Ha valaki a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagyobb vállalatok részvényeibe szeretné fektetni pénzét, az szinte biztos nem a tavalyi év után idén kifizetendő osztalék miatt teszi meg. A likvidebb magyar tőzsdei részvények osztalékhozama ugyanis semmi kiemelkedőt nem ígér a befektetőknek a nagyobb, például a német, vagy az amerikai részvényekéhez képest. Számításaink szerint ugyanis a BUX átlagos osztalékhozama a jelenlegi árfolyamok mellett forintban alig 2,2 százalékos, ez pedig még a rövidebb lejáratú magyar állampapírok hozamát sem éri el.

Eközben a DAX tavalyi év után fizetendő osztalékokkal számolt osztalékhozama euróban meghaladja a 2,8 százalékot, az S&P 500-as indexé pedig dollárban számolva 1,9 százalékot tesz ki, úgy, hogy mindkét devizában a kockázatmentesnek tekintett rövid lejáratú állampapírok hozama a nullához közelít.

S ennek nem az az oka, hogy a magyar cégek ne lennének bőkezűek részvényeseikkel.

Kit érdekel az osztalék?

Az osztalékok elvileg minden részvényest kellene, hogy érdekeljenek, hiszen a részvények megvásárlásával egy befektető alapvetően három dolgot vásárol. Az osztalékra való jogosultságot, a közgyűlésen való szavazati jogot és a társaság megszűnése esetén a részvényeire jutó vagyonhoz való jogot.

A pénzügyi befektetők és kisrészvényesek számára a közgyűlésen való részvétel és szavazás joga legfeljebb jelképes, hiszen általában kevesek tudnak annyi szavazati jogot összpontosítani kezükben, hogy azzal érdemben befolyásolni tudják egy-egy közgyűlési döntés kimenetelét a nagy tulajdonosokkal szemben (persze volt már ellenpélda is a történelemben). Ráadásul Magyarországon a jogi szabályozás az elmúlt tíz évben folyamatosan szűkítette a kisebbségi részvényesek jogait, akár a közgyűlésen való napirend felvétel, akár néhány esetben már a közgyűlési napirendi pontokhoz való hozzászólást tekintjük.

Az alapvető részvényárazási modellek közül a diszkontált pénzáramlásokból kiinduló modellek szerint elvileg egy részvény árfolyamát a jövőben kifizetendő osztalékok jelenértéke határozza meg. A részvényesek ugyan elméletben átmenetileg eltekinthetnek az érdemi osztalék kifizetésétől, ha úgy ítélik meg, a vállalat saját tőkeköltségénél magasabb hozamú beruházásokba tudja a pénzt forgatni, azonban ha az üzlet érett szakaszba lép és a cég már nem tud további növekedést generáló beruházásokat nyélbe ütni, akkor illik  a nyereség nagy részét kiosztani.

Jól fizetnek a magyar cégek

Az OTP a bank vezetésének előzetes jelzései szerint várhatóan részvényenként 147 forintos osztalékot fizethet a tavalyi év után, bár erről a hivatalos igazgatósági javaslat még nem jelent meg. Ezzel bank bőkezű a részvényeseivel, hiszen a tavalyi, rendkívüli tételeket is figyelembe vevő részvényenkénti eredménye 240 forint volt, így a bank eredményének mintegy 61 százalékát visszajuttatja részvényeseinek. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az osztalékot helyesebb lenne módszertanilag a részvényenkénti szabad pénzáramlással összehasonlítani, s nem a nettó nyereséggel, hiszen utóbbi egy egyszerű számviteli fogalom, míg előbbi a ténylegesen megtermelt pénzben mérhető nyereséget kellene jelentse.)

A Mol még ennél is bőkezűbb lehet az elemzők várakozásai szerint. A Bloomberg adatai szerint ugyanis a szakértők átlagosan 330 forint körüli kifizetést várnak az olajipari cégtől, míg annak rendkívüli tételektől megtisztított profit mindössze 244 forint volt részvényenként, ez 137 százalékkos kifizetési arányt jelent.

Magyar Telekom hosszú évek óta először az ismert okok miatt nem fizet osztalékot. A Richter részvényesei a tavalyi 66 forint után részvényenként 57 forintra számíthatnak a 240 forintos részvényenkénti eredményből, a cég osztalékfizetési hányada 23,75 százalék (a jól fizető Állami Nyomda részvényeitől a BUX indexben betöltött minimális súlya miatt az egyszerűség kedvéért eltekintettünk).

Ezzel számolva a BUX index cégeinek átlagos osztalékkifizetési hányada közelíti a 65 százalékot, s ez egyharmadával haladja meg a DAX index cégeinek kifizetési hányadát.

Nem várnak a cégek sem növekedést

Összességében a BUX index annyira kevés cég részvényeiből áll össze, hogy ez alapján nem biztos, hogy messzemenő következtetéseket érdemes levonni. A magas kifizetési hányad elvileg azt jelenti, hogy a cégek vezetősége nem lát olyan területet, ahol érdemes lenne befektetnie a cég pénzét, inkább kiosztja azt, tehát a társaság valószínűleg életpályájának nem éppen a növekedési szakaszában van.

Ez jól megmutatkozik a részvények áralakulásán is, hiszen a BUX index négy év alatt 34 százalékkal csökkent, miközben a DAX 50 százalékkal emelkedett.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!