Mennyit ér Mészáros Lőrinc a tőzsdén?

Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, akit az ellenzék rendszeresen Orbán Viktor miniszterelnök strómanjának bélyegez, két tőzsdei cégben is jelentős befolyásra tett szert az elmúlt egy évben, s ezzel részvényeik árfolyamát az egekbe küldte. De mennyit is érhet valójában a befektetők kedvencévé vált Opimus és Konzum részvénye?
Lovas-Romváry András, 2017. július 12. szerda, 11:11

Előző cikkünkben a Budapesti Értéktőzsde két kispapírját mutattuk be, amelyek Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester tulajdonosként való megjelenését követően elképesztő dráguláson estek át. Most a két cég közül először az Opimusról hozzáférhető adatokat próbáltuk meg összeszedni, s bemutatni, fundamentális alapon hogyan árazza a piac a társaságot, amelyben Mészáros Lőrinc tulajdonossá vált.

Hangsúlyozzuk, hogy ezek a nyilvánosan hozzáférhető adatok, amelyeket a kibocsátó legutolsó éves jelentéséből, illetve a társaságok cégbíróságon leadott beszámolóiból a Céginfo.hu segítségével szedtünk össze, s megpróbáltuk figyelembe venni az azóta eltelt időszakban bekövetkezett változásokat is. Ezen kívül azt is megpróbáljuk bemutatni, hogy miért reagált ennyire kedvezően a piac egy-egy bejelentett változtatás után.

Ez persze csak az egyik megközelítése a vállalkozások árazásának. Hiszen ha elhisszük azt, hogy Mészáros Lőrinc beszállásával alapvetően előrejelezhetetlen módon megváltozik a cégek árbevétele és nyereségessége, akkor értelmét veszti a papírok visszatekintő adatokból történő fundamentális árazása.

A fő számok

Először nézzük az Opimus tavalyi éves jelentését, s az abban szereplő mérleg és eredmény-kimutatás adatait. A mérleg természetesen egy pillanatfelvételt jelent csak az adott cég év végi állapotáról, s bár az eredmény-kimutatás elvileg egy dinamikus folyamatot ábrázol, az Opimusnál nehéz ez alapján a következő éves adatokra komoly becslést adni, mivel a cégbirodalom konszolidációs köre időközben jelentősen változott. A jelentős médiaportfóliót képviselő vállalatok (ahová a sok lapot kiadó és a Népszabadság korábbi kiadóját is képviselő Opimus Press is tartozik) csak tavaly ősszel kerültek a konszolidációs körbe, s így az eredmény-kimutatásban azoknak csak az utolsó kéthavi adatai kerültek kimutatásra.

Figyelembe vesszük ezen kívül azt is, hogy a cég január eleje óta két társaságban történt tulajdonszerzését is bejelentette.

Tehát nézzünk egy, a konszolidált mérlegen alapuló mutatót, ami azért fontos, mivel itt elvileg az adatokat nem torzítja az, hogy a média-portfólió csak a tavalyi utolsó két hónapban került konszolidálására.

Az Opimus Group Nyrt. saját meghatározása szerint alapvetően fő tevékenységként vagyonkezelési feladatokat végez. December 31-én összesen 23 társaságot vont be konszolidációs körébe. Ezek fő tevékenységi körei alapján 6 csoportba oszthatók, médiatevékenység, nehézipar, szállodaipar, építőipar, ingatlankezelés és egyéb.

A december 31-i mérlegadatok alapján az Opimus anyavállalati részvényesekre jutó, konszolidált saját tőkéje összesen 7 milliárd forint volt. Ehhez képest a jelenlegi, 60 milliárd forint feletti piaci kapitalizáció (azaz a részvényárfolyam szorozva a részvények darabszámával) mintha magasnak lenne tekinthető, hiszen az a sajáttőke-érték 9-szerese körül ingadozik a jelenlegi árfolyamon számolva.

Három üzlet

A konszolidációs körben január vége óta nem következett be jelentős változás, hiszen a cégcsoport azóta mindössze három tulajdonszerzést jelentett be a tőzsde honlapján. Az egyik a Csabatáj Zrt. 74,18 százalékos tulajdonrészének visszavásárlása 1 milliárd 451 millió 800 ezer forint áron. Ezzel a konszolidációs köre is növekedhetett a céggel. A Csabatáj tavaly év végi Cégbíróságra leadott mérlegadatok alapján 1,539 milliárd forintos saját tőkével rendelkezett, 1,831 milliárd forint árbevételt, 15,2 millió forint üzemi és 6,5 millió forintnyi adózás előtti eredményt ért el.

Opimus-csoport

A második, a KPRIA Magyarország Zrt. 40 százalékos tulajdonhányadának megvásárlása volt. A KPRIA saját tőkéje tavaly év végén mínusz 46 millió forint volt, 840 ezer forintos árbevétel mellett 40,5 millió forintos üzemi és 39,1 millió forintos adózás előtti veszteséget termelt. A KPRIA-ban egyébként a Konzum is részesedést szerzett, a cég a sajtóban megjelent értesülések szerint egy cseh atomenergetikai társaság leányvállalata.

A portfolio.hu a bejelentés idején részletesen foglalkozott ezzel a céggel és annak 44 százalékban tulajdonos brnói anyavállalatával. Ez az anyavállalat "az 1889-ben alapított Královopolská Ria Közép-Kelet Európa egyik legjelentősebb tervezőmérnöki, kivitelezési és tanácsadói tevékenységet végző cége, amely az erőművek tervezésében és tesztelésében is nagy tapasztalatra tett szert. A világ 8 államában (Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Bahrein, Türkmenisztán, Csehország, Szlovákia és Magyarország) jelenlévő, főleg erőművi, szennyvízkezelési és vegyipari tevékenységgel foglalkozó vállalata a világ számos országában rendelkezik referenciákkal. Megrendelői közé tartozik többek között a Skoda, a Slovnaft, a Dukovany és Temelini Atomerőmű, az Alstom és a Volkswagen" - írta a portfolio.hu. A bejelentésből és annak időzítéséből a gazdasági portál azt a következtetést vonta le, hogy a stratégiai együttműködés egyik fő célja a Paks 2 beruházásban való közös részvétel lehet. Erről azonban sem az Opimus, sem a Konzum nem tájékoztatta hivatalosan a befektetőket.

Ez akkor további áremelkedést generált az Opimus részvényeinek piacán, ez azonban a historikus adatokat nem befolyásolja, mi pedig jelenleg ezekkel próbálunk foglalkozni.

A harmadik a Kall Ingredients Kft. 6 százalékos tulajdonrészének megszerzése volt, az előző céghez hasonlóan ennek saját tőkéje is elhanyagolható, 51 millió forint volt, s 23 millió forintot meghaladó veszteséget termelt.

A fent megszerzett vállalatok egyikében sem rendelkezik 50 százaléknál magasabb részesedéssel az Opimus, ezért a konszolidációs kör változását várhatóan nem fogja eredményezni a társaság beszámolóiban a konszolidált saját tőke jelentős változását, így a saját tőke alapon számolt relatív drágaság várhatóan nem változik.

Egy újabb érdekes számadat

Az eredmény alapú mutatók tekintetében már más a helyzet, itt egyáltalán nem mindegy, hogy a médiaportfólió hogyan teljesít, hiszen idén 12 hónapig lesznek, tavaly csak két hónapig voltak konszolidálva ezek a cégek, s ez jelentős befolyásoló tényező lehet.

Itt azt a megoldást választottuk, hogy az árbevételnél a megszerzett cégek összesített árbevételét hozzáadtuk az Opimus konszolidált adatához. Ez a csoport korrigált árbevételének durva felfelé becslését adja majd, két okból is. Az egyik, hogy a médiaportfólió november-decemberi forgalma duplán szerepel. A másik, hogy a médiaportfólió cégeinek egymás közötti forgalmát nem szűri ki. Ez a durván felfelé korrigált árbevétel számításaink szerint 38,8 milliárd forint körül alakult tavaly, ami a cég piaci kapitalizációjának kétharmada. Csak összehasonlításképpen, a Mol esetében az árbevétellel másfélszeresére rúgó piaci kapitalizáció 51 ezer forintot meghaladó részvényárfolyamot jelentene, a Magyar Telekomnál pedig 900 forint körüli részvényárfolyamot. (Gyorsan hozzá is tennénk, ez csak egyfajta önkényes összehasonlítás, az Apple esetében ez a mutató 3,5-szeres és a korábban említett árfolyam/könyv szerinti érték pedig 6-szoros, tehát az Apple-lel összehasonlítva az Opimus nem - annyira - drága.)

Az OPIMUS részvények árfolyama
Forrás: BÉT

Az eredmény-kimutatásnál pedig a konszolidált eredményhez és üzemi eredményhez hozzáadtuk a médiaportfólió egyedi cégeinek összesített veszteségét, ami szintén nyilvánvalóan az üzemi és adózás előtti eredmény durva felfelé becslését jelenti a már említett okok miatt. Ez a becsült eredmény számításaink szerint üzemi szinten 983 millió forintot, adózás előtti nyereség szintjén 958 millió forintot jelent.

Ebből adódik, hogy az Opimus a jelenlegi árszinteken az üzemi eredmény és a nettó eredmény nagyjából 60-szorosán cserél gazdát. Maradva a Mol és a Magyar Telekom hasonlatánál, egy 60-as visszatekintő P/E hányados a Molnál 160 ezer forint körüli, a Magyar Telekomnál pedig 3000 forint körüli árfolyamot jelentene. (Az Apple P/E-je jelenleg 16 körül áll.)

Nagyon drága

Száz szónak is egy a vége, a visszatekintő adatokból készült durva becslések alapján az Opimus részvények a mostani árszinteken fundamentális alapokon igencsak drágának tekinthetők. Ha valaki ilyen szinten vásárol fundamentális meggondolásból, akkor azt azért teszi, mivel a következő években a cég gazdálkodási mutatóinak drasztikus, nagy ütemű, szinte egyedülálló javulására számít.

A társaság mindenesetre ekkora eredményjavulásra utaló bejelentést hivatalosan eddig nem tett.

Sorozatunk következő két részében a Konzum-részvények árazását vesszük nagyító alá hasonló módon, illetve, ha fundamentális alapon nem találunk kapaszkodót a részvények árazására, megnézzük a technikai elemzés eszközeivel, mit mutatnak az árfolyam-grafikonok.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK