A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Bár hivatalos céldátum nincs a jüan konvertibilitásának megteremtésére, akár az évtized közepére teljesen nemzetközivé válhat a kínai fizetőeszköz − jósolja a helyi sajtó. Jegybanki források szerint a jüan szabad átválthatóságához a következő lépés az árfolyamrendszer reformja lesz, ami 2005-ben a dollárkötöttség feladásával egyébként kezdetét vette. A fizetőeszköz nemzetköziesedésével tartalékképzésre is alkalmassá válik, ami elsősorban azokban az országoknak jelenthet könnyebbséget, ahol az amerikai dollárban jegyzett megtakarítások értékvesztésétől kell tartani. Ilyen ország maga Kína is, de például a szomszédos Japánban is a dollár helyettesíthetőségéhez használhatják a jüant.

A teljes konvertibilitás egyébként kiemelt hangsúlyt kapott a jelenleg is futó tavaly indított 12. ötéves tervben, valamint szóba került a hónap eleji pártkongresszuson, ahol a tőkeáramlás szabadabbá tételéről és az árfolyamrendszer piaci alapúvá alakításáról beszéltek az újonnan megválasztott vezetők.

A konvertibilitás megteremtéséhez az árfolyamreform mellett a bilaterális kereskedelmi egyezmények vezetnek, amelyek keretében dollár helyett jüanban rögzítik a kereskedelmi tranzakcióhoz használt fizetőeszközt. Kína az elmúlt egy évben számtalan ilyen bilaterális egyezményt kötött, jellemzően a legfontosabb külkereskedelmi partnereivel, de aláírásra vár egy hármas szabadkereskedelmi egyezmény Dél Koreával és Japánnal.

A jüanban lebonyolított kereskedelmi tranzakciók értéke tavaly már a 2000 milliárd jüant is meghaladta, ami a teljes forgalom 9 százaléka, és a 2010-es érték négyszerese. A kínai-brit HSBC bank prognózisa szerint a nemzeti valutában elszámolt export és import 2016-ra a tranzakciók harmadát teheti ki, míg a bilaterális szerződések által is célzott fejlődő országok esetében a tranzakciók felét fogja elérni.

A legszorosabb kapcsolatot Kína egyébként nem a feltörekvő térségben, hanem az iparilag fejlett Japánnal alakítja. A politikai feszültségek ellenére ugyanis mindkét ország érdekelt a jüan nemzetköziesítésében. Tavaly év végén már született egy megállapodás a dollár kiiktatásáról az éves szinten mintegy 340 milliárd dolláros külkereskedelmi tranzakciókban, emellett a Japan Bank for International Cooperation engedélyt kapott arra, hogy jüankötvényeket bocsásson ki Kínában, míg cserébe Japán vállalta, hogy kínai állampapírba rakja át megtakarításainak egy részét.

Elemzők szerint a lépés jelentősége, hogy ezzel befektetési kategóriába került Japánban a kínai államkötvény, amivel egyre több japán intézményi befektető számára válhat lehetővé befektetéseiket jüanalapokba helyezni.

A feltörekvő térségben Kína leginkább a saját fizetőeszközének tartalékolására alkalmas devizacsere-megállapodásokat hoz tető alá. A partner országoknak főleg válság idején származhat előnyük abból, ha nem a volatilis dollárt kell külföldi eladásaik során használni, hanem a sokkal stabilabb jüant.

Ilyen megállapodást kötött Peking Brazíliával, Ausztráliával, az Egyesült Arab Emírségekkel és Oroszországgal is az elmúlt években. Általában 5 és 35 milliárd dollár közötti jüantartalékra kaptak engedélyt az egyébként Kína számára is kiemelt külkapcsolati szereppel bíró országok. Oroszországgal ráadásul közvetlen megállapodás is született a konvertibilitásról, 2010 óta Moszkvában és Hongkongban is lehet jüan−rubel pozíciókat nyitni, ami a jüanbefektetések likviditása szempontjából kiemelt jelentőségű megállapodás volt.

Ráadásul a közvetlen áruforgalom minél nagyobb részéből is ki akarják iktatni a dollárt, jelenleg 70 milliárd dollár körül van a két ország közötti átuforgalom, de becslések szerint pár éven belül 200 milliárd dollár fölé fog ugrani.

A HSBC idézett elemzése szerint a jüan pár éven belül az egyik leglikvidebb − és ezzel a legbiztonságosabb − fizetőeszköz lehet. Jelenleg az említett országokkal zajló külkereskedelmi összforgalom meghaladja az 500 milliárd dollárt, de ha a tőkemozgásokat is ide számoljuk, akkor a jüanban jegyzett tranzakciók értéke hamarosan 2000 milliárd dollár lesz.

A kínai külpolitika egyébként sorra köti a hasonló devizacsere- és kereskedelmi ügyletekre vonatkozó bilaterális szerződéseket. Jelenleg Törökország, Thaiföld és Nigéria is tárgyalópartner, de megfigyelők szerint az Európai Unió tagállamai, ideértve a közös fizetőeszközt használók is érdekeltté tehetők a jüantranzakciókban.

 

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!