BUX
38018

Nyugdíjasok miatt járhatnak pórul Matolcsyék

Tavaly rekordértékben születtek olyan tranzakciók Európában, amelynek során többek között amerikai nyugdíjalapok pénzeit is kezelő hedge fundok rosszbank-eszközöket vásároltak. Ezek az óriásbefektetők már Magyarországon is ugrásra készen állnak, ezzel komoly versenyt támaszthatnak az MNB-nek, amely egyelőre csak lassan halad a rossz bankja kialakításával.

Lovas-Romváry András, Domokos László, 2015. február 16. hétfő, 07:21

Rengeteg pénz vár ugrásra készen

Könnyen pórul járhat az MNB, ha az amerikai hedge fundok és nyugdíjalapok a közeljövőben gyorsítanak és rárepülnek a magyarországi bankok bedőlt, nemteljesítő hiteleire (non-performing loan - npl).

Az MNB segítene a bankoknak

Az MNB tavaly májusban jelentette be, hogy az npl-probléma makacsnak látszik és nincs jele, hogy magától megoldódna. A bedőlt banki hitelek aránya ugyanis a következő években várhatóan 19 százalékon beragad. A rossz portfólióban jelentős a régóta bedőlt hitelek aránya, amelyben meghatározó a projekthitelek részesedése. A kilátásokat az is rontja, hogy európai összehasonlításban magas a hazai irodapiac kihasználatlansága. Ahogy Vonnák Balázs, a Pénzügyi rendszerek elemzése igazgatóság vezetője akkor fogalmazott: összességében olyan a szituáció, amikor a gazdaságpolitikának be kell avatkoznia, a probléma megoldása vagy a koordinálás végett. Szavai szerint "ha rá tudnánk venni a bankrendszert, hogy a rossz portfólió miatti veszteséget teljes egészében realizálódjon, akkor után könnyebb lenne a növekedés".

A MARK Magyarországon található kereskedelmi ingatlanokhoz (vagy telkekhez, amelyeken kereskedelmi ingatlan építését tervezték, illetve félkész projektekhez) kapcsolódó követeléseket (ingatlan-projekthiteleket), illetve a fedezetérvényesítés során már mérlegre vett kereskedelmi ingatlanokat (vagy telkeket) tervez megvásárolni. A tervek szerint a hiteleknek 90 napot meghaladóan késedelmesnek kell lenniük, vagy átstrukturáltnak. A tervek szerint a legalább 500 millió forint értékű a követeléseket, valamint legalább 200 milliós ingatlanokot ajánlhatják fel megvételre a bankok és konszolidációs körükbe tartozó ingatlankezelő leányvállalataik az eszközeiket a MARK-nak.

Majd novemberben jött a hír, hogy az MNB létrehozza a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt.),  hogy a problémás kereskedelmi ingatlanhiteleket és a hozzájuk kapcsolódó, a bankok által már a mérlegükre vett kereskedelmi ingatlanokat megvásárolja. A jegybank szerint a banki mérlegek tisztítása hozzájárul a hitelezésük élénkítéséhez, ezáltal pedig a monetáris politika hatékonyságának növeléséhez.

Az MNB monetáris tanácsa naximum 10 éves futamidejű, 300 milliárd forintos jegybanki hitelkeret szavazott meg a cégnek, ahol a törlesztés és a devizanem is az eszközökhöz igazodik. Ebből várhatóan 800-1000 milliárd forint körüli portfóliót tudnak majd venni. Az eszközkezelő tervezett működési ideje maximum tíz év.  A társaság célja nem az eszközök nyomott áron történő mihamarabbi értékesítése, hanem a megfelelő piaci környezetet kivárva az eszközök megfelelő áron történő értékesítése, addig is optimális kezelése, illetve ahol lehetséges, a reorganizáció, az átstrukturálás.

Jelenleg a cég szervezetének felállítása folyik; szakmai egyeztetések zajlanak, ahol azokat az elveket és módszertanokat határozzuk meg, amelyek alapján az év második felétől a MARK átveszi az npl-hiteleket a bankoktól - derült ki Kandrács Csaba vezérigazgatója szavaiból február 1-jén. Várakozása szerint az eszközkezelő az év második felétől tudja átvenni az npl-eket a bankoktól.

