BUX
38018

Nem gondolná, hogy lehet sok pénzt keresni manapság

Egyre több fejlett ország államkötvényei forognak negatív hozammal, a kérdés az, hogy ki hajlandó ezeket megvásárolni. Ez ugyanis annyit tesz, hogy a futamidő végén kevesebb pénzt kapunk, mint amennyit az elején fizetünk, s erre garancia is van. Van aki szerint azonban ezen is lehet nyerni, de a többség azért vesz, mert nem tehet mást.

Napi.hu, 2015. január 28. szerda, 19:21

Svájc, Dánia, Japán, Németország - ezekben az országokban ha valaki néhány éves lejáratú államkötvényt vásárol és a lejáratig tartja azokat, akkor biztos lehet benne, hogy kevesebb pénzt kap majd, mint amennyit eredetileg fizetett azokért. A CNBC összeállítása szerint azonban vannak olyan befektetők akik ezen is nyerhetnek, az általunk megkérdezett szakértők szerint a többség azonban nem ilyen, ők azért vesznek, mert kell.

Ha valaki külföldi befektetőként vásárolt tavaly év végén negatív hozamú svájci államkötvényeket, akkor hatalmasat kaszálhatott a negatív hozamok mellett is a svájci frank azóta lezajlott hatalmas felértékelődésén - hívta fel a figyelmet Nizam Idris, a Macquarie szakértője a portálnak nyilatkozva. Ha valaki arra számít, hogy Dánia is hasonló lépésre szánja el magát, akkor értelmes döntés lehet dán kötvényeket vásárolni, még negatív hozam mellett is - tette hozzá.

Dánia tagad

Az árfolyamküszöb elengedésével párhuzamosan a svájci jegybank tovább vágta a negatív tartományban a kamatokat, az eddigi mínusz 0,25-ről mínusz 0,75 százalékra, hogy lassítsa az országba történő tőkebeáramlást. Ez csak erősítette a piaci spekulációkat arra vonatkozóan, hogy Dánia is az euróval szembeni árfolyamsáv elhagyására készül, a dán jegybank már korábban egyre mélyebben a negatív tartományba vágta a kamatokat, hogy harcoljon az eurózónából érkező masszív tőkebeáramlás mellett.

A piaci találgatások hatására az elmúlt napokban több dán kormányzati és jegybanki tisztségviselő, akárcsak a legnagyobb bankok elemzői emlékeztettek arra, hogy Dánia helyzete egészen más, mint Svájcé. Megerősítették, eszük ágában sincs a dán korona euróval szembeni 2,25 százalékos ingadozását engedélyező sávjának eltörlése.

A korona árfolyamsávja a frankéhoz képest egyébként jóval régebbi, már az euró 1999-es bevezetése óta érvényben van, sőt, ha figyelembe vesszük a korábbi mechanizmust is, akkor immár 30 éves múltra tekint vissza - nyilatkozta korábban a Saxobank vezető közgazdásza.

A negatív is csökkenhet

Nem csak a deviza felértékelődése miatt lehet érdemes negatív hozamú kötvényeket venni, hanem a kötvények árfolyamnyeresége miatt is. A Nomura friss elemzése szerint megvan a lehetősége annak, hogy az SNB a frank irányadó kamatát további 50 bázisponttal csökkentse. Ha ez bekövetkezik, akkor tovább emelkedhet felfelé a svájci államkötvények árfolyama, amelyek 70 százaléka már most is negatív hozamok mellett forog.

Persze a svájci kötvények vonzerejét leginkább továbbra is a frank várt felértékelődése adhatja, koránt sincs azonban ez így a szintén negatív kamatok mellett gazdát cserélő japán és német kötvények esetében. A napokban a már nem csak a négyéves, de az ötéves német állampapírok hozama is nulla alá csökkent - hívta fel a figyelmet Miró József, az Erste Befektetési Zrt vezető stratégája.

Eközben a piac nem számít sem a jen, sem az euró hosszútávú felértékelődésében - írja a CNBC. A negatív hozamokat magyarázhatják a portál szerint a deflációs félelmek is, de az is, hogy a többi eszközár csökkenésétől tartanak. Ezeknél a kötvényeknél legalább azt lehet tudni, hogy a pénzt visszakapja a befektető, ha egy kicsit kevesebbet is - mondta Idris.

Munkában a jegybankok

A nagy jegybankok kvantitatív lazítási programjai is élénkítik a keresletet az államkötvények iránt. A japán kötvények esetében emiatt kiszorítási hatás érvényesül - írta Yasunari Ueno, a Mizuho Securities vezető piaci közgazdásza. A japán jegybank nagy tételben vásárol a japán kötvényekből, eközben a külföldi befektetők is egyre nagyobb volumenben jönnek vissza a piacra, eközben a japán belföldi befektetők is nagy forrásokon ülnek, s ezt valahol el kell helyezni. Mivel nincs nagy eladó, a piacot a vevők dominálják - tette hozzá.

Japánban a szakértő szerint a népesség elöregedése is a kötvények iránti keresletet hajtja. Ha a társadalom öregszik, akkor nehéz az alacsonyabb kamatokon keresztül meggyőzni az embereket arról, hogy többet költsenek - magyarázza a japán problémát Steven Engander, a Citigroup vezető devizapiaci szakértője. Ők egy bizonyos jövedelmet szeretnének elérni megtakarításaikon, s ha a hozamok csökkennek, többet takarítanak meg - mondta.

Nagyok a kockázatok

Az összefoglaló szerint persze hatalmas kockázatot is vállalhat az, aki deflációra készülve veszi ezeket a kötvényeket. Az egyik szakértő szerint az is kiderülhet, hogy az ECB defláció elleni harca elhibázott, mivel az jórészt a csökkenő olajáraknak is köszönhető. S ha az olaj ára emelkedni kezd, akkor a deflációs félelmek egycsapásra eltűnhetnek.

Van aki nem tehet mást

Nem csak a defláció elleni védelem, vagy a devizaspekuláció késztethet persze valakit arra, hogy negatív kamatok mellett vegyen államkötvényeket. A többség egyszerűen nem tehet mást - mutatott rá Miró. Számos intézményi befektetőnek ugyanis dedikált a portfóliója. Ha előre meg van határozva, hogy melyik ország, milyen besorolású kötvényeiből mennyit kell tartania, akkor megveszi azokat a kötvényeket akkor is, ha negatív a hozam.

Ráadásul számos ilyen portfólióban meg van határozva a maximálisan tartható készpénzarány. Ekkor még nagyobb lehet a nyomás arra, hogy a negatív hozamú papírokból tartson. Egyszerűen nem tehetnek mást.