A nemrégiben 3,6 százalékra csökkentett jegybanki alapkamat alaposan feladja a leckét a magyar állampapírokba fektetőknek. Az egyik nagy kérdés, mi lesz, ha lesz, ha vége lesz a kamatcsökkentéseknek. Az enyhítési ciklus vége ugyanis nincs túl messze, a nyilatkozatok alapján a 3-3,5 százalék közötti sávba tehető a kamatszint alsó értéke - jelenleg gyakorlatilag e sáv felső szélénél járunk.

Ha mondjuk 3,2 százaléknál lenne a kamat alja, akkor is legfeljebb lélektanilag lehet fontos - ami persze piaci szempontból esetenként komoly befolyásoló tényező -, hogy két alkalommal csökkentenek még 20 bázispontot vagy például négy lépésben 10 pontot, esetleg a kettő kombinációja valósul meg. Ha a lépésekre akarunk előrejelzést adni, inkább az utóbbi megoldások látszanak valószínűnek, hiszen a gödör alja felé közeledve eddig is a fékezés (a négy százalékos szint alatti "veszélyzónába" érve 25 pontról 20-ra vették vissza a csökkentési ütemet) taktikáját láttuk. Mintha a döntéshozók is tartanának attól, mi lesz, ha vége a kiszámíthatónak tetsző történéseknek, s így húzzák a dolgot, amíg lehet.

Kommunikációs szempontból is számíthat, hogy a lazítási sorozat minél tovább tartson, s mivel már mindenki hozzászokott a csökkentgetésekhez, ennek minél tovább való fenntartásával a piaci turbulenciák kialakulásának a veszélye is kisebb. Ha ezek a dolgok nagy hangsúlyt kapnának, a folyamat szinte a végtelenségig elnyújtható, hiszen csökkenteni öt, de akár egy pontonként is lehet.

Meredeken emelkedik a hozamgörbe

Lényeg, hogy három százalék alá senki nem kíván menni, ez nyilvánvaló, így most már többé-kevésbé úgy tekinthetjük, padlót fogott a kamat. (Igaz, épp tegnap jelent meg a Barclays elemzése, amely jövőre akár 3 százalék alatti rátát sem tart kizártnak.) Ennek fényében érdemes áttanulmányozni a különböző lejáratokhoz tartozó állampapírhozamokat. Ennek során figyelemmel kell lennünk arra, hogy minél rövidebb a lejárat, annál nagyobb a hozam függősége az aktuális és/vagy a közeljövőben várható kamatszinttől. Ezt jól láthatjuk a három hónapos diszkontkincstárjegynél, melynek hozama 3,5 százalék körül jár. Egységes tehát a vélemény: valamicskét még csökkenni fog a kamat.

Ami igazán érdekes, az a hosszabb papírok hozamszintje, márpedig ez eléggé meghökkentő. A hozamgörbén felfelé haladva ugyanis nagyjából az egyéves periódusig azonos, tehát 3,5 százalék körüli értékeket látunk, utána viszont elég erőteljes meredekséggel felfelé vesz irányt a görbe. A közép- illetőleg hosszú lejáratú államkötvények vásárlói tehát egyáltalán nem gondolják úgy, hogy akkor most levitték a kamatot és ez így is marad. A magyar állampapírokba való hosszú távú befektetéshez a vevők továbbá már komoly hozamprémiumot várnak el. Ez azt jelenti, hogy az államadósság forintkötvényekkel való finanszírozása messze nem oldható meg az alapkamat körüli költséggel.

A kötvények eladásával az adott hozamszinteken nincs gond, a múlt héten is komoly aukciós értékesítésre került sor: mind a három, mind az ötéves papírból megemelték a mennyiséget, ezenfelül pedig nem kompetitív értékesítésre is sor került, utóbbira még a tízéves kötvények esetében is. A hozamok azonban jól tükrözik a futamidővel növekvő elvárásokat: három évre 4,48, öt évre 4,99, tízre pedig 5,75 százalék lett az átlag. A referenciahozamokból az olvasható ki, hogy a leghosszabb futamidőt, a tizenötéves kötvényt pedig jelenleg 6,41 százalékra árazza a piac. A leghosszabb és a legrövidebb állampapír hozamszintje között tehát közel három százalékpontos különbség van, ami igen jelentős.

És ha kamatot kell emelni?

Miután a rövid hozamokkal már egyre kevésbé lehet az eurózónában elérhetőnél jobb hozamokat elérni (az árfolyamkockázat miatt persze nem igazán lehetne forint- és euróhozamokat összehasonlítani, a befektetők azonban többnyire mégis ezt teszik), a kamatprémiumra vágyók kénytelenek a hosszabb papírok felé fordulni. Ez adósságkezelési szempontból kedvező lehet annyiban, hogy növelheti a hátralévő átlagos futamidőt, azonban ennek ára is van, nevezetesen a magasabb kamatteher.

Egyelőre persze nem mondhatjuk, hogy a rövid papírok iránt ne lenne érdeklődés, azonban a kamat további csökkentésével - és a rövid hozamok ehhez történő alkalmazkodásával - ez a helyzet könnyen megváltozhat. A hosszú papírok kockázatát nem vállalók pedig ez esetben más piacokra vándorolhatnak el, ami a forintárfolyamra lehet gyengítő hatással. Így nem zárható ki - miként arra az állampapírhozamokból kiolvasható várakozások is utalnak -, hogy a kamaton egy idő elteltével emelni kell majd. Különösen, ha valamely kedélyborzoló nemzetközi, netán hazai esemény zavarokat okoz a piacon - márpedig időről-időre ilyesmi törvényszerűen előfordul. Ilyenkor viszont akár a hosszú papírok piaca is elbizonytalanodhat. Korántsem életbiztosítás tehát most hosszú papírokat venni pusztán azért, mert hozamuk a rövidekhez képest csábítóan magasnak tűnik.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!