A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

A magyar piacon is egyre jobban érezteti hatását a kibontakozó globális pénzpiaci szélirányváltás, aminek nagy lökést ezen a héten több fontos monetáris hír is adhat.

Egyelőre a hosszú oldali amerikai kötvények esetében a legdrasztikusabb az árfolyamesés, illetve az ezzel párhuzamos hozamemelkedés. A május ebből a szempontból a pénzpiaci alapok − amelyek jellemzően a nagy kötvényvásárlók − válság óta elszenvedett leggyengébb hónapja volt. Míg május elején a 10 éves átlaghozam 1,61 százalékon állt, addig a hónap végére 2,23 százalékig emelkedett a görbe. Mindennek hatására a 900 milliárd dollár fölött diszponáló befektetési alapok átlagosan 1,8 százalékos veszteséget értek el, de például az alacsony kockázatú hosszú futamidejű eszközosztály felé jelentős kitettséggel rendelkező amerikai Pimco kötvényalap Total Return Fundja 2,2 százalékot veszített. Ekkora mértékű mínuszt az amerikai alapok 2010 decembere óta nem szenvedtek el.

A befektetői mozgásokat a jegybanki jelzések generálják, amelyek közül eddig a legerősebb a Fed előző ülésének üzenete volt. E szerint az eddigi aszimmetrikus, tehát lazítás irányába nyitott monetáris politikát szimmetrikusra alakíthatja, ami azt jelenti a befektetők számára, hogy a bővítésre és annak visszavételére most már 50-50 százalékos esélyt ad a jegybank.

Ben Bernanke, a Fed elnöke is arról beszélt, hogy az elmúlt évek példátlan likviditási akcióinak eszközárkockázatai vannak. Amerikában mindez valóban a mennyiségi lazítás (QE3) befejezésével vagy legalábbis a havi 85 milliárd dollárral bővített mérlegfőösszeg-folyamatok lassulásával kapcsolatos spekulációkat erősítette. Elsősorban a hosszú lejáratú és biztonságos, vagyis magas minősítésű eszközök esetében érződik a profitrealizáció nyomán kialakult volatilis árfolyammozgás, míg a bóvli vállalati kötvények kevésbé érzékenyek.

Az izgalom az év végéig várhatóan eltart, ugyanis Ben Bernanke mandátuma jövő január végén lejár, és a helyére esélyes jelöltek között azt a Janet Yellent várja befutónak a piac, aki egyébként támogatója a QE3 fenntartásának. Neki a vesszőparipája a banki tőkemegfelelések szigorítása és a bankrendszer feltőkésítése.

Mindenesetre a befektetők most minden amerikai makroadatra ugranak, és ebből a szempontból a héten két fontos jelzés is jön. Közép-európai idő szerint szerda este teszik közzé a Fed Bézs-könyvét, ami a gazdasági kilátásokról ad képet, illetve szintén szerdán publikálják a magánszektor foglalkoztatási változását mutató ADP-adatot. A befektetők fókuszában biztosan a pénteki munkaerő-piaci adat lesz, ami ha a vártnál jobban alakulna − esetleg 200 ezer fő fölötti bővülést mutatna −, akkor a QE3 végével kapcsolatos várakozások újabb erős lökést kaphatnának: mindez hozamemelkedést és a dollár gyengülését eredményezné.

Minden más esetben dollárerősödés várható − jósolja például Ajay Rajadhyaksha, a Barclays stratégája. Más hosszú távú elemzések arra hívják fel a figyelmet, hogy robbanásveszélyes állapot alakult ki az elmúlt években a magasabb hozamkockázati aránnyal forgó − jellemzően feltörekvő − carry-trade eszközökben, mivel sok kötvénybefektető az olcsó jegybanki forrást ide forgatta át.

Az Equilor elemzése szerint a csütörtöki ECB-ülés nagy kérdése, hogy jön-e a negatív kamat vagy továbbra is marad a bizonytalan utalgatás. Eddig ugyanis többször hangsúlyozták az ECB döntéshozói, hogy a negatív betéti ráta lehetősége benne van a pakliban. A piacon a többség továbbra sem számít erre a drasztikus beavatkozásra, sőt az irányadó ráta is maradhat 0,5 százalékos. Egyelőre a Reuters által megkérdezett ötvennyolc elemzőből mindössze kettő várja a kamatvágást.

A negatív kamat mögötti logika az Equilor szerint az, hogy ezzel tereljék ki a bankokat az ECB szoknyája alól, és ösztönözzék a hitelezést, ezzel pedig a gazdasági növekedést. Ez azonban azért sántít az elemzők szerint, mert még mindig gyengén működik a monetáris transzmisszió, leginkább a félelmek és a tőkemegfelelési szabályozás szigorodása (Bázel III, Európai Bankfelügyelet) által hajtott hitelleépítés miatt.

A piaci várakozások szerint újabb izgalmakra érdemes felkészülni Japánból is, ahol az "Abenomics" gúnynévre keresztelt legújabb kori ösztönzők talán egyik legfontosabb szabályozói változtatását jelentheti be a december óta regnáló, Abe Sinzó miniszterelnök vezette kabinet. A híresztelések szerint az óriási vagyonon ülő japán nyugdíjalapok befektetési környezetét szeretnék úgy megváltoztatni, hogy a tetemes kötvénykitettségük helyett nagyobb forrást tudjanak vállalati kötvények és részvények irányába átallokálni. Ha sikerülne megismételni a japán jegybank által a múlt hónapban varázsolt pénzpiaci csodát, az segíthetne megfogni a magas hozammal forgó − például magyar − eszközök kockázati felárának emelkedését. Nem véletlen ugyanis, hogy a csoda elhalásával a hosszú oldali magyar hozamok 5 százalék fölé kúsztak, míg az 5 éves kötvényre köthető csődkockázati CDS-felár átlépte a 300 bázispontos határt. A szerda reggel megismert új japán gazdaságélénkítő csomag főbb elemei között egyelőre nem említik, hogy a nyugdíjalapok kapcsán változásokat terveznének.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!