Egy pénteki bejelentés szerint a jegybank rossz bankja uniós közbeszerzési pályázatokat írt ki ingatlanokkal kapcsolatos értékbecslési és pénzügyi átvilágítási feladatok elvégzésére. A másfél évre tervezett értékbecslési szakértői közreműködésre 588 millió forintos, a két évre tervezett pénzügyi átvilágítási feladatokra 221 millió forintos keretösszeg áll rendelkezésre. A kereskedelmi bankok által felajánlott ingatlanfedezettel rendelkező problémás hitelek és visszavett ingatlanok értékeléséhez független, külső szereplőket is be akar ugyanis vonni a MARK.

Forrás: MNB

Az eszközkezelő tevékenységével kapcsolatban a közelmúltban a Valutaalap szakértői külön felhívták a figyelmet, hogy annak teljesen függetlennek és átláthatónak kell lennie. Az EBRD-vel és az Erste Bankkal aláírt megállapodásban is az szerepel,hogy a bankszektort az npl-ek leépítésében segítő törvénymódosításokat úgy kell megtervezni, hogy azok a nemzetközi legjobb gyakorlatokat (best practice) tükrözzék, különös tekintettel e programok áttekinthetőségére és piaci alapú működésére. A Napi.hu-nak korában Bod Péter Ákos, az MNB egykor elnöke is úgy fogalmazott, hogy "mivel keveset tudhatunk a tervezett eljárás transzparenciájáról, mindenféle aggályai lehetnek a külső elemzőknek, megfigyelőnek. Nem abszurd azt feltételezni, hogy e folyamat esetleges "zajai" később kivetülhetnek a jegybank külső megítélésére, ami nyilván nem kívánatos". Eközben a magyarországi bankpiaci szereplők továbbra is idegesek, mert attól tartanak, hogy bár az MNB önkéntes npl-leépítésről beszél, ha annak mértéke elmarad az általa várttól, regulátor szervként bármikor bevethet plusz ösztönzést - például a teljes rossz állomány után kiugróan magas tartalékolást vár el.

Több tíz milliárd dollár vár ugrásra készen

A nem teljesítő hitelállományok mértéke a Deloitte egy friss elemzése szerint a régió kilenc országában (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Bulgária) 2013 végén mintegy 60 milliárd eurót tett ki, míg jelenleg mintegy 70 milliárd euró lehet. Ezen belül belül kettő-egy a vállalati és a lakossági hitelek aránya. Amíg Lengyelországban, Csehországban és Szlovákiában alacsonyabb a nem teljesítő hitelek aránya - az értékek stagnálnak, vagy valamelyest csökkennek - addig a többi vizsgált országban a ráták lényegesen magasabbak és még az elmúlt évben is nőttek.

Forrás: DeloitteKattintson a nagyításért!

 

Sorban állnak a befektetők

Az igazi nagy változást az jelenti, hogy "varázsütésre" megjelentek az angolszász befektetők, - "sorban állnak" - akik mivel óriási, befektetendő pénzeken ülnek, nagy volumenben akarnak rossz hiteleket venni - és majd abból pént csinálni - a mi régiónkban is - mondta Bíró Balázs, a Deloitte pénzintézeti szektorának igazgatója. E hirtelen támadt befektetői étvágy oka, hogy elfogytak a vonzó - és a befektetők számára ismerős jogi környezetben működő - ír, portugál és spanyol követelésállományok, valamint lecsökkentek az így elérhető hozamok (lementek az egyszámjegyű tartományba, 7-9 százalékon vannak). Ezek a nagybefektetők egyenként több tíz milliárd dollárjuknak keresnek jelenleg is befektetési lehetőséget. Ez a nagyságrend pedig azt is jelenti, hogy néhány ilyen alap akár a teljes régiós npl-kínálatot képes volna felvásárolni. Ezzel együtt valószínű, hogy eleinte ennél kisebbeket lépnek majd.

