A Napi Gazdaság cikke

A múlt héten a piac legnagyobb szereplőjénél már meghaladta a kétmillió részvényt a magyar magánszemélyek által nyitott OTP-shortpozíciók mennyisége - értesült brókerkörökből a Napi. Az évtizedek óta példátlan mértékű, március óta lényegében folyamatos emelkedés ugyanis egyre több befektetőben kelti azt az érzetet, hogy hamarosan nagyobb visszaesésnek kell következnie, a fundamentumok, a világgazdaság állapota korántsem javult annyit, hogy a mostani árszinteket alátámasztaná. Hogy így van-e vagy sem, alighanem senki sem tudja bizonyosan a világ amatőr- profi kis- és nagybefektetői közül, de sokan játszanak arra, hogy előbb-utóbb el kell jöjjön a korrekció.

A nyitott határidős ügyleteknek legalább fele, sőt inkább kétharmada short pozíció - vélekedett az egyik üzletkötő -, miközben a long, vagyis a további emelkedésre nyitott pozíciók jórészt prompt részvényekre kötődnek. A korábban virágzó tőkeáttételes long pozíciók csak töredékét teszik ki a válság előttinek. A nagy kockázatot vállaló ügyfelek többsége ugyanis egyszerűen elvesztette a pénzét a nagy zuhanás idején, a frissen tőzsdére lépők pedig általában nem az ilyen befektetéseket preferálják, vagyis ezek a pozíciók nem vagy csak kis részben épültek vissza.

Izzasztó felfelé hullám

Az elmúlt két nap emelkedése az OTP- és BUX-eladási pozícióban lévőket alaposan megizzaszthatta: az eladási pozíciók felét az elmúlt két napban már lezárhatták, a másik fele pedig nagyon közel áll hozzá, hogy kizárja. Egy másik bróker szerint a kis ügyfelek kivégzése az elmúlt két napon megtörtént, a 4500 forint alatt nyitott OTP-shortpozíciók 50-80 százalékát már likvidálhatták. A folyamat ráadásul még nem zárult le, hiszen a fedezeti számla feltöltésére szóló figyelmeztetést (margin callt) minden emelkedés másnapján megkapják az érintett befektetők, márpedig hiába volt tegnap sok short zárás, a nap végére ismét magasabb árfolyamon zárt a BUX és az OTP.

Nemcsak a kisebb szereplők tartanak azonban short pozíciót, hanem intézményi befektetők, hedge fundok is gondolhatják azt, hogy az árfolyamok esése lesz számukra jövedelmező. A magyar részvényekre vonatkozó külföldi shortok nagyságáról még hozzávetőleges információ sincs, egyedül az amerikai felügyelet közöl - hetekkel késleltetett - adatokat. A legutóbbi ilyenből az derült ki, hogy az amerikai befektetők short állománya 10,07 millióról 9,616 millió részvényre csökkent július végére. Persze az alapkezelők körében keringenek pletykák arról, hogy most éppen melyik nagy szereplő vásárlásai hajtják fel az árfolyamot. A közép-európai bankrészvények elmúlt másfél hónapban tapasztalt 50-60 százalékos száguldását az egyik ilyen történet szerint egy jó nevű hedge fund short zárásai okozzák. Ez a szereplő állítólag a közép-európai országok sorozatos bedőlésére számítva épített ki hatalmas, több milliárd eurós eladási pozíciót a régió bankrészvényeiből, amit most, hogy mégsem dőlt be senki, zárnia kell.


OTP és BUX a célpont

Aki a magyar részvénypiac esésére spekulál, az elsősorban OTP- vagy BUX-shortot nyit, elenyésző mennyiségű Mol-eladási pozíció is lehet még, a piaci szereplők azonban valószínűbbnek tartják, hogy a Mol emelkedését a gyorsjelentés előtti várakozások fűtötték. A Magyar Telekomról pedig nagy biztonsággal kijelenthető, hogy nem szokták shortolni, mégis ez nyújtotta szinte a legjobb teljesítményt a közelmúltban. Elemzők szerint ennek és az egész magyar piac szárnyalásának hátterében a kamatcsökkentési folyamat elindulása játszik szerepet. A hozamszint csökkenése a világon szinte egyedül Magyarországra jellemző, márpedig ez általában fölértékeli a részvénypiacokat, ezen belül különösen az osztalékpapírokat, és stabilizálja a bankok helyzetét. Egy ilyen helyzetben a nagyobb short pozíciók gazdái is fokozott kényszert érezhetnek a pozíciózárásra, ami viszont tovább hajthatja fölfelé a magyar részvényárakat, akár nagyobb mértékben is, mint amit a nemzetközi hangulat indokolna.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!