Több problémás pontja is akad a települési, önkormányzati megújuló energia fejlesztéseknek; elsősorban a finanszírozás, a banki tényező jelenthet gondot a települési stratégiai tervezésben, de a közös beszerzések, közös termelés megvalósítása is ellenállásba ütközik olykor - mondta el Kohlheb Norbert (Szent István Egyetem) az Energiaklub által rendezett, "Biomasszától a napenergiáig" című önkormányzati konferencián. A szövetkezet szó kiejtése gyakran még napjainkban is fölhördülést vált ki a termelők körében - fogalmazott a szakember a biomassza energetikai hasznosítását ösztönző európai Coach BioEnergy projektet bemutatva.

A tapasztalatok szerint a helyi, decentralizált megújuló energia rendszerek kialakítása során a lakossági igényekre mindenképpen tekintettel kell lenni, ugyanis pusztán az önkormányzati igények nem elégségesek a beruházás optimális megtervezéséhez - mondta Kohlheb Norbert. Kérdés azonban, hogy lakossági programok hiányában hogyan jutnak támogatáshoz a háztartások. Míg a települési energiastratégia iránt, annak elvontsága miatt nehéz fölkelteni az érdeklődést, a konkrét projektek már sokkal inkább megmozgatják a fantáziát - fűzte hozzá. A tapasztalatok szerint a projekt "beindulása" után olyan közösségi engedmények csökkenthetik a kiadásokat, mint például a tüzelőanyag-szállításhoz kapcsolódó kedvezmény.

Hamar kimerült a keret, de keresik az új forrásokat

Az új Széchenyi terv önkormányzatok számára is elérhető pályázatai iránti érdeklődés kapcsán Lipcsik Melinda, az Energiaközpont Nonprofit Kft. részéről elmondta: A KEOP-2011-4.9.-0. jelű, Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva című konstrukció hamarosan lezárul, miután az idei évre szánt forrásokat már le is fedték a március óta benyújtott pályázatok. A 2011-2013 időszakban összességben 8 milliárd forint áll rendelkezésre e célra, amiből az idei évre 2 milliárd forint volt elkülönítve.

Keresik a forrásokat, hogy újra ki lehessen írni a pályázatot - mondta az Energia Központ Nonprofit Kft. megbízott környezetvédelmi stratégiai igazgatója, hozzátéve, hogy az intézmény kapacitáshiánnyal küzd, és létszámbővítésre készül.

A legnagyobb lehetőségeket a megújuló energiaforrások között Magyarországon a biomassza és a földhő fölhasználásának bővítése jelenti - mondta el Varga Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese a megújuló energia cselekvési terv zöld céljait ismertető előadásában. Mennyiségi szempontból a biomasszában vannak a legnagyobb lehetőségek, míg a hőszivattyúval kitermelhető hőmennyiség a jelenleg szerény szinthez képest akár több tízezerszeresére is bővülhet szavai szerint 2020-ig. A megújuló energiaforrások között jelenleg is a biomassza képviseli a legnagyobb részarányt 80 százalék fölötti súllyal, ez azonban a többi zöldenergia előretörésével 60 százalék fölé süllyedhet, miközben a tüzifa helyett egyre nagyobb szerepet kaphatnak a hulladékok - legalább is a szándékok szerint.

Mindehhez persze számos intézkedést kell tenni. A támogatások területén a szaktárca önálló operatív programot hozna létre az EU-forrásokra, és dolgoznak egy zöldbank koncepcióján is Varga Tamás szavai szerint. A szabályozást illetően elsődleges feladat a fönntartható energiagazdaságról szóló törvény megalkotása, és egyebek mellett az engedélyeztetés egyszerűsítése továbbra is napirenden van. A tervek között említette a főosztályvezető-helyettes, hogy támogatnák a biogáz-fölhasználás terjedését a hálózati betáplálás segítségével.

Földgáz helyett levendulaszár, szőlővenyige

A konferencián több konkrét példát is bemutattak a biomassza települési fölhasználásának növelésére, így például a gyergyószentmiklósi távfűtési rendszer korszerűsítését, vagy a Pannonhalmi Főapátság hőellátásának fejlesztését biomassza fűtőmű létesítésével. A fűtési költségek mindkét beruházás esetében jelentősen mérséklődtek, Pannonhalmán például nagyságrendileg a felére, ami 7-8 éven belül megtérülő fejlesztéssé teszi a projektet - mondta el Staudt Gábor a Pannonhalmi Bencés Apátság műszaki vezetője.

Mindkét fejlesztés körülbelül 70 százalékra emelte a biomassza részarányát a hőtermelésben, azon belül is a máshol nem hasznosítható mezőgazdasági hulladék alkotja a tüzelő zömét. Pannonhalmán az egyik, ha nem a legfőbb szempont volt, hogy nem rönkfát akartak tüzelni; a kazánok jórészt levendulaszárral, szőlővenyigével üzemelnek. A Pannonhalmán eltüzelt biomassza 70 százalékát külső forrásból szerzik be, de a tervek között szerepel saját energianövény-ültetvény telepítése, illetve villamos energia termelésére alkalmas napelemek felszereléséről is szó van.