Tényleg a munkanélküliek intézik el a tőzsdét?

A vártnál rosszabb lett pénteken közölt augusztusi munkanélküliségi ráta értéke. Ez rossz a tőzsde szempontjából, hiszen ahhoz, hogy a tőzsdei emelkedés tartós legyen, előbb utóbb a munkaerőpiacnak is talpra kellene állnia. Legalábbis az elmúlt 60 év tapasztalata ezt mutatja.
Lovas-Romváry András, 2009. szeptember 6. vasárnap, 08:37

A tőzsde és a gazdaság olyan mint a kutyáját pórázon sétáltató ember. A tőzsde a kutya, amely hol előreszalad gazdájához, a gazdasághoz képest, hol lemarad, azonban elszakadni nem képes tőle, követi annak mozgását - mondja André Kostolany klasszikus hasonlatában. A munkaerőpiac helyzete a gazdaság egészéhez hasonlóan fontos a tőzsdei árfolyamok alakulásának szempontjából. A történelem azt mutatja, hogy a tőzsdei mélyrepülést rendszerint a foglalkoztatás csökkenése követi, ugyanakkor a munkaerőpiac mélypontját általában a tőzsdei mélypont után éri el, hol néhány hónapos, hol akár közel egy éves késleltetéssel. Ez persze nem meglepő, hiszen a közgazdászok szerint a munkanélküliség általában követi a gazdasági aktivitást, s nem előrejelzi azt. Érdemes áttekinteni, hogyan érintette eddig a foglaloztatás alakulása az értékpapír-piacokat.

Rock'n Rolltól az olajválságig

Az első garfikononk viszonylag hosszú időszakot ábrázoltunk, az 50-es, 60-as és 70-es éveket együttesen. Számos felfelé és lefelé periódus váltotta egymást a tőzsdéken ezen a hoszzzú időtávon, sőt, egy tartós bikapiacot (1968 novemberéig) és medvepiacot is átélhettek a befektetők. A munkaerő piacot a szemléletesség kedvéért nem a munkanélküliségi rátával ábrázoltuk a képeken, hanem annak egy "inverz" számával, 11-ből kivontuk az aktuális negyedév munkanélküliségi rátájának összegét. Ezzel egyfajta foglalkoztatási mérőszámot kaptunk, a magasabb értékekek az oszlopdiagrammon magasabb foglalkoztatást jelöltek.



A sok-sok egymásba csúszó felfelé és lefelé tartó ciklusból nehéz eldönteni, hogy melyik tőzsdei visszaesés melyik munkaerő piaci visszaesés párja, a 70-es évek oljaválságához kapcsolódó hullámok viszont a következőket mutatják:

-a tőzsdei visszaesést viszonylag hamar követi a munkaerő piaci helyzet romlása
-a tőzsdei mélypontot követően nagyjából 3-9 hónappal alakul ki mélypont a foglalkoztatásban.

A tőzsdecápák kora

A 80-as évek első két-három éve pangást hozott a tőzsdén, igazi medvepiac volt. A fellendülés 1982 nyarán indult el, a tőzsde menetelését fél évvel később, 1983 januárjában kezdte el követni a foglalkoztatottság növekedése, ismét mutatva, hogy fáziskésésben van a piachoz képest. A 87-es tőzsdakrach technikai jellegét mutatja, hogy a munkaerő piacon nem követte hasonló mértékű összeomlás.



Azok a csodálatos 90-es évek

A 90-es évekről nincs sok mondanivaló, az előző időszakokhoz képest - 98-ig - viszonylag egyenletesen növekedtek a tőzsdei árfolyamok és a foglalkoztatottság.



Netlufi és hitellufi

A munkaerő piac alakulásán jól látni, hogy nem túloztak azok a szakértők, akik a második világháború óta nem látott mértékű visszaesésről írtak az amerikai gazdaságban. A tavalyi tőzsdei összeomlással párhuzamosan a foglalkoztatottság is meredeken zuhanni kezdett az Egyesült Államokban, a lejtmenet a munkaerő-piacon most is tart.

Érdekes megfigyelni, hogy a netlufit követő medvepiac mélypontját 2002 októberében érte el, még egyet 2003 márciusában is csinált - az iraki háború kirobbantásakor, amit vélhetően Bush elnők kedvéért 2003.03.20-án indítottak el - a munkaerőpiac csak 2003 nyarán kezdett el javulást mutatni.

Az optimisták szerint a mostani válságot követő felívelés év végén, 2010 elején indulhat el a foglalkoztatottságban az Egyesült Államokban (10 százalék feletti munkanélküliségi ráta csúcsról). Ez valóban nem ártana ahhoz, hogy a mostani tőzsdei áremelkedés tartós maradjon, mert az világosan látszik, hogy tartósan magas tőzsdei árfolyamok legalább stabil munkaerő-piaci környezet nélkül nehezen elképzelhetőek.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK