Massachusetts Institute of Technology (MIT)

Az MIT-n egy tanév körülbelül 59 ezer dollárba kerül, ennek nagyjából kétharmada maga a tandíj, a fennmaradó összeget pedig szállásra, étkezésre, könyvekre és más tanfelszerelésekre, valamint személyes igényeik finanszírozására költik a hallgatók. Az egyetemnek öt kara van: a legismertebb és legpatinásabb a mérnöki és a tudományos, de lehet jelentkezni agykutató kurzusokra, elsajátíthatók itt a tudományos írás fortélyai, ahogy a lingvisztika vagy a női jogtudomány is. Az MIT hitvallása az, hogy anyagi helyzetétől függetlenül mindenki, aki megfelelő képességekkel rendelkezik, bizony itt tanuljon. Éppen ezért a felvételi eljárás során nem vizsgálják a jelentkező anyagi helyzetét, és ha valakinek a képességei, tudása kiváló, de nem engedhetné meg magának, hogy a patinás intézményben tanuljon, azt ösztöndíjakkal és hitelprogramokkal segítik.

Harvard University

Az Egyesült Államok keleti partjának másik nagy elitegyeteme. Az USA legrégebben működő felsőoktatási intézménye, amelyet még 1636-ban alapítottak. Közgazdász- és jogászképzése a leghíresebb. Falai között 1974-óta 19 Nobel-díjas és 15 Pulitzer-díjas szakember dolgozott és oktatott. Egy tanév becslések szerint mintegy 65 ezer dollárba kerül a diákoknak, ami viszont a munkaerőpiacon később gyorsan megtérül, a Harvardon végzett szakemberek kezdő fizetése ugyanis legalább 60 ezer dollár, MBA-program után pedig ennek csaknem duplája, 115 ezer dollár. Az ösztöndíjak az egyetemi évek alatt a tanulmányi eredménytől, a szociális helyzettől függnek, de a hallgatók itt is igénybe vehetnek hiteleket és a Harvard munkalehetőségekkel is segíti boldogulásukat.

University of Cambridge

A QS World University Ranking első európai helyezettje, ahol ráadásul a tandíj is lényegesen alacsonyabb, mint az egyesült államokbeli intézményekben. Ez az állami egyetem Oxford után a második, világviszonylatban pedig a harmadik legrégebbi folyamatosan működő felsőoktatási intézmény angol nyelvterületen. Az 1209-ben itt letelepedő tudósok társulatából nőtte ki magát. Cambridge-ben már évi 9 ezer fontból elvégezhető egy tanév, igaz, erre az összegre még jócskán rakódik költség: további csaknem 8 ezer font szükséges a szállás, az étkezés, a közlekedés és a tanuláshoz szükséges eszközök finanszírozására. Egy cambridge-i diploma szaktól függően évi 25−40 ezer fontos kezdő fizetést ér az álláspiacon, az MBA-t végzett hallgatók pedig akár a 65 ezer fontot is megkapják. Az egyetemen ösztöndíj- és hitelprogramok várják az Európai Unió más tagállamaiból érkező hallgatókat is.

University College London (UCL)

Nagy-Britannia legnagyobb egyeteme, 1826-os alapítása óta több tucat más egyetemet és főiskolát bekebelezett, így jelenleg már tíz kar több mint 100 szakára jelentkezhetnek az érdeklődők. Az UCL-nek összesen mintegy 25 ezer diákja és több mint 10 ezer munkatársa van. A költségek a cambridge-ihez hasonlóak: az éves tandíj 9 ezer fontra, a kiegészítő költségek 8 ezer fontra rúgnak, de akár 12 500 fontos ösztöndíj is megszerezhető. A végzősök bármelyik szak elvégzése után az angol átlagfizetésnél legalább húsz százalékkal magasabb bérekkel számolhatnak, de átlagosan legalább évi 25 ezer fonttal. Az UCL épületei London központjában szétszórva találhatók, a főépület a Gower Streeten áll.

Imperial College London (ICL)

Az ICL elsősorban természettudományos oktatásának magas színvonalával vívta ki hírnevét, fő profilja az egészségügyi, a tudományos és a mérnökképzés, de természetesen a humán területeken is folyik itt oktatás. Az intézmény nyolc campusán közel 15 ezer diák tanul több mint 120 országból. Az épületek London belső kerületeiben találhatók, jellemzően a város legszebb környékein, például a Hyde Park és a Temze vonzáskörében. A tandíj 9 ezer font, további 8 ezer font szükséges a megélhetéshez egy tanévben. A diplomaosztó után 26 ezer fontos átlagfizetés várja az ICL egykori diákjait.

 

 

Szerző: (Napi Gazdaság)