A Moody's közleménye szerint a mai nappal egy osztállyal lerontotta a magyar államadósság besorolására adott osztályzatát, az eddigi Baa3-ról Ba1-re. Ez a hitelminősítő besorolása alapján már a spekulatív, befektetésre nem ajánlott, másnéven bóvli kategóriát jelenti. A hitelminősítő e mellett fenntartja a magyar államadósságra adott negatív kilátásait.

A Moody's a döntést következőkkel indokolta. Egyrészt emelkedik annak kockázata, hogy az ország nem tud eleget tenni középtávú céljainak az államadósság csökkentése, valamint a fiskális konszolidáció terén, különös tekintettel az egyre inkább korlátozottá váló középtávú növekedési kilátásokra. Másrészt az ország úgy lép be egy fokozott külső piaci volatilitás jellemezte időszakba, hogy a magas államadósságnak nagya a külföldi forrásokra támaszkodó finanszírozási igénye, s ez jelentősen növeli az ország érzékenységét a különböző negatív piaci eseményekkel szemben.

A Moody's szerint ezek a tényezők negatívan érintik a kormány pénzügyi erejét és csökkentik az ország ellenállóképességét a különböző sokkokkal szemben. A negatív kilátás azt tükrözi, hogy nőtt a bizonytalanság, hogy az ország képes lesz-e ellenállni az európai adósságválság okozta esetleges kockázatoknak. A Moody's egyben a Magyar Nemzeti Bank devizaadósságát is lerontotta egy fokozattal, szintén a Ba1 kategóriába.

A hitelminősítő közleménye szerint a döntés legfőbb oka az a bizonytalanság, amely a magyar kormány középtávú fiskális konszolidációval és az államadósság csökkentésével kapcsolatos törekvéseit övezi, a finanszírozási forrássok emelkedése és a lassuló növekedési környezet hatására. A Moody's felidézi, a GDP-arányos magyar államadósság tavaly 81 százalékos szintet ért el, ami magasabb, mint a Baa3-besorolásba eső országok mediánértéke. Annak ellenére, hogy a kormány célja az államadósság GDP 50 százalékára csökkentése 2018-ig, az ennek érdekében alkotott középtávú stratégia továbbra sem ismert minden részletében, ráadásul túlzottan egyszeri bevételeken - például a magánnyugdíj-pénztári vagyon államosításán - nyugszik, ezért nem támasztja alá a hosszú távú fenntarthatóságot. Miközben a jövő évi költségvetés 2,5 százalékos GDP-arányos deficittel számol strukturális reformok és egyszeri bevételnövelő intézkedések révén, a Moody's úgy látja, a magyar kormány lehetőségeit jelentősen korlátozza majd a gazdasági környezet. Szintén a bizonytalanságot emeli ki a hitelminősítő a 2013-ra előirányzott 2,2 százalékos deficit eléréséhez szükséges lépésekkel kapcsolatban.

Az ország középtávú növekedési pályáját egyre nagyobb mértékben korlátozzák majd mind belső, mind külső tényezők, jelentős kockázatot teremtve az államadósság-csökkentési tervekkel kapcsolatban. Az intézet felidézi, korábbi, 2011-re 2,7, jövőre pedig 2,6 százalékos magyar növekedési prognózosát 1,5, illetve 0,5 százalékra vágta vissza, alapvetően a gyenge belső kereslet, illetve magas munkanélküliség, alacsony foglalkoztatottság miatt - amely tényezők továbbra is visszavetik az ország középtávú növekedési potenciálját. A Moody's szerint emellett a rossz hitelek arányának emelkedése következtében a bankrendszer sem lesz képes arra, hogy támaszt adjon a magyar gazdaság növekedésének, ráadásul a kormány bankok nyereségét megnyirbáló intézkedései révén az anyabankok sem képesek megfelelő likviditást biztosítani itteni tevékenységük finanszírozására.

A Moody's közleménye kiemeli, az ország nettó finanszírozási igénye a következő három évben jelentős marad, az államadósság dinamikáját pedig már most jelentősen befolyásolja a gyenge forint, a gazdaságpolitika hatékonyságát övező bizonytalanság pedig tovább rombolhatja a piaci bizalmat, de negatív tényezőként említi a hitelminősítő a nagyfokú devizaadósság-állományt is. A Moody's megjegyzi, az államadósság szerkezete egy esetlegesen - a kormány szándékainak megfelelő - IMF-EU megállapodást követően is sérülékeny maradna a külső hatásokkal szemben középtávon, ami szintén nem felel meg a Baa3-besorolás kritériumainak.

A hitelminősítő szerint a magyar államadósság besorolásának további rontása is napirendre kerülhet, amennyiben a strukturális reformok megvalósítása nem a középtávú terveknek megfelelően halad. Ez a lépés hosszabb távú árfolyamnyomást és emelkedő finanszírozási költségeket okozhat. A magyar államkötvények kilátásainak stabilizálását - és hosszabb távon akár felminősítést - hozhat, ha fenntartható konszolidációs pályára áll a magyar gazdaság, ami magában foglalja a középtávú tervek és a konvergenciaprogram következetes végrehajtását, amely folyamatot az esetlegesen beinduló erőteljes gazdasági tovább támogathatná tovább.