A piac élénkülése elsőként Romániában volt tapasztalható, ahol 2014-ben már több mint 1 milliárd euró névértékű portfólió cserélt gazdát, de az adriai régióban is történt már jelentős tranzakció az utóbbi hónapokban.

A bankok pedig eladnának

Eközben egyre nagyobb a régióban aktív bankok hajlandósága is az npl-portfóliók értékesítésére. A pénzintézetek ugyanis az elmúlt időszakban fokozatosan emelték az értékvesztési fedezettségeket, melyet az Európai Központi Bank (ECB) tavaly év végi átfogó eszközminőség vizsgálata (asset quality review - aqr) tovább ösztönzött. A bankok arra is koncentrálnak, hogy az aqr-rel párhuzamosan javítsák a tőkemegfelelésüket, melyet az ECB egy felmérése szerint a legtöbb bank eszközeladásokkal akar megoldani - ez még több npl-tranzakciót eredményezhet.

Bár a 2014 végi stresszteszteken egyetlen igazán jelentős európai nagybank sem bukott el, a nem teljesítő hitelek növekedése továbbra is akut probléma. A 130 megvizsgált banknál összesen 136 milliárd euró értékű addicionális nem teljesítő hitelt azonosított a vizsgálat, az aqr előtt ismert 743 milliárd eurón felül. Ráadásul a stressz szcenárióban a 130 bank medián CET1 tőkerátája már csupán 8,3 százalék volt. Az érintett bankok előtt három út áll:

Tőkeemelés - csakhogy az anyabanknak és a tulajdonosoknak sokszor nincs meg a szükséges tőkéje, vagy nem kívánják azt rendelkezésre bocsátani. (A Raiffeisen a múlt héten közölte, hogy újabb tőke befektetése helyett fokozatosan és szelektíven, de leépít a régióban.)Átsrukturálás - a nem teljesítő-, nem stratégiai eszközök elkülönítése a bankon belül, vagy leválasztása a bankról egy különálló entitásba. Így azonban a problémás eszközök továbbra is bank irányítása alatt maradnak, amely jelentős anyagi és menedzsment erőforrást emészt fel. (Erre példa az átmenetileg az MNB kezébe került MKB, ahol önálló pénzügyi társaságot hoznak létre a bank rossz portfólióelemei kezelésére. De bankon belüli kvázi rossz bankkal operál a CIB is.)Tőkeáttétel csökkentés (Deleveraging) - a számottevő tőkét lekötő nem teljesítő hitelek értékesítése portfólió tranzakciókon keresztül. (Ez a megoldás eddig a régiónban eddig nem működött, 

A deleveraging több banknál is elindult a közép-európai régióban. Az npl-tranzakciós piacok lendületbe hozását segíti, hogy nemzetközi szervezetek (EBRD, IMF) is aktívan támogatják azokat tranzakciókat, speciális kezdeményezéseken keresztül is . Az utóbbira példa az EBRD által vezetett Bécsi kezdeményezés: az első bécsi paktum 2009. januári aláírásakor a banki résztvevők arról állapodtak meg, hogy a globális pénzügyi válság ellenére nem mérséklik a régiós hitelkihelyezéseiket, és fenntartják jelenlétüket. Miután az első megállapodás kifutott, 2012-ben újabb célokkal bővült a kezdeményezés, amely immár az időközben felgyorsult tőkekivonás rendezettségét hivatott szolgálni a régióban.

Egymilliárd eurót meghaladó npl-állományok (2013 végén)HelyezésBank (országAnyabank1.BCR (Románia)Erste2.BRD (Románia)SocGen3.Zagreb. B. (Horvátország)UniCredit4.Pekao (Lengyelország)UniCredit5.OTP (Magyarország)OTP6.CIB (Magyarország)Intesa7.Raiffeisen (Magyarország)Raiffeisen8.Erste (Horvátország)Erste9.Erste (Magyarország)Erste
Forrás: Deloitte

