlási programja és a negatív kamatok megtették a hatásukat. Az európai részvényindexek szárnyalnak, egyre több kisbefektető vesz részvényeket, különösen a stabilnak tűnő és magas osztalékhozammal kecsegtető papírokat keresik. És még nincs vége.

Napi.hu, 2015. március 18. szerda, 07:12

A rekord alacsony szintre süllyedő európai kötvényhozamok következtében a befektetők egyre több pénzt csoportosítanak át a részvénypiacra, különösen a stabilnak tűnő, jó osztalékfizető cégek papírjait keresik - írja a Wall Street Journal.

Miközben az európai részvénypiacok száguldanak - élükön a német DAX-indexszel, amely hétfőn idén már 26. alkalommal zárt rekordszinten - az alacsony működési kockázatúnak tekintett, magas és stabil osztalékot fizető cégek részvényei még jobban teljesítenek. A mozgás oka egyértelműen az ECB múlt héten beindított kötvényvásárlási programja, amely tovább nyomta lefelé az államkötvényhozamokat, s arra sarkallja a befektetőket, hogy más lehetőségek után nézzenek.

Irány az osztalék

Idén eddig a 2008-as válság óta a legnagyobb tőkebeáramlást mérték azok az európai részvényalapok, amelyek elsősorban a magas osztalékhozammal rendelkező cégek részvényeiből vásárolnak. Az év első két és fél hónapjában már 10,2 milliárd dollár áramlott ezekbe az alapokba, ez több, mint a 2014-ben mért összes beáramlás, mai 7,7 milliárd dollárt tett ki az EPFR Global adatai szerint.

Az emberek egyre inkább adják el a hagyományos, kötött kamatozású eszközeiket hogy helyettük részvényeket vásároljanak. S ez a hozamvadászat még csak most kezdődik - mondta a lapnak Tony Lanning, a J.P. Morgan Asset Management szakértője. Úgy véljük, hogy a gyakorlatilag semmit sem hozó német államkötvények helyett jó minőségű cégek 2,5 százalékos osztalékhozamot kínáló részvényeit vásárolni kifejezetten jó és biztonságos befektetés - tette hozzá.

A kötvényhozamok az elmúlt időszakban az eurózónában tovább estek, ahogy a befektetők várták az ECB múlt héten megindult, havi 60 milliárd eurós kötvényvásárlási programjának kezdetét. A Bank of America Merrill Lynch adatai szerint ez oda vezetett, hogy immár 1 800 milliárd eurónyi európai államkötvény hozama süllyedt a negatív tartományba.

Eközben nem minden befektetőnek van meg a lehetősége arra, hogy részvényekre váltson a kötvényekről. Bankok, nyugdíjalapok és biztosítótársaságok hatalmas mennyiségű kötvénycsomagokon ülnek, elsősorban szabályozói előírások miatt.

A kisbefektetők ugyanakkor ennél jóval szabadabban mozognak, akkor is ha tudják, hogy a részvények kockázatosabbak. Azonban a defenzív cégek részvényei - ilyenek a közszolgáltató és gyógyszeripari társaságok a WSJ szerint - általában elég stabil osztalékot fizetnek. Ezen kívül a jó és stabil osztalékhozamú cégek részvényei a lap szerint kevésbé volatilisek, mivel az iparág amiben tevékenykednek kevésbé érzékeny a gazdaság ingadozásaira, mint a ciklikus iparágakban tevékenykedők.

A kötvényhozamok az európai pestisjárványok óta a legalacsonyabb szinten vannak. Ezért értelmes ötlet lehet jó minőségű, hosszútávon fenntartható üzleti modellel rendelkező cégek részvényeit vásárolni - mondta Jeremy Whitley, az Aberdeen Asset Management részvényosztályának vezetője.

Régebb óta tart a trend

A most fellángoló érdeklődés az osztalékpapírok iránt egy hosszabb távú trend része. Jelenleg már több, mint 200 globálisan befektető, jó osztalékhozamú részvényekre vadászó befektetési alapot érhetnek el a befektetők, ezek száma 2008-ban csak 30 volt - mondta Stephane Mattatia, a Société Générale globális makroelemzője. Ebben az időszakban összesen 142 milliárd dollárnyi tőke áramlott ezekbe a konstrukciókba.

Ha negatívak a kamatok a piac legtöbb szegmensében, akkor a pénz számára a legkisebb ellenállás útja a részvények felé vezet - mondta Greg Herbert, a Jupiter Asset Management szakértője.

Ahogy beáramlott a tőke, úgy kezdett el lefelé mozdulni a részvények osztalékhozama (az osztalék és az árfolyam hányadosa). Októberben a nagyobb európai cégeknél ez még 4 százalékos volt, mostanra 3,25 százalékra csökkent - mondta Mark Nichols, az F&C Asset Management szakértője. Persze van még hova esni, hiszen az amerikai részvények átlagos osztalékhozama kevesebb, mint 2 százalék. Az európai részvények nem voltak ennyire olcsók a kötvényekhez képest az elmúlt 100 évben tette hozzá.

Mattatita szerint az igazi problémát az jelenti, hogy meg kell találni az igazán jó részvényeket. Sok ugyanis a magas osztalékhozammal kecsegtető részvény, azonban van, amelyiknek tevékenysége kockázatosabb, s nagyobb az esélye, hogy az osztalék mértéke csökkenhet. Mint mondta, a Société Générale-nál van egy, a jó osztalékfizetőnek, ugyanakkor alacsony kockázatúnak ítélt részvények szűrésére használt rendszer, s ezen sosem ment még át ennyire kevés részvény, mint most.

Ennél is óvatosabb Frances Hudson, a Standard Life Investments stratégája, szerint a stabilnak hitt osztalékpapírokba történő befektetés már túlságosan is zsúfolt sztorivá vált. Szerinte a feltörekvő cégek jó osztaléknövekedési lehetőségekkel kedvezőbb alternatívát kínálnak.

A nagy csapda

Az osztalékhozamok közvetlen összehasonlítása az államkötvény hozamokéval ugyanakkor elég nagy hiba, amibe a piac rendszeresen beleesik. A kötvényeknél ugyanis a hozamok kifizetése és a futamidő lejárta után elvileg a kötvény rögzített névértékét kezébe kaphatja a tulajdonos (persze van csődkockázat), míg a részvények jövőbeni értékére vonatkozóan legfeljebb elemzői becslések és várakozások vannak.

S ha egy cég üzleti tevékenysége és kilátásai kedvezőtlenül alakulnak, akkor nem csak a jövőbeni osztalékok tudnak drasztikusan csökkenni, de a részvény árfolyama is.