Új kötelezettség jön Magyarországon - sokan nem is tudnak róla

Mi az? Nem kötelező, mégis egyre többen csinálják, ma már inkább igénylik a vállalatok tájékoztatás kapcsán, az EU iránymutatást is ad hozzá, jövőre pedig nagy változás jöhet ebben is Magyarországon.
Dzindzisz Sztefan, 2017. december 7. csütörtök, 07:10

Mintegy tíz éve egyre több magyar cég ismerte fel, hogy a pénzügyi eredmények hajszolásán túl érdemes a környezetvédelemre, illetve a társadalmi felelősségvállalásra (CSR) is időt szánnia. Ekkor jelentek meg az első úgynevezett környezeti jelentések, melyben beszámoltak többek közt arról, hogy egyes fejlesztésekkel mennyi széndioxid-kibocsátást sikerült megspórolni, illetve terjedtek el a társadalmi szerepvállalás különböző formái is. Ez utóbbiba egy óvodai kerítés lefestése éppúgy beletartozott, mint az adományozás vagy hulladékgyűjtés.

"Az utóbbi években azonban egyre több minden került bele a környezeti jelentésekbe: a környezetvédelmi kérdéseken túl többek közt az olyan tevékenységek is, amik a dolgozók elégedettségét, vagy éppen biztonságát szavatolják. De ez csak a két véglet - ezek mellett olyan mutatók is megjelentek a dokumentumokban, mint a transzparens működés érdekében tett lépések, a tisztességes üzleti működés paraméterei és jellemzői, vagy éppen a beszállítói és partneri kapcsolatok, az állami szervekkel való együttműködés és a helyi közösségek életében betöltött szerep bemutatása. Ennek megfelelően a neve is változott, így manapság már fenntarthatósági jelentésnek hívjuk ezen dokumentumokat" - mondta a Napi.hu érdeklődésére Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági szakértője.

Szerinte az, hogy egyre több cég foglalkozik a témával több mindennek is köszönhető: egyrészt úgymond trendi lett a fenntarthatóság, amit jól mutat, hogy egyre több hr-es ismeri fel, hogy a fiatalokat már nemcsak a fizetéssel lehet megfogni, hanem a zöld elvek mentén való elköteleződéssel is. Ezzel párhuzamosan egyre nagyobb a külső nyomás a cégeken, ugyanis nemcsak az EU, hanem az ENSZ is egyre komolyabb figyelmet szentel a kérdésnek. Bár ezen szervezetek jelzései főleg a kormányzatoknak szólnak, Szabó szerint egyértelmű, hogy az ügyben a vállalkozások tudnak a legtöbbet tenni, amit úgy tűnik, egyre többen ismernek fel.

Szabó Beatrix: a cégek egyre inkább felismerik, ők is tehetnek a Föld jövőjéért
Fotó: Karip Timi

"És meg kell azt is említeni, hogy a globális felmelegedés ma már nem csak egy sokak által ismételt frázis, hanem kimutatható fenyegetés, így egyre több cég ébredt rá arra, hogy a kerítésfestés nem elegendő, nem erről szól a fenntarthatóság, hanem a vállalat mindennapi tevékenységébe kell az alapelveket beépíteni" - vélte Szabó. A fenntarthatósági jelentés pedig számtalan célra felhasználható: az új kollégák számára egy ideális bemutató a cégről, illetve a vállalat számára fontos területekről, de a szakmai befektetők, részvényesek érdeklődését is felkelti, hiszen számos olyan fontos adat szerepel benne, ami a pénzügyi jelentésekbe nem fér bele, attól életidegen.

Szabó szerint ez utóbbi lehet az oka annak, hogy sokan nem mertek belefogni egy ilyen jelentés elkészítésébe. "Számos vállalat ugyanis nem akarja kirakni az ablakba a belső adatait" - vélte, majd hozzátette, hogy ennek megfelelően szektortól is függ, mennyire foglalkoznak ezzel a cégek: az energiaszektorban például kevésbé, míg a bankoknál szinte minden magyar szereplőnek van ilyen dokumentuma. Ez azonban idővel terjedni fog, hiszen már ma is egyre több nagyvállalat várja el beszállítóitól is a felelős működést és a fenntarthatósági jelentés meglétét.

Cégenként különböző, ami belekerül

"Az energetika kellő odafigyelés híján veszélyes üzem is lehet, éppen ezért az ALTEO Group esetében az egyik fontos eleme a jelentésnek a kollégák képzését, a biztonságos munkafeltételeket megteremtő intézkedések bemutatása. De emellett például a fenntartható gazdálkodásra vagy éppen a környezetvédelem dimenziójában a talaj és vízkészletek védelmére és a károsanyag-kibocsájtásra is kitértünk" - mondta a fenntarthatósági szakértő, aki elmondta azt is, hogy az első alkalommal elkészített fenntarthatósági jelentés előtt egy úgynevezett lényegességi felmérést készítettek, amely a három fenntarthatósági dimenzió - környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság - minden, a vállalat számára kiemelt fontossággal bíró elemére kitért.

Ez egyfajta hőtérkép, amely azt mutatja be, hogy a cégnek magának, illetve üzleti partnereinek melyek a fontos témák, területek, melyekkel foglalkozni kell. Az így kialakult indikátorok mindegyikéből került be a végleges jelentésbe, volt, amelyikből több is. Így olyan témák is megjelentek, mint az ALTEO által felhalmozott hulladékmennyiség, a gyáraik által kibocsátott légszennyezés, vagy éppen, hogy mennyi munkabaleset volt, az pedig hány munkanap kieséssel járt, hány belépő, illetve kilépő volt a cégben, ezek nemi elosztása milyen, de bekerült néhány pénzügyi adat is. (Így alapozta meg a jövőjét a magyar sikercég - tőzsde nélkül nehezebb?)

Rögtön díjat ért az ALTEO első fenntarthatósági jelentése
Fotó: Karip Timi

A fenntarthatósági jelentésből derül ki például, hogy a vállalat elkészítette etikai kódexét, a BorsodChem Erőműben 3200 tonna széndioxid kibocsájtását előzték meg, integrált irányítási rendszerükben 26 auditot tartottak, vagy hogy erőműveik rendelkezésre állása 96 százalék feletti volt. "Ezekre a mutatókra a pénzügyi jelentések nem térnek ki, viszont fontos, hogy a vállalat részvényesei, ügyfelei és partnerei is lássák őket, hiszen ez a számukra is iránytűként szolgál, megerősíti elköteleződésüket az adott cég iránt" - emeli ki Szabó Beatrix.

És miért éppen most készült el első fenntarthatósági jelentésével az ALTEO? Szabó szerint mostanra fejeződött be a Sinergy és az ALTEO integrációs folyamata, illetve vezettek be cégeiknél négy ISO-szabványt, így most jutottak el odáig, hogy folyamataikat egységesen lehet kezelni, ami jelentős könnyítés volt az így is hónapokig húzódó adatgyűjtésnél.

A másik ok, hogy egy uniós irányelv miatt bizonyos cégeknek (pl. 500 fő feletti, közérdeklődésre számot tartó, stb.) jövőre már kötelességük lesz jelenteni nem pénzügyi teljesítményükről a pénzügyi beszámolójuk mellett. "Mondhatjuk, hogy a mostani első jelentésünk egyfajta felkészülés a kötelező feladatra. Jövőre még külön készítünk pénzügyi és fenntarthatósági jelentést és a 2018. évről készülhet az első integrált jelentés. Az viszont biztos, hogy megmaradunk az idei irányvonalnál, azaz igyekszünk olvasmányosan fogalmazni, hogy könnyen emészthetővé váljon a sok adat. Valószínűleg ennek is köszönhető, hogy rögtön első - a KPMG-vel közösen készített - fenntarthatósági jelentőségünk megkapta a Deloitte által alapított Zöld Béka különdíjat, ami a legjobb ilyen első alkalommal elkészített dokumentumokat díjazza" - fogalmazott Szabó Beatrix, majd mosolyogva hozzátette: jövőre jöhet a nagydíj!

A cikk megjelenését az ALTEO Group támogatta.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK