A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Bő egy hét múlva lejár a társasági adóbevallások benyújtásának határideje. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján nagyjából 340 ezer társaság fogja az idén is elkészíteni a bevallást. Tavaly alapvető változások voltak a szabályozásban, ezért az idei számolgatásnál több dologra is oda kell figyelni.

A négyszázalékos különadó megszűnik, ám a társasági adó kulcsa 16-ról 19 százalékra emelkedik. Ez egy átlagos társaság esetében nem jelent majd érdemi változást − legfeljebb azt, hogy eggyel kevesebb kitöltenivalója lesz. Az év közben azonban az akkor még új kormány jelentős kedvezményt iktatott a rendszerbe. A korábban csak egy szűk kör számára elérhető tízszázalékos adókulcs választhatóságát jelentősen kiszélesítették: korábban csak bizonyos feltételek mellett, 50 millió forint adóalapig járt a tízszázalékos kulcs, tavaly júliustól azonban ez általános lett. A rendszer így progresszív lett: 500 millió forint adóalapig tíz, afölött 19 százalék az adó. Ez a vállalkozások több mint 90 százaléka számára azt jelenti, hogy csak az alsó kulcsnak megfelelő terhet kell fizetnie, a nagyvállalatoknak kell csak 19 százalékot leróniuk.

A tavalyi év azonban megosztott lesz, vagyis az első félévben még a 19 százalékos adót kell számításba venni, a másodikban lehet csak a két kulcsot alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az első félévben keletkezett bevétel után 19, a második félévben keletkezett után pedig tíz és 19 százalék adót kell fizetni. Az átmenetet és a tízszázalékos kulcs sávhatárát úgy alakította ki a szabályozás, hogy a második félévben 250 millió forint adóalapig lehet igénybe venni a kedvezményes kulcsot. A kisebb cégeknél − ahol az adóalap messze nem éri el az 500 millió forintot − akár jelentős adóoptimalizációt is végre lehetett hajtani ezzel. Egyszerűen a bevételek nagy részét a második félévre kellett időzíteni.

A tavalyi év a kedvező változások mellett szigorításokat is tartalmazott. Több adóalap-csökkentő tétel is kikerült ugyanis a törvényből. Ezek java része sok vizet eddig sem zavart, s leginkább azért radírozták ki azokat, mert ha már úgysem érdekel senkit, ne is bonyolítsa feleslegesen az adózást. Ilyen az üvegházhatású gázok kereskedelméből származó bevétel, amit rendre hat-hét vállalkozás érvényesített mindössze. Hasonlóképpen ki nem használt kedvezmény volt a szabadalom, mintaoltalom költségének kedvezménye, ami szintén megszűnt.

Ennél azonban húsba vágóbb volt az iparűzési adó leírhatóságának megszüntetése. Ezt nagyjából 60-70 ezer vállalkozás tudta évente igénybe venni − akinek volt annyi társasági adóalapja, hogy a megfizetett iparűzési adóval azt csökkenthesse −, s az adóalapot ez összesen 250 milliárd forinttal apasztotta. Ez összesen 40 milliárd forint plusz társaságiadó-terhelést jelenthetett, ami az összes tavalyi tao-bevétel több mint tíz százaléka.