BUX
38657

Óriási változás a Molnál

Mától az 1000 forint névértékű törzsrészvények nyolcadolásával létrejött új, 125 forint névértékű Mol-részvényekkel folytatódik a kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT), az 1000 forint névértékűekkel utoljára szeptember 25-én volt kereskedés.

Dzindzisz Sztefan, 2017. szeptember 26. kedd, 07:22

A Mol-részvények keddi bázisárát 3057 forintban határozta meg a tőzsde. A papírok hétfői záróára 24 455 forint volt, vagyis a tőzsdei árfolyamukat is nyolcadolták - írja az MTI.

A Mol közgyűlése április 13-án döntött a részvények névértékének 1000 forintról 125 forintra történő leszállításáról részvényfelosztás formájában. A társaság 102 milliárd forintot meghaladó alaptőkéjét így 102 428 103 darab 1000 forint névértékű részvény helyett 819 424 824 darab, egyenként 125 forint névértékű törzsrészvény testesíti meg. A változás nem érinti a társaság alaptőkéjének összegét és az "A" sorozatú részvényekhez kapcsolódó egyéb jogokat sem, a szavazati jogok aránya az átalakítást követően nem változik.

A részvényesek minden régi 1000 forint névértékű részvényük helyett nyolc új, 125 forint névértékű törzsrészvényt kapnak. Azon részvénytulajdonosok jogosultak a szeptember 28-i értéknapon az átalakított 125 forint névértékű Mol törzsrészvényekre, akiknek szeptember 27-én záráskor 1000 forint névértékű "A" sorozatú Mol törzsrészvények vannak nyilvántartva az értékpapírszámláján. Az átalakítás folyamata automatikus, a részvényeseknek ezzel összefüggésben nincs tennivalójuk. A részesedésük mértéke nem változik, csak több részvény testesíti meg.

A tőzsdére bevezetett részvények mennyisége 102 428 103-ról 819 424 824 darabra emelkedik.  A közgyűlési előterjesztés a részvényfelaprózási javaslatot azzal magyarázta, hogy a Mol-részvények 20 ezer forint körüli tőzsdei árfolyama többszöröse a BÉT prémium szegmensét alkotó részvények 3500 forintos átlagos árfolyamának. A részvényfelaprózás jellemzően forgalom- és likviditásnövelő, a váltás utáni alacsonyabb árfolyam megkönnyíti a kisbefektetők kereskedését a Mol-részvényekkel.

Nem példa nélküli lépés

Már több nemzetközi és magyar vállalat élt a részvényfelaprózás lehetőségével. Általában akkor került erre sor, amikor a részvények ára elért egy meghatározott szintet, például a Walmart a bevezetését követő 30 évben 11-szer 1:2 arányú részvényfelaprózáson ment keresztül, de az Apple, a Google és több más globális szereplő is sorra élt ezzel, a magyar tőzsdei vállalatok közül pedig az OTP és a Richter esetében történt ilyen.

A részvényaprózás önmagában nem jelent garanciát a forgalom és az árfolyam emelkedésére, hiszen ez nem okoz semmiféle változást a cég értékében, így a részvényárfolyamra gyakorolt hatásnak is elvileg semlegesnek kellene lennie. Ugyanakkor az a tapasztalat, hogy az aprózás általában pozitívan hat, és hozzájárul az adott vállalat részvényeinek forgalomnövekedéséhez (így történt ez a Walmart és a Google esetében is). Ezt támasztják alá a magyarországi példák is, a Richter és OTP esetében is szignifikáns ár-, likviditás- és forgalomemelkedés volt tapasztalható a részvényfelaprózás után.

A Mol részvényeivel a BÉT prémium kategóriájában kereskednek, hétfőn 0,10 százalékkal emelkedve, 24 455 forinton zárt a papír, az elmúlt egy évben a legmagasabb árfolyama 24 590 forint, a legalacsonyabb 16 715 forint volt. Az 1995. november 28-án bevezetett részvény eddigi tőzsdei történetének legalacsonyabb árfolyama 1030 forint volt 1995. december 19-én, történelmi maximumát pedig 31 015 forinton érte el 2007. szeptember 25-én.