A Napi Gazdaság csütörtöki számának cikke

Nagyot változott a magyar kisbefektetők befektetési kultúrája az elmúlt években. Sokkal tájékozottabbak és óvatosabbak lettek, és egyre többen használják a stop megbízásokat is − mondta el lapunknak Varjú Péter, az Erste Befektetési Zrt. igazgatóhelyettese. A 2008-as válságban megrohanták a befektetők a brókercégeket, akkoriban az OTP volt a sláger, szinte mindenki csak ezt a részvényt vásárolta − mondta Varjú.

A magyar kisbefektetők 4500 forint környékén kezdték el venni az OTP-t és onnan szinte végig 3000 forint alatti szintekig a vételi oldalon voltak. Innen ugyan még megfeleződött az árfolyam, ezt azonban a többség végigülte, és végül nyereséggel szállt ki − összegezte tapasztalatait az Erste elemzője. Akik tőkeáttétellel kereskedtek, a visszapattanásban felvett pozícióikat általában 3000 és 3600 forint között már zárták, a többség viszont, akik megvették a részvényt, 6000 és 7000 forint között adták el. Ezzel nagyon sokan megduplázták a pénzüket, ezt azonban a többség egyszeri lehetőségként értékelte az Erste szakértőjének tapasztalata szerint. Bár néhányan e befektetők közül elkezdtek spekulálni is, a többség inkább kikérte a szakemberek véleményét, így nagyon sokrétű befektetésekbe tették át a pénzüket.

Sláger az OTP 3000 forint környékén

A KBC Equitas aktívan kereskedő ügyfélkörében is nagyon jelentős hányadot képviselnek azok, akik a 2008−2009-es tőkepiaci turbulencia idején nyitottak számlát − mondta Takács Szabolcs, a KBC Securities üzletfejlesztési igazgatója.  Akkor és most is leginkább az OTP zuhanása volt képes nagyon nagy tömegben ügyfeleket tőzsdézésre csábítani, s bár más részvény is érdekli az embereket, az elmúlt hónapokban is nagyon jól megfigyelhető volt, hogy amikor az OTP részvénye kulcsszinteken esett át, az sokakat megmozgatott − tette hozzá a KBC szakértője. Nagyon sok forró pénz jött be 2008−2009-ben a magyar tőzsdére, amelynek döntő része el is hagyta már a tőkepiacot, várva a kedvező alkalmat − véli Vavrek Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. értékpapír-üzletágának igazgatója. Sok kisbefektető a 3000 forint körüli OTP-szintet már jó befektetési lehetőségnek véli, és ez adhatott támaszt e szint környékén a bankrészvény zuhanásának.

Sokat vesztett vonzerejéből a magyar tőzsde

A többséget azonban az elmúlt időszak piaci mozgásai megtanították az óvatosságra − mondta Varjú. A magyar tőzsde ráadásul sokat veszített a vonzerejéből 2008 óta. A Richterből, a Molból és az Egisből gyakorlatilag eltűnt a likviditás, így komolyabb pozíciókat nagyon nehéz már lezárni. A Magyar Telekom esetében pedig a sztori hiányzik − nem csoda tehát, hogy a forgalom 60-80 százalékát az OTP teszi ki jelenleg a magyar piacon.

Sokakat azonban már nem elégít ki ez az egy papír, így elkezdték keresni a külföldi részvényeket. Az amerikai piacok esetében még jelenleg nem túl nagy a lefedettség Magyarországon: bár "ügyeleti jelleggel" foglalkoznak vele a cégek, kevés a támogatás és az elemzés a tengerentúli piachoz. Így az Erste tapasztalatai szerint a sokkal jobban elérhető német, illetve európai részvényeket keresik a befektetők. Ezek fundamentális elemzései is jobban elérhetőek és a likviditással sincsen gond, ugyanis amíg egy nagyobb pozíció zárása az OTP esetében több mint 1 százalékos elmozdulást okozhat, addig a Deutsche Bank vagy a Commerzbank esetében nem lehet elmozdítani a piacot. Ráadásul a külföldi piacokon olyan szektorokat is el lehet érni, amelyek a magyar tőzsdén nem képviseltetik magukat.

Rábából Pannergybe szállnak át

A Rába-ajánlat esetében valószínűleg meglesz az 50 százalék feletti állami részesedés, így a kisbefektetők többsége, még ha veszteséggel is, de felajánlja részvényeit − mondta a Napi Gazdaságnak Vavrek Zsolt. Ezeket a pénzeket elsősorban Pannergybe forgatják át az Equilor igazgatójának véleménye szerint, de sokan vesznek FHB-t is a Rába helyett.

Vavrek szerint is elsősorban a német piacon kereskednek a magyarok, bár a mostani euróárfolyam mellett már nagyon sokan meggondolják ezt a lépést, hiszen a részvény árfolyamának a kockázata mellett komolyabb devizaárfolyam-kockázatot is fut, aki most vásárol ehhez eurót. Ugyanakkor a válság korábbi szakaszához hasonlóan nagyon népszerűek jelenleg az euróalapú vállalati kötvények, főleg az OTP-é, de ide sorolható a Mol és a Richter is. Azt látjuk, hogy a 2008−2009-ben belépett ügyfelek jelentős hányada folyamatosan képezte magát tovább, s mára sokan megpróbálkoztak közülük a külföldi részvények kereskedésével is − mondta Takács Szabolcs. Ez nem kis részben köszönhető annak, hogy a BÉT forgalma sokat esett az elmúlt három évben − véli a KBC szakértője is.

Jövőre még vonzóbbak lehetnek a külföldi részvények

A tíz legkedveltebb részvények forintalapú kereskedését a BÉTaPiac  névre keresztelt alternatív kereskedési platformon is elérhetik már a befektetők. Jelenleg a Banco Santander SA, a  BASF, a BMW, a Commerzbank, a Deutsche Bank, az E.On, a Nokia, a  Siemens, a ThyssenKrupp és a Total részvényei szerepelnek a listán, amit jövő januártól további húsz nagyvállalat  részvényeivel egészítenek majd ki. A növekvő forgalom hatására az induláskori 2 százalék körüli árrés 0,4 százalékra ment már le − mondta Varjú.

Vavrek szerint a külföldi részvények iránti érdeklődést erősítheti jövőre az is, ha ezeket is lehet majd tartós befektetési számlára helyezni. Ez kihathat a devizapiacra is, bár az Equilor igazgatója szerint azok a magyar befektetők, akik jelen vannak ezen a piacon, leginkább a forint mellett vagy ellenében spekulálnak. Nem várt érdeklődést generáltak a KBC igazgatója szerint a cégüknél november 1-jétől bevezetett külföldi etf-ek is. Bár még csak az etf-kereskedés első hónapja van, de már most világosan látszik, hogy a havi etf-forgalom százmilliós nagyságrendet képvisel − mondta Takács, hozzátéve: az etf-ek közül a legkedveltebbek az amerikai pénzügyi szektort követő tőkeáttételesek, az arany-etf, és az S&P−500 indexet követő long és short etf-ek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!