Az Alterát idén januárban alapították 100 millió forint alaptőkével, és szintén százmilliós tőketartalékkal; a kibocsátás után terveik szerint kétmilliárd forintot is meg fogja haladni a saját tőke, és három-négy éven belül a BÉT A kategóriájába kerülnének. A jegyzést a Buda-Cash bonyolítja majd.

A részvényeknek két típusa lesz: a három igazgatósági tag - Szabó Barnabás, az igazgatóság elnöke, Faluvégi Balázs befektetésekért felelős igazgató és Bundik Csaba üzletfejlesztésért felelős igazgató - rendelkezik majd az osztalékelsőbbségi "A" sorozattal, míg a többi befektető (jelenleg összesen 32 befektető szerzett részesedést a zártkörűen alapított társaságban) "B" részvényeket vásárolhat. Az alapítók nem kérnek fix díjat, csak sikerdíjat, ami az adózott eredmény húsz százaléka lesz - elsőször tehát leghamarabb 2014-ben. A felügyelőbizottság tagjai Szeles Nóra, Jáger Lajos, valamint Iváncsics Pál.

Faluvégi Balázs elmondta, az "akár kétszámjegyű" hozamot egy hibrid befektetői stratégiával tervezik elérni, és öt eszközosztályba fektetnek majd be: vállalati kötvényekbe, osztalékpapírokba, válság idején a piac túlreagálása miatt nagyot eső részvényekbe, gyenge gazdasági helyzetben is jól teljesítő vállalatok papírjaiba (elsősorban a tech-szektorban), valamint bónusz certfikátokba. Ha a piacon nem lesz elég likviditás, akkor sajátrészvény-vásárlásokkal jutalmazzák majd a hosszú távon kitartó befektetőket, ugyanakkor naponta nagyjából tízmillió forintos forgalomra számítanak.

Faluvégi Balázs eddig az Access Alapkezelő portfólió menedzsere és a Bridge Wealth Management vezetője volt. Az általa vezetett, 2008 elején indult BWM Meggyőzően Kockázatos Alapban a befektetéseket részben algoritmikus módszerekkel határozták meg, az alap teljesítménye azonban meglehetősen hektikus volt, és az alaptőkét sem sikerült kétszázmillió forintnál magasabbra emelni. Az alapot ezért 2009 februárjában átadták az Access-nek.

Mint Szabó Barnabás elmondta, több okból döntöttek a befektetési társaság forma mellett: költségoldalon nagyjából 2 százaléknyi díjat takarítanak meg, kevésbé vannak kiszolgáltatva a hektikus időkben ki-belépő ügyfeleknek, és olyan eszközökkel is kereskedhetnek - például az OTC-piaci vagy tőzsdén kívüli befektetések -, amelyekkel befektetési alapként nem lenne szabad. A transzparencia ugyan nem lesz teljes, ám már a tőzsdei bevezetés előtt is havonta közzéteszik a cég eszközeinek értékét.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!