Valószínűleg nem véletlenül esett közel 3 százalékot a Mol árfolyama pénteken. Bár a kormány tervei csak tőzsdezárás után derültek ki, ennek ellenére már lehettek olyanok akik ennek fényében adták el Mol részvényeiket, hiszen mással nehéz lenne magyarázni az árfolyam esését. A kormány ugyanis a 2013-as költségvetési évtől kezdve az energiaszolgáltatók jövedelemadóját 50 százalékra emeli.  Igaz a 19 százalékos általános társasági adókulcs és az 50 százalék közötti kulcs közötti adóból levonhatóvá teszi a társaságok által végrehajtott beruházásokat, a 19 százalékot meghaladó adótömeg 50 százalékának mértékéig. Az NGM szerint ez az intézkedés 40 milliárd forinttal javítja a jövő évi költségvetési pozíciót. Ennek a 40 milliárd forintnak szinte biztosan jelentős részét a Molnak kell majd kifizetni, de a plusz adóteher mértékét nagyon nehéz megmondani.

A Mol magyarországi tevékenységei után 19 százalékos társasági adót fizet, illetve az úgynevezett Robin Hood adó címén további 8 százalékos adót jövedelemadóként. Ez együttesen 27 százalékot tesz ki, amelyet már korábban is bejelentettek, hogy 30 százalékra akarnak emelni, úgy, hogy a Robin Hood adót emelnék meg 8 százalékról 11 százalékra. Amennyiben ezt a gondolatmenetet követjük akkor valószínűleg a Robin Hood adót emelik meg 31 százalékra. Ez utóbbi adót a magyar tevékenység után kell csak fizetni, ahogyan a többi válság adó esetében is. Így tavaly 1,5 milliárd forintot, egy évvel korábban közel 5 milliárd forintot tett ki ez az adónem. Így, ha a tavalyi 1,5 milliárd forintból indulunk ki akkor az adóteher növekedése nem túl jelentős mintegy 5 milliárd forintot tesz ki, ha pedig az egy évvel korábbival számolunk akkor is mintegy 15 milliárdot jelent, amit beruházásokkal mérsékelni is lehet. Ráadásul a Mol be is jelentett egy jelentősebb beruházási programot Magyarországon, így szinte biztosra vehető, hogy a plusz összeg maximum 10 milliárd forint körül lehet, de ennél inkább kevesebb.

A gond tehát elsősorban nem ezzel van, hiszen ezt ki lehet gazdálkodni egy akkora méretű cégnek mint a Mol. A gondot az jelenti, hogy a magyar cégek szempomtjából most már egyértelművé vált, hogy a kormány bármikor készen áll egy újabb terhet nyomi a cégekre, amennyiben a költségvetés számai ezt szükségessé teszik. Így gyakorlatilag tervezhetetlenné válnak a beruházások, annak megtérülései, illetve az elérhető profit illetve készpénztermelés.

Jól példázza ezt a bankadó esete is, amely folyamatosan ígérte a kormány, hogy kivezetik. Most viszont azt is bejelentették  nem lesz kiveztve az évi 144 milliárd forintos teher. Mindez a külföldi befektetők számára teljesen bizonytalanná teszi a magyar részvénybefektetést, így nem is várható, hogy a már régóta távol maradó nagypénzű alapok visszatérjenek ide.

Főleg, ha még azt is figyelembe vesszük, hogy ezekkel a módosításokkal szinte biztosan nem lehet IMF megállapodást kötni, így ezt is elkezdhetik beárazni a befektetők, ami a részvénypiac mellett a forint árfolyamában és hozamok emelkedésében is érezhető lehet az év hátralévő részében.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!