Mi mindenre kell figyelni?

Az MNB szakértői válaszukban siettek leszögezni, hogy szerintük a jegybank nem engedélyezi és nem felügyeli a vállalati kötvénykibocsátó intézményeket Magyarországon. Szintén nem tartozik a felügyelete alá a kötvénykibocsátások nyomán megszerzett mögöttük álló projekt(ek), a termelő vállalatok tevékenysége, vagy az e befektetéseken elérhető, a kötvényekhez kapcsolódó hozamígéretek teljesülése sem.

A jegybank jogszabályban előírt feladata kizárólag a kibocsátók kötvény-kibocsátási tájékoztatójának formai és tartalmi követelményeinek ellenőrzése. Amennyiben ezek megfelelnek a tőkepiaci törvény előírásainak, a jegybanknak jóvá kell hagynia a tájékoztatókat. A jegybank emellett a kötvénykibocsátók további, a törvény által előírt rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeinek - például az éves jelentéseknek, negyedéves vezetői összefoglalók - kapcsán az azokra vonatkozó tartalmi és formai követelmények teljesülését ellenőrzi - tájékoztatták a napi.hu-t az MNB-ben.

Körültekintő cégválasztás

Az MNB szerint a brókercég választás előtt mindenképpen érdemes ellenőrizni, hogy a (végső) szolgáltató rendelkezik-e a engedéllyel, mivel a befektetési szolgáltatás engedélyhez kötött tevékenység. Ez alapján ugyan az ügyfél sem a Buda-Cash-t, sem a Quaestort nem szűrte volna ki, azonban az elmúlt években számos ál-brókercég fosztogatta a gyanútlan befektetőket mesésnek tűnő befektetési lehetőségekkel: Ezek károsultjai sok veszteségtől kímélhették volna meg magukat, ha ellenőrzik a céget az MNB, illetve az egységes európai értékpapír piaci felügyelet, az ESMA honlapján.

A brókercég kiválasztása során fontos minél szélesebb körben tájékozódni az adott cégről és szolgáltatásairól, annak termékeiről. Fontos a díjakra, költségekre is rákérdezni, s ha valamit nem értünk, kérdezzünk! Érdemes lehet független tanácsadó szolgáltatását igénybe venni. Érdemes megtudni, hogy az adott befektetési szoláltató a javasolt termék értékesítésében mennyire érdekelt, így javaslatai mennyire tekinthetők függetlennek. 

Óvatosan a termékekkel

Ha már megvan a cég, amiben megbízunk, akkor jön csak a neheze, a megfelelő befektetési termék kiválasztása. Ez nem egyszerű feladat, mivel mindenkinek mások az elvárásai egy befektetéssel kapcsolatban. Ehhez elsősorban a befektetőnek kell tisztában lennie a saját igényeivel, e nélkül ugyanis még egy megfelelően felkészült becsületes tanácsadó is nehezen tudja eldönteni, mit is szeretne az ügyfél. Csak ezek eldöntése után érdemes egyáltalán céget és szolgáltatást keresni befektetésünkhöz.

Az MNB szerint a következőket érdemes végiggondolnia a befektetőnek. Az első, mekkora összeget szeretne valaki befektetni. 
Nem jó saját anyagi helyzetünkhöz képest aránytalanul magas kockázatot vállalni egy termékkel sem. Tudni kell, mit is szeretne a befektető elérni a befektetésével. Jövedelmet szeretne szerezni, tőkéjét szeretné stabilan növelni, vagy csak egyszerűen biztos helyen szeretné tudni a pénzét. Az időtáv is fontos, mennyi időre tudja és szeretné nélkülözni a befektető az adott összeget. Fontos ezen kívül az egyéni kockázatviselési hajlandóság, mekkora kockázatot vagyunk hajlandóak elviselni a potenciálisan magasabb hozam reményében.

A nagyobb kockázatú termékek esetében ugyan nagyobb lehet a nyereség, de a potenciális veszteség is - írják a jegybank szakértői. S végül, de nem utolsósorban a befektetőnek azzal mindenképpen tisztában kell lennie, hogy saját maga milyen ismeretekkel rendelkezik a befektetések, pénzügyek terén. Csak olyan befektetési terméket válasszunk, amelyet meg is értünk, s addig nem szabad semmilyen szerződést aláírni, amíg minden egyes pontját el nem olvastuk és meg nem értettük.

S még valami. Azzal mindig tisztában kell lenni, hogy a múltbéli hozamok nem jelentenek garanciát a jövőre - hívják fel a figyelmet az MNB szakértői. A befektetési vállalkozások - törvényi kötelezettségükből adódóan - úgynevezett alkalmassági (MiFID) teszt keretében kötelesek felmérni a fentieket, így a leendő ügyfelek pénzügyi helyzetét, céljait, kockázati profilját, és ez alapján kell az ügyfélnek megfelelő terméket ajánlaniuk.

Mi van, ha megtörténik a baj?

A Befektetővédelmi Alap (Beva) garanciája védi az ügyfeleket. Az Alap feladata a befektetők részére a kártalanítási összeg megállapítása és kifizetése. Az Alap a kártalanításra jogosult befektető követelését - személyenként és Alap tagonként összevontan - legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizeti ki kártalanításként - válaszolták az MNB szakértői.

Az Alap a kártalanítás összegét kizárólag forintban fizeti ki. A fizetett kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint plusz az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka. A kártalanítást kérhetik magánszemélyek, egyéni vállalkozók és jogi személyek például vállalkozások.

