Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A magyar műkereskedelem abszolút Budapest-centrikus, a fővároson kívül elvétve akad galéria vagy árverés − utóbbi téren a kivétel Debrecen −, noha jelentős gyűjtők élnek több vidéki nagyvárosban is. A legszembetűnőbb különbség a honi és a külföldi gyakorlat között azonban az, hogy míg másutt a galériák és az árverezőházak határozottan szétválnak, nálunk jellemzően "galéria és aukciósház" megjelöléssel működnek vállalkozások, többségében családi alapon.

Az alapító neve a társaság nevében is visszaköszön − kivétel ez alól a BÁV Zrt., amely több szempontból is más, mint a többiek, a Mária Terézia által 240 éve alapított vállalat szabályos részvénytársasági struktúrában működik. A rendszerváltás előtt még egyeduralkodó ház több műfajban megőrizte vezető pozícióját, leginkább a műtárgyak, valamint az ékszerek és az ezüstök területén.

A legrégebbi családi galéria, a Nagyházi Galéria és Aukciósház 1984-ben nyílt meg egy budai garázsban, 1994-ben költözött át mai székhelyére, a magyar műkereskedelem központjának számító Falk Miksa utca sarkára. Az alapító Nagyházi Csaba tavalyi halála óta családja viszi tovább az üzletet. Nagyháziék a néprajzi tárgyak és az antik festmények körében számítanak piacvezetőnek, ők adtak el egy Tiziano-képet (Mária gyermekével és a Szent Pál képében megjelenő donátorral) 140 millió forintért.

Egy bon mot szerint a rendszerváltás környékén három háromgyerekes anyuka lehelt életet a magyar műkereskedelembe, ők voltak a Műgyűjtők Galériája − Pátzay Vilma, Virág Judit és Marsó Diana. Közülük Virág Juditból lett a műkereskedelem igazi főszereplője, 2007 óta a korábban Mű-Terem Galéria és Aukciósház nevű galériáját is "nevére vette" (bár mindig hangsúlyozza, hogy férjével, Törő Istvánnal közösen viszik az ügyeket). A Virág Judit Galéria tudhatja magáénak a hazai árverési rekordot, Csontváry Traui tájkép című festményét tavaly 240 millió forintért árverezték el. A magyar piac másik főszereplője Kieselbach Tamás, a Kieselbach Galéria és Aukciósház tulajdonosa, ő 1994-ben nyitott a Falk Miksa utcában, 1997 óta árverez. Kieselbach leginkább a modern magyar festészetre fokuszál, emellett könyveket ad ki a magyar képzőművészet feldolgozatlan vagy újraírandó területeiről. Kiállítások egész során igyekezett bemutatni egy-egy gyűjteményt, hogy a közönség még egyszer láthassa a mondanivalót, mielőtt a kollekció feloldódik a piaci kínálatban. A Polgár Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Polgár Árpád színészi pályáját cserélte fel a műkereskedelemre, 1995-ben az elsők közt kezdett árverezni. Ő vezette be a tematikus árveréseket olyan tárgytípusokban, mint a vadászati tárgyak vagy az órák − utóbbiakat maga is gyűjti, festmények, ötvöstárgyak, veterán autók mellett. A 2001-ben színre lépett Abigail Galéria és Aukciósház tulajdonosa megint egy nő, Hajdú Katalin. A XX. századi művészetre fokuszáló ház 2005-ben indította el a Próféták sorozatot, melynek keretében külföldön alkotó magyar származású művészeket kutat fel és vezeti be őket a magyar piacra. Legújabb vállalkozása a geometrikus absztrakt külföldi sztárjainak magyarországi bemutatása és értékesítése.

Szerző: Jankó Judit