Vége a nyugalomnak - valóban elzárhatják a pénzcsapot

Januártól csökken, jövő ősszel véget érhet az ECB kvantitatív lazítási programja. A baj csak az, hogy ha kifut a program, az ECB fegyvertára is üres lesz, s nem tud majd mivel lőni, ha ismét baj lenne.
Lovas-Romváry András, 2017. október 17. kedd, 12:06

Az ECB várhatóan október 26-i ülésén hoz majd döntést arról, hogy hogyan is fejezi majd be 2015 óta futó eszközvásárlási programját. Mivel az európai pénzügyi piacokon tapasztalható mostani nyugalom kialakulásához nagyban hozzájárult ez a program, ezért érthető módon a piaci szereplők kisebb nyugtalansággal várják a részleteket, nem okoz-e majd komolyabb zavart az európai pénzügyi rendszerben az, ha az európai kötvénypiacokról vételi oldalon kiesik a jelenleg 60 milliárd euró értékben vásárló szereplő.

Elvileg tekintve az amerikai Fed példáját nem kellene komolyabb zavarokra számítani, hiszen az amerikai jegybank szerepét betöltő szervezet viszonylag zökkenőmentesen vezényelte le saját kvantitatív lazítási programjának befejezését. Sőt, a Fed már két lépéssel előrébb jár, mint európai társa, hiszen az Egyesült Államokban már a jegybank mérlegfőösszegének csökkentése van napirenden. E hónaptól kezdve ugyanis a Fed nem csak egyszerűen nem vesz már kötvényeket, de a birtokában lévő, lejáró kötvényekből befolyó összeget sem fekteti be újra a piacon, ezzel havi 10 milliárd dollárral csökkentve hatalmasra duzzadt mérlegfőösszegét. Ráadásul a Fed már több kamatemelésen is túl van, s mindezt különösebb megrázkódtatások nélkül viselték pénzügyi piacok.

Azonban amint arra Lorenzo Bini Smaghi, az ECB kormányzó tanácsának korábbi tagja a Financial Times-ban megjelent írásában felhívta a figyelmet, az ECB-t egy dolog komolyan megkülönbözteti az elmúlt évtizedben a kvantitatív lazítást alkalmazó többi nagy jegybanktól. Ez pedig az, hogy a Fed, a Bank of England és a Bank of Japan ha azt tapasztalná, hogy a reálgazdaságban komolyan romlik a helyzet, bármikor ismét beindíthatja a vásárlásokat, az ECB erre nem biztos hogy képes lenne. Az ECB-nek ugyanis világos korlátai vannak arra nézve, hogy bizonyos tagállamok kötvényeiből mennyit vásárolhat azok államadósságának függvényében. Ezeket a szabályokat a szakértő szerint az ECB azért állította fel, hogy a bank működése összhangban legyen a Maastrichti szerződés azon előírásával, amely tiltja a tagállamok közvetlen finanszírozását az ECB-n keresztül.

Az ECB több mint két éves folyamatos vásárlásaival azonban jó néhány tagállam esetében már közelíti ezeket a határokat. A Bloomberg ECB illetékesekre hivatkozva azt írta, hogy számításaik szerint a bank mérlegfőösszege év végére 2280 milliárd euróra emelkedhet. Úgy számolnak, hogy a bank 2500 milliárd eurós mérlegfőösszegig még megfelel az előírt kritériumrendszernek. A legutóbbi elképzelések szerint - amelyről a döntést csak az októberi ülést követően ismertetik - a kvantitatív lazításból való visszavonulás úgy nézne ki, hogy a mostani havi 60 milliárd eurós vásárlási összeget januártól 30 milliárd euróra mérsékelnék. Azonban azért, hogy a banknak nagyobb maradjon a mozgástere, a hírügynökség szerint már most is vannak olyan vélemények, amelyek szerint ezt inkább 25 milliárd euróra kéne csökkenteni.

Ha ez így le is zajlik és megtörténik a vásárlások leállítása probléma nélkül, az még mindig nem oldja meg azt a problémát. Nevezetesen azt, hogy a jogi keretrendszer miatt most úgy tűnik, az ECB nem tud majd mit lépni akkor, ha nem jól sülnének el a dolgok, és a kvantitatív lazítás leállítását követően ismét a monetáris lazítás eszközéhez kellene nyúlni. Azzal ugyanis, hogy az ECB nem vesz több kötvényt a piacon, az eddig megvettek még a mérlegében maradnak és egyelőre nem is tervezi azok leépítését - írja a szakértő.

Persze a kvantitatív lazításon kívül a monetáris politikának vannak más eszközei is a gazdaság élénkítésére. Elméletben a negatív tartományban akármeddig lehetne csökkenteni a kamatokat, ezzel csak egy probléma van: már az ECB is úgy véli, hogy a kamatok jelenlegi szintekről történő további csökkentése további nem kívánt problémákat okozna a pénzügyi rendszerben. E mellett vannak még eszközök, mint például a fedezet mellett korlátlan hitel nyújtása a kereskedelmi bankok számára, de az ilyen eszközök rendszerint hatástalanok maradnak, ha a gazdaság lassulása miatt a hitelkereslet gyenge és a kamatok már amúgy is nulla közelében járnak.

A korábbi jegybankár szerint ahhoz, hogy az ECB-nek a mostaninál több mozgástere maradjon, ahhoz a most vártnál esetleg gyorsabban és korábban el kellene kezdenie vagy a kvantitatív lazítás leállítását, vagy pedig a kamatok emelését. Ez viszont olyan bizonytalanságot okozna, amelynek pont az elkerülésén dolgozott a jegybank az elmúlt években.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zana, 2017.10.17 20:19

@Bahnsteig_Eins:
Hol mondta ezt Rothschild?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

RealMan, 2017.10.17 15:41

@Bahnsteig_Eins:
Tudod én azt nem értem, hogy miért nem lehet ezt a párezer takonygyurmát eltaposni, akik évszázadok alatt jöttek létre és a mai napig pöffeszkednek. Megannyi szuper softwarefejlesztő van, programozó, stb..nem lehetne egy ilyen programot írni?? Mármint ilyen eltaposósdit :o)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Bahnsteig_Eins, 2017.10.17 14:05

"kvantitatív lazítás", azaz fedezet nélküli pénznyomtatás, pénzhigítás, orrba-szájba, aminek célja ellopni (elinflálni) a dolgozó ill. valaha is dolgozott adófizetők - az európai őslakosok - vagyonát illetve megtakarításait, és odaadni azt a sohasem dolgozott, analfabéta, bantu migránsoknak, így pusztítva ki az európai őslakosságot. Ahogy azt már egy régi Rothschild is megmondta: ha nálam van a pénznyomda, lehet bármilyen kormányotok...

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html