Fontos tudni, hogy az Alap által nyújtott biztosítás azonban többek között az alábbi követelésekre nem terjed ki:


-az állam, a költségvetési szerv, a száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság, a helyi önkormányzat,

-az intézményi befektető, a kötelező vagy önkéntes betétbiztosítási, intézményvédelmi, Befektető-védelmi Alap, illetve a Pénztárak Garancia Alapja,

-az elkülönített állami pénzalap,

-befektetési vállalkozás, tőzsdetag, illetőleg árutőzsdei szolgáltató, a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmények és az MNB,

-az Alap tagjánál vezető állású személy, az Alap tagjával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy és ezek közeli hozzátartozója, továbbá

-az Alap tagjában öt százalékot elérő vagy azt meghaladó közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező vállalkozás vagy természetes személy és ennek ellenőrzött társasága, valamint természetes személy tulajdonos esetén ennek közeli hozzátartozója követelésére, valamint a felsoroltak külföldi megfelelőinek követelésére. 

A Beva által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletből eredő követelésre sem, amely esetében a bíróság jogerős határozata megállapította, hogy a befektetés forrása bűncselekményből származott.

Továbbá a Beva által nyújtott biztosítás nem terjed ki az olyan ügyletekből eredő pénzkövetelésre sem, amely nem euróban, vagy az Európai Unió, illetve az OECD tagállamának törvényes fizetőeszközében áll fenn.

Hogyan kártalanít a Beva?

Az Beva kártalanítási kötelezettsége akkor következik be, ha a bíróság az Alap tagjának a felszámolását jogerősen elrendeli. A Beva ekkor a kártalanítási eljárás összes részletéről közleményt tesz közzé a saját honlapján (www.bva.hu).

A kártalanítás (ellentétben az OBA gyakorlatával) nem automatikus! Kártalanításra kizárólag a befektető kérelme alapján kerül sor. A kérelmet írásban kell benyújtani a Beva-hoz, ennek formáját a Beva meghatározhatja. 

A kérelmet a befektető az igényérvényesítés első napjától (a felszámolás jogerős elrendelésének napjától) számított egy éven belül lehet előterjeszteni. Ha a befektető menthető okból nem tudta igényét határidőben előterjeszteni (például tartósan kórházi kezelés alatt állt), a kérelem az akadály elhárulását követő harminc napon belül terjeszthető elő. Az akadályozás tényét azonban hivatalos okirattal alá kell támasztani.

Előfordulhat, hogy a befektetőnek nem áll rendelkezésére a szerződés, ekkor a Beva a törvényben rögzített feltételek szerint akkor is fizet kártalanítást, ha a befektető részére kártalanítás a szerződés hiánya miatt nem állapítható meg, viszont követelését jogerős bírósági határozattal igazolja. Ebben az esetben a befektető a határozat jogerőre emelkedését követő kilencven napon belül terjesztheti elő igényét, amelyhez mellékelnie kell a követelést megalapozó bírósági határozatot is.

A Beva a kártalanítást mindig pénzben nyújtja. A kártalanítás összegét pénzben kell kifizetni, értékpapírral a kifizetés nem teljesíthető. Ha a biztosított követelés értékpapír kiadására vonatkozik, a kártalanítás összegét a felszámolás kezdő időpontját megelőző 180 nap átlagárfolyama alapján kell megállapítani. 

Árfolyamként a tőzsdei vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben kialakult átlagárat kell figyelembe venni. Ha az értékpapírnak a fenti időszak alatt nem volt forgalma, akkor a kártalanítás alapjául szolgáló árat a Beva igazgatósága állapítja meg. Az ár megállapításánál a befektetőt olyan helyzetbe kell hozni, mintha a felszámolás kezdő időpontjában az értékpapírt értékesítette volna.

A közös tulajdonban álló értékpapír esetén a 20 ezer euró kártalanítási összeghatárt a kártalanításra jogosult, a felszámolás alá került pénzügyi intézmény nyilvántartásában szereplő minden személy esetén külön kell számolni. A kártalanítási összeg a befektetőket azonos arányban illeti meg, kivéve, ha ettől eltérő szerződési kikötés van érvényben. A közös tulajdonban álló értékpapír esetén fizetett kártalanítási összeget hozzá kell számítani a kártalanításra jogosult egyéb követelésére fizetendő kártalanítás összegéhez. 

Ha a kártalanításra jogosult befektető írásban benyújtotta kártalanítási kérelmét, valamint a biztosított követelés alapjául szolgáló szerződést, továbbá a jogosultság igazolásához szükséges adatokat is, és a Beva-nál rendelkezésre áll a felszámolás alá került pénzügyi intézmény által vezetett nyilvántartás, akkor legkésőbb a kérelem benyújtásától számított kilencven napon belül köteles elbírálni a befektető kártalanítási kérelmét. Különösen indokolt esetben a kifizetési határidő - az MNB előzetes jóváhagyásával - egy alkalommal és legfeljebb további 90 nappal meghosszabbítható.

A Beva a kártalanítási igényt összeveti az érintett intézmény felszámolója által is jóváhagyott ügyfél-nyilvántartási adatokkal, ellenőrzi a biztosított szerződés meglétét, és kiszámítja a hiányzó ügyfélvagyon után a kártalanítást. A Beva a kártalanítás összegéről és a kifizetés módjáról az igénylőt közvetlenül értesíti.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!