Helyi erős követeléskezelő nélkül nem megy 

A külföldi befektetők nem képesek a helyi szereplők bevonása nélkül működni, akik a megvett portfólió behajtását végzik. Ez a gyakorlatban erős helyi követeléskezelő céget jelent. Csakhogy ilyen piaci szereplőból (behajtócég) a régióban is csupán néhány akad, Magyarországon pedig egy sincs. A Deloitte szakértője szerint konzorciális partnerként nálunk elsősorban a nagyobb felszámolócégek kerülhetnek képbe, valamint a bankoknál kiépült workout szervezetek. Az is jó pont, hogy a bedőlt hitelek kezeléséhez a befektetők szemszögéből megfelelő a magyar jogi környezet: amíg ugyanis nálunk és Romániában átlagosan két évig tart a szanálási folyamat, addig ez Szlovákiában hat esztendő.

Az npl-piacra kerülő hiteleknek három fő típusa van:

nem teljesítő, fedezetlen fogyasztási hitelek - ezekből jelenleg kevés van Magyarországon, árazásuk 2-20 százalék közötti.lakossági jelzáloghitelek - a folyamatot drágítja az egyedi árazás, ilyen eladási tranzakciók eddig nem voltak még a régióban sem.vállalati hitelek - árazásuk a restrukturálási potenciáltól és a fedezettől függ, 5-50 százalék között mozog.

Szakértők szerint a bankok és a potenciális befektetők számára számára egyaránt megkönnyíti az ártárgyalást, hogy a közelmúltbeli aqr keretében az npl-állomány ugyan egy speciális metodika szerint, de egységesen be lett árazva. Ráadásul mindez igaz az MNB MARK Zrt.-jére is. A jegybank cége kapcsán Kandrács a közelmúltban azt mondta, hogy a portfóliójuk várhatóan kétharmad részben követelésekből, egyharmad részben pedig ingatlanokból áll majd.

Hab a tortán, hogy az MNB felügyeletként dönthet arról, támaszt-e versenyt saját cégével szemben. Ha ugyanis a befektetőnek nincs európai banki jogosítványa, akkor a határon átnyúló szolgáltatás miatt külön engedély kell ahhoz, hogy a magyar piacon követelést vásárolhasson.

Az angolszász befektetők tehát hamarosan komoly versenyt támaszthatnak az MNB rossz bankja számára, miközben a magyarországi bankok végre eladnának. Ésszerű megoldás volna, ha a bankok az npl-portfóliójukat mindkét féllel beáraztatnák. A verseny eleinte valószínűleg a bedőlt vállalati hitelekért indul meg, egy-egy ügylet minimumértéke 2-300 millió euró lehet.

Ha azonban előkerülnek a lakossági jelzáloghitelek is érdekes helyzet alakulha ki: képzeljük el, ha az összes bedőlt magyarországi lakossági jelzáloghitel mondjuk egyetlen amerikai hedge fund kezébe kerül - így a jövőben ő lesz minden adós fő hitelezője a "gonosz" bankok helyett . Ez érdekes belföldi politikai kockázatokat is jelentene, mivel valószínűleg a honi politikusok hirtelen késztetést érezhetnek arra, hogy megint beavatkozzanak a kilakoltatások vagy akár az ingatlanok újrahasznosítása szabályozása kapcsán.

Arról nem is beszélve, hogy milyen pikáns lépés volna, ha a MARK Zrt. egyszercsak úgy döntene a jövőben, hogy az általa összerakott portfóliót akár egyben eladja egy hedge fundnak - e megoldás előnye, hogy egyrészt gyorsan ki tudna szállni az MNB az npl-problémából, másrészt pedig egy jól végrehajtott zárással akár komoly nyereséget is elérhet.

Hedge fundok a kapu előtt

Tavaly rekordösszegben születtek Európában olyan tranzakciók, amelynek során erre specializálódott, főleg angolszász hedge fundok rossz banki eszközöket vásároltak, hogy azokon a csökkenő kamatkörnyezetben kedvező hozamokat érjenek el. E tranzakciók értéke a Cushman & Wakefield tanulmánya szerint elérte a 80,6 milliárd eurót. Ezek jellemzően olyan banki hiteleket jelentettek, amelyek fedezetét kereskedelmi és lakóingatlanok jelentik. A tavalyi forgalom két és félszerese a 2013-asnak, idén pedig 60-70 milliárd euró tranzakciót várnak. A nagy pezsgésben az is komoly szerepet játszott, hogy az európai bankoknak egyre szigorodó saját tőke követelményeknek kell megfelelniük, s erre igyekeztek felkészülni kockázatosabb és nem teljesítő eszközeik könyveikből történő "kipucolásával".

