A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

− Intenzív tőkebeáramlás jellemezte a befektetési alapokat az első félévben. Ebből mennyi volt lakossági tőke?

− Jórészt lakossági megtakarítás növelte a befektetési alapok kezelt vagyonát, bankbetétekből áramlott a pénz az alapokba. Ez abból is látszik, hogy főleg azokba az alapokba áramlott a pénz, melyek viszonylag alacsony kockázatúak és magasabb hozamot tudtak adni, mint a bankbetétek. Jellemzően a kötvényalapokba és az alacsony kockázatú abszolút hozamú alapokba érkezett a pénz jó része, illetve a pénzpiaci alapok voltak népszerűek.

− Ez a folyamat meddig tarthat?

− Szerintem folytatódhat az alapok térnyerése, hiszen a befektetők továbbra is valamilyen alternatívát keresnek az alacsony kamatoknak, a jegybank kamatcsökkentési periódusa pedig még nem ért véget. Másrészt a bankok várhatóan továbbra sem lesznek agresszívak a betétszerzés terén, mivel gyengén működik a hitelezésük, ezért nincsenek rászorulva arra, hogy sok betétet gyűjtsenek.

− Az említett alaptípusok maradhatnak a slágerek, vagy várható változás?

− A magyar lakosság még mindig nagyon kockázatkerülő, alapvetően szerintem a pénz többsége továbbra is az alacsony kockázatú termékekbe áramlik majd. Ha a kamatcsökkentési periódus leáll, akkor a pénzpiaci alapok sem tudnak nagyon látványos hozamot produkálni, ezért inkább a rövid kötvényalapok vagy az alacsony kockázatú abszolút hozamú alapok lehetnek népszerűek. Befektetési szempontból a piac azt várja, hogy a részvényeket is tartó alapok fognak tudni jó teljesítményt elérni a következő években, így esetleg néhány vegyes alap bekerülhet a legnépszerűbbek közé. A tiszta részvényalapok, hiába teljesítenek nagyon jól, akkor is túl kockázatosak lesznek a tömegek számára.

Kép: Vízkeleti Sándor

− Az baj, hogy nem vagyunk eléggé kockázatvállalók? Merészebbnek kellene lenniük a magyar befektetőknek?

− Nem szeretném azt mondani, hogy mindenkinek kaszinóznia kellene, de bizonyos esetekben hasznos lenne, ha nagyobb kockázatot vállalnának az ügyfelek. Hallottam olyan betétesről, aki 70-80 millió forintot két hónapos lekötött betétben tartott éveken keresztül, nem volt hajlandó ettől elrugaszkodni, mert félt mindentől, ami kockázatosabb. Ez már nem egy racionális viselkedés. Ugyanígy sokszor van olyan, hogy vagyonos emberek pénzpiaci alapokban tartanak százmillió forintokat, és nem hajlandók kialakítani egy olyan portfóliót, amiben egészségesebb a kockázatos és a kockázatmentes eszközök aránya.

− Néhány éve hosszú futamidejű befektetési alapok próbáltak belépni a nyugdíjcélú megtakarítások piacára is. Ez mennyire volt sikeres?

− Nem volt látványos a növekedés, én ennél pozitívabb piacra számítottam azok után, hogy a magán-nyugdíjpénztári megtakarítások kiestek a lakosság portfóliójából. Az emberek többsége tudatában van annak, hogy kellene valamennyit félretennie a nyugdíjas éveire, de ténylegesen kevesen léptek ebbe az irányba.

− Elképzelhető, hogy a következő évek egyik slágerterméke ez lesz az alapok piacán?

− A rendszeres megtakarítás szerintem növekedni fog, ebben Magyarország nagyon le van maradva a régiós piacoktól. Ez most talán kaphat egy lendületet, egyre népszerűbbek lehetnek ezek a konstrukciók, de igazán nagy felfutás akkor jöhetne, ha a gazdasági növekedés is beindulna, és az emberek egyre nagyobb részének lenne rendszeres, biztos jövedelme.

− Mennyire tapasztalható patriotizmus a kisbefektetők részéről? Vannak olyanok, akik kifejezetten magyar eszközökbe akarnak fektetni?

− Szerintem ennek nincs piaca, az embere többnyire azt nézik, mivel tudnak a legmagasabb hozamot elérni, és nem feltétlenül mondanak le potenciális hozamról csak azért, mert az magyar piacra fektető alap. Ennek ellenére nagy hányadot képviselnek a magyar befektetések, de ennek inkább az az oka, hogy az utóbbi évek magas kamatkörnyezete miatt a magyar piacon lehetett a legmagasabb nominális hozamot elérni.

− Tehát ha én mondjuk alapkezelőként terveznék belépni a magyar piacra, akkor nem lenne értelme egy hazafias alapot indítani, ami kifejezetten a nemzeti öntudatra építene?

− Szerintem nem. Lehet, hogy meg tudna szólítani néhány befektetőt, de a többség ebből a szempontból opportunista és a lehető legmagasabb megtérülést szeretné elérni.

− Talán sikerként értékelhető, hogy az elfogadott törvény értelmében nemcsak a kötvények, hanem a kötvényalapok is mentesülnek az augusztustól megjelenő 6 százalékos eho-teher alól. Ennek lesz gyakorlati jelentősége?

− Az általunk is szorgalmazott javaslatot azzal egészítették ki, hogy csak akkor lesz eho-mentes egy alap, ha legalább nyolcvan százalékban EGT-tagállam által kibocsátott, forintban denominált értékpapírokba fektet. Vagyis ezekbe az alapokba még magyar eurókötvényt vagy Prémium Euró Magyar Államkötvényt (PEMÁK) sem vehetnénk. Ez nagyon leszűkíti a befektetési politikát, ezért a hosszabb kötvényalapok esetleg nem is fognak arra törekedni, hogy mentesüljenek a teher alól. Egyébként az önmagában nem tűnik drasztikus változásnak, hogy 16 vagy 22 százalékot vonnak-e le a hozamból adó címén, de sokan még akkor is hajlamosak az olcsóbb dolgot választani, ha az nem feltétlenül racionális.

− Vagyis elképzelhető, hogy az ehóval terhelt alapok majd magasabb hozamot tudnak elérni, mert nem lesz korlátozva a magyar eszközök aránya, viszont a befektetők a marketingnek hisznek és a látszólag olcsóbb termékek felé mozdulnak?

− Az biztos, hogy ezt jól lehet majd reklámozni, és az a baj, hogy az emberek az ilyen típusú üzenetekre vevők még akkor is, ha nem is feltétlenül ez a racionális döntés. Mi például a hosszú futamidejű kötvényalapunknál úgy gondoljuk, hogy kompenzálni tudjuk a magasabb terhet azzal, ha nem kötjük meg a befektetési politikát.

Lekötött, legfeljebb 2 éves lejáratú betét kamata (%)

Kép: Nagyításhoz kattintson a képre!

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!