Rászállt a NAV a most induló cafateria-betegbiztosításokra: állításuk szerint nagyon sok nem is valódi biztosítás, hanem a cégek biztosításnak álcázva fizetnek ki nagy értékű szűrőprogramokat főleg vezető állású dolgozóik számára. A NAV ugyanakkor nem lát kivetnivalót az olcsó tömeg-egészségbiztosításokban, még akkor sem, ha csak minimális kockázati elemet tartalmaznak, és egyszerű, mindennapi járóbeteg-kezeléseken túl semmit nem nyújtanak.

"Adózóktól származó információk alapján megjelenőben vannak a biztosítási piacon olyan konstrukciók, amelyek az adómentes díjú betegségbiztosítás intézményét egyes nagy értékű egészségügyi szűrővizsgálatok (ún. menedzserszűrések) finanszírozására kívánják felhasználni. Az előbbi szűrővizsgálatok a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) alapján egyébként adóköteles juttatásnak minősülnek, munkavállaló esetében bérjövedelemként vagy egyes meghatározott juttatásként viselnek közterheket. Az új, visszaélésszerű biztosítási konstrukció lényege az, hogy a biztosító minimális kockázatot vállal, ugyanakkor a konstrukció keretében lehetővé teszi a teljes körű szűrővizsgálatot. Így a szerződő, azaz a kifizető a szűrővizsgálat árát (amely vagy a szűrővizsgálaton résztvevő munkavállalónál vagy a kifizetőnél adóköteles) biztosítási díjként fizeti meg, amely a hatályos szabályok szerint adómentes. Az ilyen konstrukció célja egyértelműen a jogszerűtlen adóelőny elérése." - közölte nemrég a NAV. Az adóhatóság közleménye azt nem sorolta fel, hogy mely biztosítók mely termékeire gondol konkrétan.

Kell, hogy legyen benne kockázat

A betegségbiztosítás sztochasztikusan (véletlenszerűen, váratlanul) bekövetkező betegségekre, egészségkárosodásokra (mint biztosítási eseményekre) nyújt biztosítási védelmet, amely védelem keretében fedezetet képez a nem várt esemény miatti, sokszor jelentős összegű kiadásokra - folytatja a közlemény.  A kockázatviselés előtt felismert betegségekre a biztosítási védelem nem terjedhet ki, hiszen a már bekövetkezett és a biztosan bekövetkező eseményekre jogszerűen biztosítási jogviszony nem is hozható létre.

Ennek alapján a NAV szerint is a betegségbiztosítás szerves részét képezi az egészségügyi szűrési vizsgálat (általában a szerződés megkötése előtt), ám nem mindegy, ez milyen és mikor történik. A szűrővizsgálatnak ugyanis a biztosító kockázatfelmérése során van kiemelt szerepe, a felismert problémák kezelésének költsége pedig attól is függ, milyen stádiumban sikerült valamely kóros állapotot felfedezni. A NAV is egyetért abban, hogy a betegségbiztosítások egészségügyi szűrési elemét úgy is lehet értelmezni, mint például a vagyonbiztosítások esetében a kármegelőzési vagy a kárenyhítési funkciót, és a biztosítási díj is csökkenthető.  A szűrési funkció ebben az értelemben  fogyasztóvédelmi funkciónak is tekinthető. Ha a biztosítás - tartalma szerint - betegségbiztosítás, annak díja abban az esetben is adómentes, ha olyan biztosításokról van szó, amely esetében a biztosító, illetve az egészségügyi szolgáltató a rá vonatkozó protokollok alapján megköveteli az említett szűrővizsgálatok periodikus elvégzését, erősítette meg az adóhivatal.

Akkor hol a gond a szűrésekkel?

A NAV-nak nem magával a szűréssel van baja, hanem azokkal a konstrukciókkal, ami állítása szerint egyszerű "adásvételt" tartalmaznak, biztosítási jelleg nélkül: a befizetett összeg egy biztosítón átfolyatva fedezi egy nagy értékű, általában "menedzserszűrésnek" nevezett egészségügyi csomag költségét. "Ha egy adott betegségbiztosítási szerződésben nincs, vagy csak marginális a sztochasztikus elem, tehát nincs, vagy alig van benne valódi kockázatot jelentő biztosítási esemény, és a biztosítási díj - eltekintve a közreműködők adminisztrációs költségétől és hasznától - valójában csak a jelentős értékű szűrővizsgálat ellenértékét ellentételezi, akkor az ilyen betegségbiztosítási szerződés színlelt biztosítási jogviszony létrehozására irányul." - írja a NAV. Hozzáteszik: ez esetben a "biztosítás" nem adómentes, hanem munkaviszony esetén a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősülhet, illetve - az Szja törvény 70. § (1a) bekezdése szerinti esetben - egyes meghatározott juttatásként válhat adókötelessé.

Nem az a baj, ha olcsó és korlátozott

A cégek és a biztosítók nagyrészben közös problémája az, hogy a sokak által még megfizethetőnek ítélt csomagok (amelyeket a nagy foglalkoztatók valóban minden dolgozónak tudnának adni cafateria-juttatásként) a valóban nagy kockázatokra nem képesek fedezetet nyújtani. Azaz sem komoly műtétek, sem tartós betegségek (például az úgynevezett "rettegett betegségek") esetén nem nyújtanak valódi védelmet, esetleg helyettesítő jövedelmet vagy gyorsabban hozzáférhető innovatív kezelést. Ezek a biztosítások általában a legmindennapibb járóbeteg-szolgáltatásokra terjednek ki, sok esetben még a védőoltások beadásának vagy az alap terhesgondozásnak sem fedezik a díját. A NAV ezeket viszont nem érzi problémásnak: "Természetesen léteznek olyan betegségbiztosítások is, amelyek díja alacsony és a szolgáltatások erősen korlátozottak, ezért a biztosító szűrővizsgálatokat sem ír elő. Fontos látni, hogy a szűrővizsgálatok indokoltsága, mibenléte annak fényében ítélhető csak meg, hogy egy adott betegségbiztosítás milyen biztosítási eseményekre és milyen összegben nyújt biztosítási védelmet."