Űrverseny, újratöltve

A történelem ismétli önmagát, a múlt század közepén kezdődött űrverseny láthatóan átalakult. Így ami korábban az amerikaiak és a szovjetek között zajlott, az most az űrutazást kínáló cégek között történik majd. Különbségek persze bőven akadnak: a politikai, illetve hatalmi szempontok helyett ezúttal az anyagi és turisztikai érdekek dominálnak, valamint a biztonság kérdése is jóval nagyobb súllyal esik latba, mint a hatvanas években.

Ez már csak azért is kiemelt fontosságú, mert az űrutazás az első időszakban a gazdag és/vagy híres emberek privilégiuma volt és lesz is, akiket több mint kellemetlen lenne mondjuk egy Föld körüli pályán keringő elromlott űrhajón hagyni. A XXI. századi űrversenyben eddig a Virgin Galactic vezet, igaz, ők − több más hasonló projekttel ellentétben − nem is vállalták túl magukat. Sir Richard Branson vállalkozása egy föld körüli űrkalandot ígér, amire lényegében bárki befizethet. A legkevesebb 200 ezer dolláros jegyet mostanra több mint ötszázan vették meg, köztük olyanok, mint Angelina Jolie és Brad Pitt, Ashton Kutcher, Michael Schumacher, Stephen Hawking, Paris Hilton, vagy éppen Victoria Principal, vagyis Pamela a Dallasból.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

A listából is kiderül, hogy az ilyen jellegű űrutazáshoz nem kell különösebb fizikai előfeltételeknek megfelelni. A Virgin Galactic szerint a jelentkezők 93 százalékát alkalmasnak találják az űrutazásra, noha az egyáltalán nem tűnik sétagaloppnak. A kilövés során a gyorsulás eléri a 7 g-t, a rakéták pedig a hangsebesség háromszorosára, körülbelül 4000 kilométer/óra sebességre gyorsítják az űrhajót. A végállomás bő száz kilométeres magasságban van, ahol az utasok megtapasztalják a súlytalanság élményét, ez azonban nem tart sokáig, az űrutazásnak ugyanis a szakértők szerint messze ez, vagyis a ténylegesen az űrben töltött idő a legkockázatosabb része. Fontos apróság, hogy az összes űrturista ablak mellett ül, vagyis kiválóan szemmel tudja tartani, mi történik körülötte, a bázisra való visszatérőket pedig pezsgővel ünneplik.

Egyelőre azonban még a Virgin Galactic sem szállított utasokat az űrbe, igaz, ennek elsősorban biztonsági okai vannak. Az űrhajók és a 200 millió dollárból felépített új-mexikói központ ugyan már készen áll, az eredetileg 2007-re tervezett első repüléshez képest azonban komoly késésben vannak. Az első utasok természetesen maga Branson, illetve a családja lesz, amennyiben pedig nem merülnek fel különösebb problémák, az ígéretek szerint néhány éven belül százezer dollárra csökkenhet az űrutazás ára − ebből már többen megengedhetik maguknak a kalandot.

Bransonénál is nagyobb fába vágta a fejszéjét Elon Musk, akinek középtávú céljai között szerepel a Mars-expedíció. A PayPal fizetési rendszer, illetve a Tesla autómárka megalapítója némi sikert már most elkönyvelhet, hiszen a SpaceX volt az első magáncég, amely tavaly májusban szállítmányt vitt a Nemzetközi Űrállomásra. A kaliforniai vállalat már a hadsereggel is megállapodott a kilövőhelyek használatáról, ahonnan a tervek szerint már idén geostacionárius pályára küldenék az űrturistákat. A 35 kilométer magasságban lévő pályán keringeni korántsem hasonlítható egy Mars-utazáshoz, a Red Dragon névre keresztelt küldetésben ugyanakkor a NASA is komoly szerepet vállalna. A jelenlegi tervek szerint 2018-ban indulna az első expedíció, a kezdeti időszak tudományos munkái után pedig a SpaceX magánszemélyeket is vinne a Marsra. A legjobb az egészben, hogy a Mars-utazás olcsó - már amennyire az lehet egy retúrjegy a Marsra. Musk meggyőződéssel állítja, hogy fejenként félmillió dollárból ki fog jönni, ami az átlagosan 225 millió kilométeres távolságot figyelembe véve valóban bagatell összeg.

Elsőre ennél is jóval kockázatosabbnak hangzik a holdraszállás, holott ezt már bő 40 évvel ezelőtt megcsinálták Neil Armstrongék. Mivel azonban ez van a legközelebb, ráadásul majdnem minden este látjuk, ezért mai napig sokak fantáziáját piszkálja, akiknek ha van 100-150 millió dollárjuk, akkor hamarosan ki is elégíthetik a kíváncsiságukat. A brit székhelyű Excalibur Almaz ugyanis éppen ezt az égitestet célozza meg útjaival, az elképzelések hallatán azonban előbb fizetnénk be a Mars-expedícióra, mint az ahhoz képest ártalmatlannak hangzó holdutazásra.

A legfőbb probléma rögtön az, hogy az Excalibur Almaz-féle expedíció nem száll le a holdon, csupán megközelíti azt, holott ennyi pénzért már illene egy holdsétának is beleférnie. A másik gond maga a szállítójármű, amely nem egy hipermodern űrhajó lenne, mint a SpaceX vagy a Virgin Galactic esetében, hanem a némi frissítésen átesett egykori szovjet csúcstechnika. A britek a hat Szojuz mellé Valerij Tokarjevet is megvásárolták, utóbbi arról híres, hogy Szojuzzal és Discoveryvel is repült, valamint 200 napot töltött a Nemzetközi Űrállomáson. A tervek szerint 2018-ban repítenék fel az első űrturistacsoportot a Hold felé, biztosítást azonban nem árt kötni előtte − igaz, ez a többi űrprogram előtt is kötelező.