BUX
39962

Nagy változás és heves viták előtt áll Budapest

Ismét heves viták várhatók a BÉT szeptember 6-i közgyűlésén a tőzsdei kereskedési rendszer cseréjéről. A BÉT szerint a költségeket bőven ellensúlyozza majd a forgalom növekedése, a hazai tőzsdetagok egy része szkeptikus.

NAPI, 2011. augusztus 15. hétfő, 19:45

A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

A BÉT igazgatósága szeptember 6-ára hívta össze a tőzsde rendkívüli  közgyűlését. Az egyetlen napirendi pont a kereskedési rendszer cseréjének üzleti modellje. A tavaszi közgyűlésen már éles  viták folytak a BÉT 68 százalékát birtokló osztrák konzorcium (a bécsi  tőzsde és az ÖKB elszámolóház), valamint a tőzsdét használó − általában  csak kisebb részben tulajdonos − magyar brókerházak között az immár 14  éve jól működő MMTS rendszer cseréjéről. Akkor a kisrészvényesek kérése  volt, hogy a döntő szót a közgyűlés mondja ki, igaz, ennek kimenetele a  szavazati arányok alapján nem kérdés.

A bécsi és a ljubljanai tőzsde már a Xetrát használja, az ugyancsak CEESEG-tulajdonú prágai börze már döntött a bevezetésről. A  BÉT vezetése szerint az új rendszer 2012 végéig bevezethetik,  egyszeri költségei nem érik el a 200 millió forintot. (Az MMTS két  fázisának büdzséje az ezredfordulón másfél milliárd forintra rúgott.) A lícencdíj 2015-től már csaknem évi 300 ezer euró lesz, ezt a BÉT a bécsi értéktőzsdének fogja fizetni. A BÉT azzal kalkulál, hogy az új rendszeren nő a forgalom, méghozzá a jelenlegi napi 17 milliárd  forintról 2017-ig a háromszorosára, ami bőven kompenzálja a költségeket (legalábbis a tőzsdéét).  Amennyiben viszont a forgalomemelkedés nem éri el legalább a 30 százalékot, a váltás mínuszt hozhat.

A magyar brókercégek viszont aggódnak, hogy a külföldi tagok jelenlegi, alig 16 százalékos piaci részesedése öt év alatt akár 50 százalékosra is  hízhat, ám a BÉT forgatókönyve szerint a magyar tagok forgalma is  csaknem megkétszereződne 2017-ig, míg a régi rendszerben a forgalom a  mostani szinten maradna. A brókerházaknak az átállás viszonylag  nagyobb egyszeri és havi néhány ezer eurós folyamatos költséget jelent,  ami főként a kisebbek berzenkedését erősíti.

A megkérdezett tőzsdetagok egy része egyértelműen saját forgalma  csökkenésétől tart, ráadásul az időzítést sem érzi megfelelőnek, nemcsak  a világméretű tőzsdei válság miatt. A Xetrát üzemeltető frankfurti  tőzsde és a NYSE kibontakozó, de részleteiben még átláthatatlan fúziója  esetén akár az is elképzelhető, hogy maga a Xetra sem él még öt évig.