Surányi a jegybankkal oldatná meg a hitelezést

A hitelezés ösztönzése szinte az egyetlen eszköz arra, hogy a kereslet csökkenését mérsékelni lehessen, ezért középlejáratú, elfogadható árazású forintforrásokat kell teremteni - mondta Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) volt elnöke, egyetemi tanár a Figyelőneten szerdán megjelent interjúban.
NAPI, 2009. szeptember 2. szerda, 10:50

Surányi György szerint mivel a bankok sem a szükséges lejáratú hitelt, sem az üzleti-lakossági szempontból elfogadható árazást nem képesek előteremteni, ezt a feladatot az MNB oldhatná meg egy állami fejlesztési intézet közbeiktatásával. Ez technikailag például úgy valósítható meg, ha a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egy év és egynapos lejáratú kötvényt bocsát ki. Ezt a kötvényt akár közvetlenül, akár a bankokon keresztül fogadhatná be a jegybank.

Ezt követően az MFB a rendelkezésére álló forrást aukcionálja a kereskedelmi bankok között, 3-5 éves lejáratra. De nem a jegybanki alapkamat szintjén, ami jelenleg 8 százalék, hanem 4-5 százalékon. A bankok pedig legfeljebb 1,5-2 százalékos kamatmarzsot tehetnének rá, és akár 10 éves futamidőt is ajánlhatnának. A végső hitelfelvevő szempontjából ez 6-6,5 százalékos kamatot jelentene, ami nem kevés, de a mainak nagyjából a fele, és a mértéke hasonló lenne a válság előtti devizakamatszinthez - részletezte az interjúban Surányi György. Hozzátette: a kamatkülönbözetet vagy a jegybank fizeti úgy, hogy alacsonyabb kamaton adja a hitelt, vagy költségvetési forrásból biztosítják a különbözetet, így az végső soron az adófizetők terhe lenne. Ha azonban feltételezzük, hogy ezen a kamatszintem már van hitelkereslet, akkor új beruházásokat, forgóeszközöket, lakásépítést-vásárlást finanszíroznak a bankok, így több, vagy kevésbé csökkenő lesz a beruházás, a foglalkoztatás, a jövedelemképződés. Ezért a költségvetés adóbevételei is nőni fognak, az adóbevételek bőven kompenzálnák ezt a kamattámogatási összeget - hangsúlyozta az MNB egykori elnöke.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK