Két hét múlva, szeptember 26-án forognak majd feldarabolt állapotukban először a Mol-részvények a Budapesti Értéktőzsdén.

A felaprózás során egy darab 1000 forint névértékű Mol-részvény helyett kapnak majd 8 darab, 125 forint névértékű Mol-részvényt a részvényesek - így az árfolyam az egyik napról a másikra nyolcadára eshet majd, ez a mostani, 23 800 forintos árfolyamnál értelemszerűen 2975 forintos részvényárat jelentene.

A részvényfelaprózás elvileg nem érinti a társaság főbb mutatóit, egyedül a részvényszám változik, így önmagában ettől az akciótól nem kellene azt várni, hogy vonzóbbá válnak majd az olajpapírok a befektetők szemében. Mégis, a gyakorlat azt mutatja, a befektetők rendszerint kedvezően fogadnak egy ilyen társasági eseményt, s a felaprózást követően a részvények rendszerint rövidebb távon felülteljesítik a piac egészét, és ennek alapvetően piaci okai vannak.

A változás elsősorban a kisbefektetőknek kedvező és az ő számukra könnyíti meg a részvény megvásárlását - mutatott rá Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető stratégája. Egyszerű a példa, ha valaki eddig 40 ezer forintot szeretett volna Mol-részvényekre költeni, az mostanáig mindössze egy darab Mol-részvényt vásárolhatott, s 16 ezer forintja megmaradt, most viszont 3000 forintos részvényárral számolva már vehet belőle 13 darab részvényt, s mindössze 1000 forintot nem tud majd az olajipari papírba fektetni.

További kedvező hatás ilyenkor, hogy jellemzően egy felaprózás után a részvények likviditása megnő. Márpedig nagyobb likviditás mellett az árfolyam könnyen közelebb tud kerülni az úgynevezett "fair értékéhez", ami jelen esetben szerintünk inkább 27-28 ezer forint közelében található - tette hozzá Miró. Ráadásul ha megnő a részvény likviditása, akkor az később pozitívan hathat vissza a részvény súlyára a különböző részvényindexekben, ami később pótlólagos keresletet generálhat a papír iránt az intézményi befektetők részéről is.

A részvényfelaprózás egyébként pozitív jelként is értelmezhető a cég vezetése részéről. Mutatja azt, hogy egyrészt növelni szeretnék a kisbefektetők érdeklődését is a részvény iránt, másrészt azt, hogy törődnek a papír tőzsdei szereplésével.

Ráadásul részvényfelaprózást általában az olyan társaságok hajtanak végre, amelyek részvényeinek árfolyama már sokat emelkedett, így ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a piaci szereplők általában pozitívan állnak hozzá egy-egy ilyen akcióhoz.

A nagy magyar tőzsdei cégek közül utoljára a Richter aprózta fel részvényeit, 2013 nyarán. Az azt követő egy évben a gyógyszercég részvényei felülteljesítették a BUX indexet, később azonban ez a kedvező hatás már nem volt tapasztalható.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!