A Napi Gazdaság hétvégi számának cikke
Fontos szempont, hogy mekkora az adott részvény várható osztalékhozama, mekkora ennek hozamelőnye a kockázatmentesnek tekintett állampapírhozamokhoz képest, illetve hogy mekkora a visszaesés várható mértéke, amikor a papírról lekerül az osztalék. Nem utolsó szempont az innen származó nyereség adózása sem, és ha külföldi társaságok papírjairól van szó, akkor az adott ország devizájának ingadozásából származó kockázat.
Amennyiben a nemzetközi trendeket vesszük alapul, a jegybankok mennyiségi lazításának köszönhetően több tőzsdén jegyzett társaság is osztalékfizetéssel igyekszik magára vonni a figyelmet − mondta el lapunknak Blahó Levente, a Raiffeisen részvényelemzője, aki szerint bár néhány társaságnál a kifizetés mértéke egyelőre elmarad a várakozásoktól, de ez azért van, mert a cégek szeretik először tesztelni a piacot egy-egy bejelentéssel. Ennek alapján a későbbiekben növelhetik az egy részvényre jutó osztalék mértékét. Blahó ilyen példaként említette a tengerentúlról az Apple-t, de akár idehaza is lehet hasonlóan spekulálni, például a Mol esetében.
A válság egyik hatásaként valamennyi nagy osztalékfizető csökkentette a tulajdonosoknak juttatott eredményhányadot (már ahol egyáltalán maradt nyereség), és a válság előtti szintre történő visszatérés azóta csak lassan halad. Blahó szerint viszont a jegybankoknak köszönhetően felgyorsulhat a folyamat, mivel a cégek hatalmasra duzzadt készpénzállományából szépen futja osztalékra is, főleg mivel nagy felvásárlási láz − néhány iparágat leszámítva − nem látszik.
Azért is lassú a visszaállás, mert a jegybanki olcsó forrás első körben a pénzügyi szektorban csapódik le, ott viszont továbbra sem várható nagy kifizetés, hiszen például a szabályozói környezet szigorodása nem támogatja az osztalékfizetést. A válságból történő kilábalás egyik elemeként a társaságok első körben inkább részvény-visszavásárlási programot hirdettek, de most futja a befektetők kegyeinek a keresésére is, és mivel az osztalékfizetés világszerte kedvezményes adózás alá esik, Blahó szerint a tendencia erősödése várható. Az elemző úgy véli, hogy a mostanihoz hasonló zavaros gazdasági időszakban egyébként is keresik a befektetők a biztonsági befektetésnek számító osztalékpapírokat, az érdeklődés pedig lecsapódhat az adott részvény drágulásában, vagyis árfolyamnyereségben is.
Ami a szűkebb régiónkat illeti, elmondható, hogy akkor minősül vonzónak egy osztalékpapír, ha érzékelhető kockázati prémiumot kínálnak az indikatívnak tekintett 5−10 éves állampapír-piaci hozamokhoz képest, míg a hosszú oldali hozamok egyik befolyásoló tényezőjeként az infláció várható alakulását tekintik irányadónak. Ebből a szempontból nem teljesen pozitív a kép sem az eurózónában, sem pedig a kelet-közép-európai térségben, ahol átmenetileg mindenhol a fölfelé ható inflációs kockázatok emelkednek. Ennek ellenére egyelőre sem kamatemelési várakozásokban, sem pedig hozamemelkedésben nem csapódik le az inflációs aggodalom − részben a jegybanki programoknak köszönhetően.
Ország | Iparág | Szelvényvágás | Osztalék- | Javasolt | Osztalékhozam | |
fizetés | osztalék | (március 28-i | ||||
záróár alapján) | ||||||
Állami Nyomda | magyar | nyomda | május 22. | május 31. | HUF 43 | 7,42% |
CEZ | cseh | energia | június | augusztus | CZK 45 | 5,61% |
Deutsche Telekom | német | távközlés | május 24. | május 25. | EUR 0,7 | 7,68% |
Egis | magyar | gyógyszer | május | május | HUF 120 | 0,80% |
E.On | német | energia | május 4. | május 4. | EUR 1,0 | 5,53% |
Graphisoft Park | magyar | it | május | szeptember | HUF 35 | 3,48% |
KGHM | lengyel | bányaipar | július | augusztus | PLN 16 | 11,24% |
Komercní Banka | cseh | bank | április 17. | május 28. | CZK 160 | 4,28% |
Mol | magyar | energia | május | május | HUF 450 | 2,40% |
Magyar Telekom | magyar | távközlés | május 8. | május 15. | HUF 50 | 8,70% |
OMV | osztrák | energia | május 15. | május 16. | EUR 1,1 | 4,03% |
OTP | magyar | bank | június | június | HUF 73* | 1,90% |
Pekao | lengyel | bank | május | május | PLN 6,2 | 3,98% |
PGE | lengyel | energia | augusztus 20. | szeptember 6. | PLN 1,32 | 6,82% |
PKO | lengyel | bank | augusztus | szeptember | PLN 1,51 | 4,39% |
Richter | magyar | gyógyszer | június | június | HUF 660 | 1,77% |
RWE | német | energia | április 20. | április 20. | EUR 2,0 | 5,55% |
Tauron | lengyel | energia | június 28. | július 20. | PLN 0,21 | 4,05% |
Telefónica | cseh | távközlés | szeptermber 10. | október 10. | CZK 40 | 10,26% |
Telekom Austria | osztrák | távközlés | május 25. | május 30. | EUR 0,38 | 4,34% |
TPSA | lengyel | távközlés | július | július | PLN 1,50 | 8,85% |
Zwack | magyar | élelmiszer | augusztus | augusztus | HUF 850* | 6,42% |
*Equilor-becslés | ||||||
Forrás: Forrás: Bloomberg, Equilor |
Magyarország ráadásul különleges esetnek számít, hiszen a számunkra releváns piacokkal összehasonlítva magasak a 8-9 százalékos hosszú hozamok és az alapkamat is. Blahó viszont Magyarországon nem számít kamatemelésre, sőt mint mondja, ha sikerül az IMF-fel megegyezni, akkor a későbbiekben még kamatvágás is elképzelhető, ami egyértelműen előnyös lenne a hazai osztalékpapíroknak.
Az Equilornál is készülődnek az osztalékszezonra, ezért a társaság kigyűjtötte a régió legvonzóbb papírjait. Modellportfóliójuk osztalékalapjába kedvencként a távközlési szektort jelölték meg, ahol a március végi árfolyammal számolt 8,6 százalékos hozamot biztosító Magyar Telekom és a 8,8 százalékot kínáló lengyel TPSA mellett az euróalapon 7,6 százalékos hozammal kecsegtető Deutsche Telekomot is bevették. A cseh Telefónica 10,30 százalékos osztalékhozama, de a szintén euróalapú osztrák Telekom Austria 4,4 százaléka is vonzó befektetés. Az energiaszektorban az 5,5−5,6 százalékot kínáló cseh CEZ és a német E.On lehet érdekes, míg a nyersanyagtermelőknél a 11 százalékos hozamot kínáló lengyel réztermelő KGHM.
Tájékoztatás
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!