BUX
38018

Nyugdíjpofont kapott a forint is

Az utóbbi napokban intenzív eladási hullám alakult ki a Budapesti Értéktőzsde részvényszekciójában, a forint- és az állampapírpiacon egyaránt, amit szakértők szerint elsősorban a nyugdíjpénztárak államosítását követő bizalomvesztés okozott.

NAPI, 2010. november 29. hétfő, 09:34

A Napi Gazdaság hétfői számának cikkeAz euró a hét eleji 273-274 forintos szintről péntek estére 280 fölé ugrott, a BUX 1600 pontot esett, a tízéves államkötvényhozam pedig 7,2 százalékról 8 százalék fölé emelkedett. Ezzel alaposan alulteljesítettük a világot, bár a nemzetközi hangulat sem nevezhető feltétlenül rózsásnak. A leértékelődés nagyrészt a hét utolsó két napjának termése, és egybeesik a nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos drasztikus lépések bejelentésével. A lapunk által megkérdezett szakértők abban egyetértenek, hogy nem a pénztárak eladásai, sokkal inkább a bizalomvesztés, illetve a későbbi részvényértékesítésektől való félelem áll az esés hátterében.Móró Tamás, a Concorde Értékpapír stratégája három tényezővel magyarázta a lejtmenetet: a nyugdíjreform kapcsán várható későbbi részvényértékesítésektől való félelem mellett szerinte a koreai feszültség növekedése, illetve az Európai Unióban jelentkező fiskális problémák is hozzájárultak. Az esést kiváltó mögött álló okok közül tehát kettő külső - hangsúlyozta. Fontos, hogy az állam milyen stratégiával válik meg a pénztárak által átadott részvényektől, ha egyáltalán megválik, hiszen jelenleg csak egy várakozás, hogy el fogják adni, erről biztosat nem lehet tudni. A stratéga meggyőződése, hogy amennyiben az állam az eladás mellett döntene, akkor is nagyon óvatosan tenné, nem vágná maga alatt a fát a hirtelen piacra öntéssel. Erre Amerikában kiváló példák vannak, az állami Citigroup-részesedést lassan a piacra csöpögtetve, míg a GM-et egy blokkban értékesítette az állam. Az eszközátadásig maguk a vagyonkezelők nem fognak lépni, nem adják el a részvényeket - tette hozzá. A Concorde számításai szerint a magánnyugdíjpénztárak 300 milliárd forint feletti értékű magyar részvénnyel rendelkeznek, a befektetési jegyeket is beleszámítva. A külföldi részvények mennyisége nagyobb, 700-800 milliárd forintot tehet ki.Miró József, az Erste stratégája szerint a magyar alulteljesítés a kockázati prémium emelkedésére vezethető vissza. Nem lehet tudni, hogy milyen szabályok lesznek, mi fog történni, így a cégek cash flow-jának előrejelezhetősége erőteljesen csökken. Erre csak rátesz a nyugdíjpénztárak államosítása. A szakértő szerint 750 milliárd forintnyi részvény van a nyugdíjalapoknál, nagy valószínűséggel az egész államosítva lesz, de ugyanennyi külföldi részvény is van a portfólióban, ami eladásra kerülhet. Érdekes, hogy az állam pont annyit akar elkölteni, ami megegyezik a külföldi részvényekben és kötvényekben lévő pénzmennyiséggel. Vagyis elvileg nem kell félnünk attól, hogy a magyar részvényeket eladja az állam, vagy ha igen, azt csak lassan, hosszan fogja megtenni.A piac azonban fél attól, hogy az állam a 750 milliárd forintnyi részvényt - ami elég nagy mennyiség a magyar tőzsde méretéhez képest, hisz a napi forgalom 20 milliárd körül van - mégis a piacra önti. A befektetők emiatt úgy látják, jobb elkerülni a magyar piacot, e félelem hatására pedig megemelkedtek a hozamok: a tízéves hozam a hét eleji 7,2-ről péntekre 8,06 százalékra nőtt. Ez a hozamemelkedés 5-6 százalékos romlást jelent a részvények értékelésében, ami nagyjából megegyezik a magyar piac alulteljesítésének mértékével. A pénztárak részvényeladásától Miró szerint sem kell tartani. Az állam eszközöket vesz vissza, vagyis nem kell ezeket pénzre váltani. Okos alapkezelő a magyar részvényeket eleve alulsúlyozta, vagy pedig benchmarkra (BUX) súlyozott, ettől eltérni nem kell. Azt tudom elképzelni, hogy az ad el, aki felülsúlyozta a magyar piacot, ilyen viszont kevés lehet - mondta Miró. Egy ilyen helyzetben legjobb semmit sem csinálni, mivel az alapkezelő nem akar kárt okozni, és jelenleg nem tudja, hogy mivel okoz kárt.Azt, hogy melyik társaságban mekkora részesedéssel rendelkeznek a pénztárak, nagyon nehéz megmondani, hiszen egy tulajdonost csak öt - a Mol esetében két - százalékos tulajdonrész fölött kell nevesíteni. A teljes 750 milliárdnyi részvényállomány mindenesetre a piaci kapitalizációnak 10 százaléka, vagyis a pénztáraknak 5-10 százalékos tulajdonrésze lehet az egyes cégekben. A későbbi eladás lehetséges módjaira megvannak a technikák, lehetnek tenderek és piaci értékesítés is, korábban bevált például a tőzsdei aukció ilyen helyzetekben. Egy nemzetközi kibocsátás viszont túl drága, ezt Miró nem tartja valószínűnek.