BUX
39279

Már látszik, nagy sebeket ütöttek az új adók

A válság előtti, 2007-es szintre ugrott a hazai A kategóriás tőzsdei cégek összesített nyeresége az első félévben, ám a profittömeg tavalyihoz viszonyított duplázódásában a Mol eredménye képezte a húzóerőt, a válságadó viszont változatlanul érezteti hatását.

Józsa Bernát, 2011. augusztus 24. szerda, 09:46

A Napi Gazdaság szerdai lapszámának cikke

Első ránézésre a különadók ellenére kezdenek kikecmeregni a gödörből a tőzsdei cégek: az első féléves jelentésüket közreadó A kategóriás társaságok 270,74 milliárd forintos összesített nyeresége ugyanis a tavalyi hétéves mélypontról visszatért a 2007-ben tapasztalt szint közelébe, ám a történet sajnos nem ilyen egyszerű. Az éves összevetésben csaknem 111 százalékos növekményből a Mol eredményét kiszűrve ugyanis már 18,7 százalékos visszaesést mutat a profittömeg. Utóbbiban továbbra is tetten érhető a blue chipek dominanciája, a négy legnagyobb társaság adja ugyanis az összesített nyereség 96 százalékát, amin érdemben nem sokat változtat majd a jelentésüket csak augusztus végén közlő E-Star, Est Media, Orco, illetve Synergon eredménye.

A társaságokat külön-külön vizsgálva már elég vegyes a kép, bár negyedéves összehasonlításban talán már javult valamelyest a helyzet. Igazán látványos javulást a Molon és a TVK-n kívül a kihasználtság bővüléséből profitáló Graphisoft Park, illetve a román akvizíció konszolidálása és egy egyszeri tétel folytán javító Állami Nyomda könyvelhetett el az első félév során.

A gyógyszergyártók viszont látványos visszaesést szenvedtek el, ami főleg a Richter éves összehasonlításban megfeleződő eredményén látszott meg, igaz, a második negyedévben az árbevételnél és az üzemi eredménynél már érezhető volt némi javulás. Éves szinten viszont Bogsch Erik vezérigazgató elmondása szerint a július 1-jétől és augusztus 1-jétől a hazai gyógyszerszabályozásban bekövetkezett változások, illetve adóemelések összességében 7,1 milliárd forintot visznek majd el az eredményből.

Hasonló, 7-8 milliárdos éves többletteherre számít az Egis vezetősége is, a kisebbik gyógyszergyártónál azonban ez nagyobb szeletet jelent az eredményre vetítve, az év első hat hónapjában ennek ellenére az Egis eredménye "csak" 30 százalékkal csökkent (a társaság üzleti éve októbertől szeptemberig tart). Így összességében a fogyasztás visszaesésével karöltve a hazai piacon mindkét gyógyszergyártó veszteségre számít az idén, a kérdés az, hogy ezt mennyire tudják majd ellentételezni az exportpiacok.A Magyar Telekom eredményének visszaesésében a távközlési adó és a leépítések költségei mellett maghatározó szerepet játszott az amerikai felügyelettel való megegyezés miatt képzett 11,5 milliárd forintos céltartalék is. A második félévet tekintve sem túl rózsásak a kilátások, bár a menedzsment megerősítette idei, 3−5 százalékos bevételcsökkenésre és 5 százalékos beruházáscsökkentésre vonatkozó várakozásait.Visszafogott mértékben emelkedett csupán az OTP nettó eredménye, a bank menedzsmentje a továbbiakban  egyenletesebb negyedéveket vár (tavaly több egyszeri tétel gyakorolt hatást az eredményre). Bencsik László vezérigazgató-helyettes szerint a svájci frank árfolyam-alakulása okozhat gondokat és különösen a negyedik negyedév lehet bizonytalan.Csoportszinten e téren várhatóan Magyarország és Románia a kulcskérdés. Mindenesetre a 90 napon túl nem fizető hitelek állománya tovább romlott, csoportszinten 15,4 százalékra bővült az időszak végére, ám ebben elsősorban a szerb és a montenegrói lányoknál tapasztalható romlás játszott szerepet. Szektortársa, az FHB eredménye viszont masszívan, kétharmadával esett vissza az időszak során, ám ebben elsősorban az Allianz Bank konszolidálásának, illetve egész éves banki különadójának elszámolása olvasztotta az időszaki profitot 2,54 milliárdról 928 millió forintra, szemben a tavalyi − különadó nélkül − 2,8 milliárdos adózott eredménnyel.

Az igazi húzóerő így az A kategóriás cégek közül a Mol volt, ami elsősorban a kitermelési üzletág erős eredményének volt köszönhető, de a finomítás-kereskedelem üzletág is a vártnál jobban teljesített. Ám a javulás igazi kulcsa a pénzügyi soron keresendő, a tavalyi első félév 24 milliárdos veszteségében ugyanis a főleg a devizahitelek átértékelésén akkor elszenvedett mintegy 100 milliárdos mínusz játszotta a főszerepet. Ezen a téren viszont az idei első hat hónapban 18,4 milliárdos plusz képződött.