Vádemelések Quaestor-ügyben - így csaltak Tarsolyék

A Fővárosi Főügyészség vádat emelt Tarsoly Csaba és tíz társa ellen a Quaestor-ügyben bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt.
MTI, 2016. február 5. péntek, 11:17

Ibolya Tibor fővárosi főügyész pénteki budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez pénteken benyújtott, 1548 oldalas vádirat lényege, hogy T. Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetése során, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.

Hozzátette: tart még a nyomozás pénzmosás és más bűntettek ügyében. Az ügyészség külföldi jogsegély-megkeresésekre várja a választ, ezért nem került még sor a vádemelésre pénzmosás ügyében, ami azonban "99,9 százalékos valószínűséggel" belátható időn belül meg fog történni. Sikkasztás és közokirat-hamisítás miatt is folyik egy nyomozás O. Béla gyanúsított ellen - ismertette a főügyész.

A vádirat lényege szerint Tarsoly Csaba és társai a mintegy 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetésének keretében, bizonyíthatóan 2007. évtől kezdődően olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt. A bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, amelyhez csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja. A szervezet tagjait könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették, az ő feladatuk volt egyebek mellett a felügyelet megtévesztése, az eltulajdonított értékekről titkos nyilvántartás vezetése, valamint az ügyfeleket megtévesztő marketinges kampány menedzselése - olvasható az ügyészségi közleményben.

A bűnszervezet a befektetői értékek sikkasztása mellett csalást is elkövetett azzal, hogy a Quaestor-csoport tényleges fizetésképtelen helyzetéről a befektetőket megtévesztve vállalati kötvényeket (köztük a valóságban nem létező értékpapírokat is) értékesített. A befektetői értékek sikkasztását egészen addig folytatták, amíg a vállalati kötvényértékesítésből megfelelő bevételre tettek szert, ezt követően a csalás-sorozatot egészen a 2015 márciusában történt lebukásukig folytatták.

A Fővárosi Főügyészség 1548 oldalas vádirata öt vádpontot tartalmaz:

I. vádpont: A vádlottak kihasználták a Quaestor Értékpapír Zrt. és KELER elszámolóház értékpapír nyilvántartási rendszerének különbségét. Ennek során 2007. és 2012. év között az ügyfelek értékpapírjainak nagy részét eltulajdonították úgy, hogy az ügyfélszámláról az értékpapírokat átvezettették a Quaestor saját számlájára, majd azokat értékesítették. A bevételt részben a veszteséges társaságokra költötték, részben a korábbi bűncselekményekkel okozott hiányokat pótolták, egy részét pedig eltulajdonították. T. Csaba és társai a fenti módon 46,6 milliárd forint értékű értékpapírt tulajdonítottak el.

II. vádpont: A vádlottak 2007. év és 2012. év között egyedi megbízások alapján nem létező állampapírokat értékesítettek. Ezáltal összesen 11 ügyfélnek összesen 3,2 milliárd forint kárt okoztak, amit azonban a későbbi bűncselekményekből származó bevételekből - a lelepleződés elkerülése érdekében - megtérítettek.

III. vádpont: Miután a Quaestor-csoport gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, a vádlottak ezt az ügyfelek előtt elhallgatták, és így értékesítettek részben ténylegesen kibocsátott kötvényeket, másrészt a valóságban nem létező, fiktív kötvényeket - a visszafizetés reális esélye nélkül. A fenti módon 2007 és 2015 között több mint 30 000 sértettnek okoztak kárt; a sértettek közül 232 személyt ért 50 millió forint feletti kár, melynek összértéke 20 milliárd forint.

IV. vádpont: A vádlottak a 2007. és 2015. év közötti időszakban egyes ügyfeleikkel opciós szerződéseket kötöttek a valóságban nem is létező, fiktív vállalati kötvények megvásárlására. A vád szerint ezáltal több mint 500 sértettnek összesen 6 milliárd forint kárt okoztak.

V. vádpont: T. Csaba 2007 júliusa és 2013 októbere között a pénzintézet legális tevékenységéből származó bevételéből összesen 1,2 milliárd forintot tulajdonított el készpénzben.

A vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett bűncselekmények büntetési tételének felső határa - a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel - 25 évig terjedő szabadságvesztés.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK