A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Tegnap a kereskedés kezdete előtt derült égből jött a bejelentés, felfüggesztik az Egis Gyógyszergyár Nyrt. részvényeinek kereskedését, s nemsokára az ok is nyilvánosságra került: a többségi tulajdonos, a Servier-csoportba tartozó Arts et Techniques du Progrés önkéntes nyilvános vételi ajánlatot tesz az Egis-papírokra 28 ezer forintos részvényenkénti áron. A lebonyolító a KBC Securities, a felajánlási idő egy hónapig áll majd nyitva a felügyelet jóváhagyása után, és az árat az ajánlat lezárása után öt munkanappal fizetik ki, vélhetően november elején. Az ajánlatot még az Egis igazgatóságának is véleményeznie kell, amire a Napi Gazdaság információi szerint a jövő hét előtt nem lehet számítani.

Egy ellenséges vagy kívülről jövő ajánlattal ellentétben ugyanakkor most nincs olyan nagy jelentősége az igazgatósági véleménynek, hiszen az igazgatótanács elkötelezettségéhez nem fér kétség, különösen hogy egy tegnapi sajtótájékoztatón Pascal Touchon, a Servier-csoport üzletfejlesztési igazgatója közölte, sem a társaság önállóságában és tevékenységében, sem a menedzsmentben nem terveznek változást. A vásárlás finanszírozására sem használják föl az Egis forrásait, azt teljes egészében a Servier-nél rendelkezésre álló készpénzből fedezik. Maga az ajánlati ár az Egis hétfőn regisztrált 21 050 forintos záróáránál 33 százalékkal, a 2013. szeptember 24-ét megelőző hat hónap tőzsdei átlagáránál pedig 38 százalékkal magasabb. Rossz hír a befektetőknek, hogy a Servier akkor is kezdeményezni fogja a tőzsdei kivezetést, ha esetleg az ajánlat során nem érik el a 90 százalékot és nem élhetnek kiszorítási jogukkal − hangzott el a tájékoztatón.

Alulértékelt volt a papír

Az Egis évek óta a leginkább alulértékelt részvénynek számított a tőzsdén, kiváltképp ha a növekedési kilátásokat, a társaság vezetésének minőségét, a transzparenciát és a vállalat stratégiáját is figyelembe vesszük. Szomorú, hogy ezt az értéket csak a fő tulajdonos ismerte föl, még akkor is, ha hozzávesszük, ő rendelkezik a legjobb rálátással az Egis várható teljesítményére. Ennek okaként a hazai magánbefektetői réteg gyengesége, a magyar intézményi befektetői szektor megtizedelése mellett nagy súllyal esik latba a magyar részvénypiacot övező távolságtartás, ami a kiszámíthatatlan állami beavatkozások sorozata miatt alakult ki. Igaz, pont a gyógyszerszektort érintették a különadók a legkevésbé, ennek felismeréséhez azonban olyan cizellált befektetői gondolkodásmódra van szükség, amire jellemzően éppen a hazai intézményi és magánbefektetők képesek, nem pedig az országokat, sőt régiókat egészben kezelő nagyobb külföldiek.

A francia fő tulajdonos szerepe mindebben kettős: egyrészt többségi szakmai tulajdonosként jelenléte kizárta, hogy az Egis felvásárlási célpont legyen, amivel hozzájárult a nyomott árazáshoz. Másrészt már jóval korábban − és olcsóbban − is dönthetett volna a kivezetés mellett. Ahogy egisesektől többször hallottuk, a részvény tőzsdén tartása egyfajta gesztus volt a magyar menedzsment felé (a Servier három nagy generikus gyógyszergyára közül az Egis az egyetlen tőzsdei cég és maga az anyavállalat is magántársaságként, alapítványi formában működik). Ahogy Jacques Servier, a csoport névadó elnöke és alapítója az ajánlat kapcsán fogalmazott, az Egis nem a részvénypiacról finanszírozza működését, így pénzügyi szempontból nem látják jelentős előnyét a társaság jelenlétének a Budapesti Értéktőzsdén. Az elmúlt években számtalanszor merült fel spekulációként egy Servier-ajánlat, ami mutatja az ötlet létjogosultságát, de pont most a piac nem számított rá. A Napi.hu azt firtató kérdésére, hogy miért vártak ezzel 18 évet, tegnap Pascal Touchon mosolyogva azt válaszolta: egyes döntések hosszú időt igényelnek.

Fair ajánlat

S hogy pénzügyileg mennyire éri meg a Servier-nek az ajánlattétel? A cég közkézen lévő 49,1 százalékának, 3 821 793 részvénynek a megvásárlása 107 milliárd forintba kerül az ajánlati áron, miközben a konszolidált mérlegben szereplő eredménytartalék június végén 183,5 milliárd, a társaságban lévő készpénz 54 milliárd forint volt. Az osztalékfizetés során figyelembe vehető anyavállalati, magyar számvitel szerinti mérlegben az utolsó, 2012. szeptemberi adatok szerint 165 milliárd forint eredménytartalék volt, vagyis nem tér el jelentősen a negyedévente kimutatott IFRS szerinti konszolidált értéktől. Ez azt jelenti, hogy az Egis már megtermelte azt a pénzt, sőt többet is, amibe a kivásárlás kerül. Vagyis a Servier később osztalékból könnyedén kifizethetné magának, ha akarná ezt a pénzt, mégpedig úgy, hogy nem is kellene nagyon eladósodnia az Egisnek. Ezt jórészt az tette lehetővé, hogy az Egis nagyon alacsony osztalékot fizetett, 1994-ben indult tőzsdei szereplése óta 120 forintot részvényenként, épp idén emelték meg ezt 240 forintra, miután a befektetők évek óta sürgetik a kifizetési hányad növelését.

Persze lehet a 28 ezer forintos ajánlatot úgy értékelni, hogy ezzel a Servier részben kiegyenlítette amit eddig elmulasztott, és kárpótolja a részvényeseket azért, hogy eddig olyan keveset juttatott vissza az Egis kisebbségi tulajdonosainak a megtermelt eredményből. Összességében az ajánlati ár fairnek tekinthető, az elemzői értékelések általában 22 500 és 26 000 forint között szóródnak, de a már említett okok miatt reálisan aligha lehetett várni, hogy a részvény "magától" elérje ezt a szintet, és így van ez akkor is, ha most néhányan úgy érzik, a részvényenkénti saját tőke értékének megfelelő áron a Servier túl olcsón jut az Egishez.

A BÉT veszít, az állam nyer

A folyamatosan újabb bevezetéseken dolgozó Budapesti Értéktőzsde viszont súlyos veszteséget szenved el az ötödik leglikvidebb részvény távozásával, ahogy veszít rajta a befektetési szolgáltató szektor és a hazai befektetők is − leszámítva persze azokat, akiknek a számláján sok Egis-részvény van. A történet egyetlen ismert magyar nyertese a magyar állam, a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap birtokában van ugyanis − ha hihetünk a legutolsó részvénykönyvi adatoknak − az Egis-részvények 4,74 százaléka, mintegy 369 ezer papír. Ezek 19 500 forintos árfolyamon kerültek át a nyugdíjpénztáraktól bő két évvel ezelőtt, vagyis november elején hárommilliárdos nyereséget söpörhet be a csomagon az állam.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!