BUX
38657

Mindenbe beleszólnának a norvégok - Mire számíthat Magyarország?

Jelentősen növelné azon cégek számát, amelyekben 5 százalék feletti részesedést szerez a norvég állami olajalap és a eddigieknél aktívabban kívánnak részt venni tulajdonolt vállakozások döntéshozatalában is.

Napi.hu, 2014. június 25. szerda, 13:37

Az eddigieknél nagyobb intenzitással vetné bele magát a részvénypiaci befektetésekbe a magyar részvénypiacon is több társaságban tulajdonrésszel rendelkező norvég állami olajalap - derül ki a most közzétett hároméves stratégiájukból. A norvég állam olajértékesítésből származó jövedelmének egy részét kezelő befektető a 2013-as 45-ről 2016-ra 100-ra emelné azon részvények számát portfóliójában, amelyekben 5 százalékot meghaladó részesedéssel rendelkezik.

A több, mint 5400 milliárd koronás, azaz 650 milliárd eurót meghaladó vagyont kezelő olajalap jelenleg eszközeinek 61 százalékát tartja részvényekben, 37,7 százalékát kötvényekben és 1,2 százalékát ingatlanbefektetésekben.

Az alap elsődleges célja - hasonlóan több, jelentős olajexportból származó bevétellel rendelkező ország állami vagyonalapjához - hogy megőrizze az ország vagyonát arra az időszakra is, amikor az olajbevételek jelentősen csökkennek. Az alap által megvásárolt részvényeket kibocsátó társaságoknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, amelyek összhangban állnak az alap felelős befektetési stratégiájával.

Felvásárlások a fókuszban

Ezek között szerepel a részvényesek közötti egyenlő elbánás elve is. Az alap filozófiája szerint a társaságoknak törekedniük kell az egy részvény - egy szavazat és az osztalékból való arányos részesedés elvének érvényesülésére. Ennek megfelelően céljuk, hogy a cégek alapszabályaiból kerüljenek ki a felvásárlást gátló előírások, s ne legyenk olyan tranzakciók, amelyek a részvényeseket nem egyenlőként kezelik. A cégek vezető testületeinek elszámoltathatónak kell lenniük a részvényesek által.

Emlékezetes, hogy a nagyobb magyar tőzsdei társaságok közül a Mol, a Richter és az OTP alapszabályában is vannak olyan előírások, amelyek megnehezítik egy esetleges felvásárlás esetén a felvásárló dolgát. Ugyanakkor a magyar cégek esetében nem csak az alapszabályi korlátozások, de törvényi előírások is megnehezítik egy potenciális felvásárlás esetén a kérő helyzetét (így kívánták annak idején meggátolni az OMV tulajdonrészének növelését a Mol-ban).

Beleszólnak, de nem nálunk

Mint korábban megírtuk, az alap tavaly csökkentette kitettségét a magyar részvénypiac irányában, a nagyobb tőzsdei társaságok közül a Magyar Telekom kivételével mindegyikben kisebb lett meglévő tulajdonrésze. 2013 végére 1,94 százalékra növekedett a távközlési társaságban az alap szavazati aránya az év eleji 0,64 százalékról. A Richterben tavaly 1,61 százalékról 0,72-re, a Molban 1,64 százalékról 0,97-re, az OTP-ben két százalékot meghaladó részesedése olvadt 1,24 százalékra. A korábbi, 0,84 százalékos FHB részesedését teljesen eladta az alap, eközben néhány kisebb cégben növelte tulajdonát. 2013 végén 2,6 százalékuk volt az Állami Nyomdában, 0,94 százalék a CIG Pannóniában, 0,29 a Rábában és 0,18 százalék a Graphisoft Parkban.

Az alap stratégiája szerint növelni szeretné a jövőben részvényesi aktivitását a társaságok közgyűlésein, azonban ez elsősorban azokat a cégeket jelenti majd, ahol nagyobb részesedéssel rendelkeznek - derül ki a stratégiából. Így azok a cégek, ahol az alap 5 százalékot meghaladó részesedéssel bír, számíthatnak a norvégok részvételére a közgyűléseken. (A magyar érdekeltségek esetében tehát ez nem várható.) Az alap stratégiája szerint minden kérdésben annak függvényében fognak szavazni, hogy az mennyire felel meg az alap felelős befektetési stratégiájának. Ugyanakkor azt, hogy egy-egy kérdésben hogyan szavaznak, a közgyűlés előtt közlik.