Egyelőre úgy tűnik, csak orosz szereplők kereskednek majd a termékkel, a külföldi cégek egyelőre kivárnak - írja a Bloomberg. Az orosz hatóságok már 2006 óta próbálkoznak az orosz olaj számára hazai piacot teremteni. Akkor Putyin egy beszédében sürgette az orosz olaj és más, Oroszország számára fontos nyersanyagok kereskedésének belföldi megvalósítását. Ezzel az elnök sokak szerint azt akarja elérni, hogy az ország számára a legfontosabb bevételi forrást jelentő nyersanyagok árfolyama ne külföldi piacokon alakuljon ki. Azóta minden ilyen irányú próbálkozás kudarcot vallott, a külföldi kereskedők ugyanis eddig nem voltak hajlandóak belépni a piacra.

Eddig egyetlen külföldi olajcég, bank vagy kereskedő sem jelezte, hogy kereskedni kívánna az új kontraktusokkal - mondta Mihail Temnyicsenko, a Szentpérervári tőzsde elnökhelyettese. Hét nagy külföldi olajcég kereskedői is azt jelezték, hogy egyelőre kivárnak, s csak később döntik el, használni fogják-e az új határidős kontraktusokat.

Csekély az esély ... vagy mégse?

Nagyon kicsi a valószínűsége annak, hogy ez a próbálkozás sikerrel járjon - mondta a hírügynökségnek Craig Pirron, a Houston Egyetem pénzügyi professzora. A sok ellenérv közül a kettő legfontosabb az alacsony likviditás és az elszámolási költségek lehetnek - tette hozzá.

Ugyanakkor a Spimex vezetői bíznak a sikerben, mivel a próbálkozást az állam, az orosz olajtermelő cégek és az orosz jegybank is támogatja. Temnyicsenko elmondása szerint transzparens áralakulást elősegítő platformot szerettek volna létrehozni az Ural típusú kőolaj számára. Úgy véli, egy-két éven belül a piac likviditása eléri azt a szintet, ami már attraktív lehet mindenki számára, az olajcégeknek, kereskedőknek és pénzügyi cégeknek egyaránt. Ők is arra számítanak, hogy kezdetben az orosz brókerek, olajcégek és bankok lesznek jelen a piacon.

Az Ural típusú kőolaj árfolyama rendszerint alacsonyabb az északi-tengeri típusú, más néven Brent kőolajénál. A világ kereskedelmi forgalmában megforduló olaj árának meghatározására az esetek több, mint felében a Brent árát használják irányadóként. Az Ural-olaj kéntartalma rendszerint magasabb a Brenténél, ami alacsonyabb minőséget jelent, ezért az árkülönbség.

Az orosz hatóságoknak nem is az árkülönbség a legnagyobb problémájuk, hanem az, hogy az ország egyik legfontosabb bevételi forrásának számító termék árfolyama nem Oroszországban, hanem a külföldi tőzsdéken dől el.

Oroszországnak meglenne a megfelelő készlete hozzá

Oroszország a Bloomberg szerint megfelelő készletekkel rendelkezik ahhoz, hogy létrehozzon egy megfelelő benchmark mutatót annak árazására. A Nemzetközi Energetikai Ügynökség adatai szerint tavaly Oroszország volt a legnagyobb olajkitermelő a világon, s az Ural típusú olaj volt az egyik legnépszerűbb termék az olajpiacon, köszönhetően az ország Európai Unióhoz való közelségének. A mintegy 80 milliárd hordónyira becsült orosz olajkészlet nagyobb, mint Norvégiáé, Nigériáé és Angoláé együttesen.

A korábban említett likviditási problémák mellett technikai akadályok is távol tarthatják a külföldi kereskedőket. A Spimex egyelőre ugyanis nem képes rendszereihez azt a nagy sebességű hozzáférést biztosítani, amelyeket a nagy nemzetközi platformokon megszokhattak a befektetők. Temnyicsenko szerint ezt a jövő év első felében orvosolni fogják, most csak az első lépéseket tették meg azzal, hogy megindult a kereskedés.

Nem szabad alulbecsülni azonban a kereskedés költségeinek gondját sem. A legnagyobb olajkereskedők számára a nemzetközi piacokon az elszámolást a Brent esetében az ICE Clear Europe biztosítja, míg az Egyesült Államokban a WTI olajnál a CME Clearing. A Spimex számára viszont a Gazprombank végzi az elszámolást, ami annyit jelent, hogy a szereplőknek az orosz banknál is jelentős nagyságú fedezetet kell tartaniuk, ha kereskedni szeretnének. Az ICE és a CME rendszerei viszont nettósítják a náluk vezetett pozíciókat, ezt azonban a Gazprombank és az SDCO nveű orosz elszámolóház az ICE-n és a CME-n keresztül vezetett pozíciók esetében nem tudja megtenni.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!