A lezárt tranzakciók értéke alapján tavaly a brit és az ír piac vitte a prímet, az ottani üzletek értéke együttesen meghaladta az 52,3 milliárd eurót. Ugyanakkor e két piacon nehéz lesz az ismétlés, mivel a Royal Bank of Scotlandnál és a Lloydsnál is gyorsan halad a mérlegtisztítás, Írországban pedig az Anglo-Irish Bank és az Irish Nationwide Building Society egyesüléséből létrejött IBRC lassan szintén eladási programjának végére érhet.

Ugyanakkor az érdeklődés nagy a befektetők részéről az ilyen típusú tranzakciók iránt, s ezt most már nem csak az alacsony amerikai kamatkörnyezet, de az ECB által megindított kvantitatív lazítási program nyomán padlóra kerülő hozamok is fűtik. Így a tanulmány szerint idén a rossz portfóliók felvásárlásának célkeresztjébe elsősorban a dél- és kelet-európai országok piacai kerülhetnek.

Az amerikai tőke dominál 

A vásárlók között továbbra is nyomasztó súllyal szerepelnek az amerikai cégek. Ha az összes tranzakcióból csak a privát tőkét kezelő vásárlókat számoljuk, akkor az látható, hogy ezen cégek által lezárt ügyletek értékének 92 százaléka végső soron amerikai cégekhez köthető. Ha a teljes volument nézzük, akkor a lezárt tranzakciók értékének 77 százalékánál volt amerikai a vevő.

A Pimco is tavaly 5,5 milliárd dollárnyi összeget gyűjtött össze befektetőitől eladásra kínált banki portfóliók megvételére.

Az amerikai dominancia alapvetően három nagypályás játékosnak köszönhető: ezek a Cerberus Capital, a Lone Star és a Blackstone voltak. Ők a teljes piac 70 százalékát adják. Ennek fő oka, hogy hogy az amerikai tőke nagyobb értéket lát az európai ingatlanpiac majdani magára találásában, mint a helyi cégek, miközben óriási az igény az amerikai alacsony kamatkörnyezetben a magas megtérüléssel kecsegtető befektetésekre.

Tavaly pedig elkezdett bővülni a vásárlók köre: megjelentek - egyelőre kisebb volumenben - dél-afrikai és ausztrál társaságok. A tanulmány szerint tekintve a világ tőkebefektetéseiből való részesedésüket, nem lenne meglepő, ha a közeljövőben nagyobb értékben feltűnnének a kínai vásárlók is.

Legnagyobb ingatlan alapú rosszhitel-vásárlók 2014-benCerberusLone StarBlackrockCarval/Goldman SachsJP MorganDeutsche BankOaktree CapitalKildare PartnersKennedy WilsonColony Capital
Forrás: C&W Corporate Finance

Az idei tranzakciók fókuszában a C&W szerint idén elsősorban Olaszország állhat Spanyolország mellett, de fontos szerep juthat majd a kelet-európai országoknak is. Az olasz piacot az fűtheti, hogy az ECB stressztesztje mintegy 24,6 milliárd euró tőkehiányt mutatott ki az olasz bankoknál. Bár különböző típusú tőkeemelések révén ebből már sikerült mintegy 15 milliárdot összeszedniük, a tíz milliárd eurónyi különbözet komoly tranzakciókat hozhat. (A közelmúltban az Unicredit is megegyezett az amerikai hedge fund kezelő céggel, a Mariner Investment Grouppal, a problémás, energetikai és áruszállítási szektornak nyújtott hiteleihez kapcsolódó kockázatok egy részének átvételéről, így 910 millió eurós problémás hitelállománytól szabadult meg.