BUX
39279

Nagy dobásra készül a Mol

Valóban készülhet akvizícióra a Mol, kérdéses azonban, hogy ezt sikeresen meg is valósítja-e − mondták el a Napi Gazdaságnak a céget figyelő elemzők, akiknek a cég pénzügyi igazgatója tartott telefonkonferenciát a gyorsjelentést követően. Emellett az is kiderült, hogy a Mol komolyabban veszi orosz tevékenységeit.

Deák Bálint, 2011. augusztus 18. csütörtök, 08:44

A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Az első félévhez hasonló erős teljesítményre számít a Mol vezetése a második félévben is, már amennyiben a világgazdaságban nem következik be egy erőteljes lehűlés, ami a Mol eredményességét sem hagyná érintetlenül − közölték az Equilor elemzői a Mol pénzügyi igazgatója által tartott telefonkonferencián elhangzottak alapján. Ennek ellenére az erős teljesítmény adott, a cég a féléves piaci kondíciókkal számol az év további részében is, így a dollár−forint árfolyam esetében sem kalkulálnak tartós elmozdulással. A kőolaj árfolyama is a 100−110 dolláros sávban maradhat az év végéig.

A Mol továbbra is napi átlag 145-150 ezer hordós kitermeléssel kalkulál, vagyis csúcsra járatják a kapacitásaikat. A tőkeberuházásra szánt ez évi 370 milliárd forinthoz képest valószínűleg jó 10-15 százalékkal kisebb összeget kell beruházásokra fordítani, vagyis itt megmaradhat mintegy 40 milliárd forint − közölte az Equilor, szerintük ez erősítheti azt a piaci elképzelést, hogy a Mol valóban régiós akvizícióra készül, aminek legvalószínűbb forgatókönyve a Lotos 53 százalékának felvásárlása lehetne. A Lotos-értékesítés következő határideje november, így addig arról részleteket várhatóan nem lehet megtudni. Ugyanakkor az Equilor a beszélgetést követően arra számít, hogy belátható időn belül nem újítja fel osztalékfizetését a Mol, már csak a potenciális felvásárlási lehetőség miatt sem, illetve részvény-visszavásárlási programra sem számítanak.

Valóban készülhet akvizícióra a Mol, azonban korántsem biztos, hogy lesz is ebből valami − véli Herczenik Ákos, a Raiffeisen Bank elemzője. Fontos azonban azt is látni, hogy az árazás kulcskérdés lehet ebben az esetben. A telefonkonferencián valóban utaltak arra, hogy a Mol a régióban nézelődik finomítói kapacitással rendelkező cég iránt, ami vélhetően a Lotos, ez a tevékenység azonban jelenleg nem túl nyereséges, így minden áron egyáltalán nem biztos, hogy érdemes a Molnak ebbe fektetnie. Herczenik szerint épp emiatt az osztalék kérdése sincs eldöntve, hiszen a stratégiai tulajdonosok mellett az állam is nyilván örülne az osztaléknak.

A telefonkonferencián elhangzottak alapján Pletser Tamás, az ING elemzője azt mondta: az elmúlt években a Mol kevésbé fokuszált az oroszországi befektetéseire, de ez most az adózási rendszer tervezett átláthatóbbá válásával változni látszik. Az orosz döntéshozók egységes és az eddiginél kissé alacsonyabb adókulcsokat alkalmaznának, így az olaj és olajtermékek exportja vonzóbbá válhat. Emellett minden bizonnyal a Szurgut-csomag megvásárlásával javuló magyar−orosz kapcsolatok is szerepet játszottak abban, hogy a Mol − a telefonkonferencia tanúsága szerint − kiemeltebben kezdi kezelni orosz tevékenységét − mondta Pletser.

Pletser Tamás szerint a Mol-részvények árfolyama ugyanakkor hiába olcsó és a Mol hiába jó cég, ha a magyar olajpapír árfolyama sokkal inkább a magyar részvénypiaccal mozog együtt, nem pedig az olajjal vagy a finomítói marginokkal. Márpedig a jelenlegi svájcifrank-árfolyam mellett hatalmas teher nehezedik a magyar gazdaságra. Ha tovább emelkedne a frankárfolyam, akkor a részvénypiacot beadhatják, és a Mol is ezzel együtt esne tovább.

A belső fogyasztás nagyon gyenge, a második félév kilátásai a Mol számára enyhén rosszabbak az elsőnél, s 2012-ben már az is jó eredménynek számít, ha a finomítás tekintetében az idei szintet tartani tudják. A török Tupras hasonlóan jó eredményt közölt, mint a Mol, de sokkal jobb környezetben tevékenykedik − tette hozzá Pletser. A Mol esetében nem látszik felfelé hajtó erő, az eredménynövekedésnek nincs katalizátora − vélekedett az elemző.