Az E85 üzemanyag és a benzin piaci árának összehasonlítása alapján az E85 - a rosszabb hatásfok miatt indokolt értéknél nagyobb - árelőnyt élvez a benzinnel szemben - olvasható a parlamentnek benyújtott törvényjavaslat indoklásában. Ezért a kormány javaslata szerint csökken az E85-re nyújtott jövedéki adókedvezmény mértéke. Ugyanakkor a következő mondatban a kormány-előterjesztés már nyíltan bevallja, hogy a javaslatot "az indokolatlan árelőny miatti jövedékiadóbevétel-kiesés megszüntetését költségvetési szempontok" motiválják . Eddig nem volt jövedéki adó az E85-ön, a terv szerint a bioetanol után a normál benzin adómértékének 10 százalékát kell majd fizetni.

A bioüzemanyag ugyanakkor - figyelembe véve azt, hogy ennek használatakor az autó többet fogyaszt, mint normál benzinből - ma sem olcsó. Az országban 400 olyan kút található, ahol bioetanolt is forgalmaznak, aránya ennek ellenére nem több a benzineladások egy százalékánál. E hálózat gerincét az Agip adja, amely szemmel láthatóan igyekszik tartani az E85 és a hagyományos 95-ös benzin közötti 100 forintos (25 százalékos) árkülönbözetet. Egy liter E85 280 forint körül mozog, nagykereskedelmi ára azonban ennél 50-60 forinttal alacsonyabb. (Egy liter hagyományos benzinen egy kút 5-6 forintot keres.) Az E85 jelenlegi ára mellett az autósok lényegében nem tudnak spórolni használatával, mivel az autó etanolból 20-25 százalékkal többet fogyaszt.

 

Nő a bioüzemanyag aránya

A nemzeti fejlesztési miniszter nemrégiben elkészült előterjesztése szerint több ponton módosul a fenntartható bioüzemanyag-termelés követelményeiről és igazolásáról szóló rendelet. A változás növeli a fenntarthatósági igazolással kapcsolatos követelményeket, és az eddigiekkel szemben határidőt jelöl ki az igazolások kiállítására a termelőknek. Az eredeti szöveg szerint "bioetanol kizárólag a(z európai) közösségben termelt biomasszából előállított etanol", az új megfogalmazás azonban nem határozza meg az eredetet. Az előterjesztés 2014. január elsejétől a benzinnél és a dízelnél is az energiatartalomban kifejezett forgalomba hozott mennyiség 4,9 százalékában határozza meg a kötelező bioüzemanyag-részarányt az addigi 3,1, illetve 4,4 százalékkal szemben.


A bioetanolt környezetvédelmi oldalról is erős támadások érik, bár a vonatkozó uniós irányelv szerint a megújuló energiaforrásokat ütemesen növelni kell a felhasznált fosszilis energiában. A bioetanolnak 2020-ra 32 millió tonna olajat kell kiváltania. Már csak az uniós irányelv miatt sem érdemes támadni az etanolt, másrészt pedig számtalan olyan alternatíva áll rendelkezésre, hogy a termék ne befolyásolja a mezőgazdaságot és az élelmiszer-ipari árakat − mondta a korábban a Napi Gazdaságnak Héjj Demeter, a Magyar Bioetanol Szövetség elnöke. Véleménye szerint Magyarországon valódi kitörési pont lehet a bioetanol-gyártás, az azonban nem világos, hogy a kormány oldaláról miért támadják élesen a területet, miközben a magyar mezőgazdaság számottevő etanolipar nélkül került a padlóra.

A Napi Gazdaság információi szerint a kormánytól nem áll távol a bioetanol-ipar támogatása, vannak erre vonatkozó kezdeményezések. Kérdés, hogy az ellenérdekelt lobbik − például a termőhelyet, támogatást és területet igénylő újraformálódó cukortermelők − mennyire erősek. Kérdés az is, hogy a magyar olajipari óriás miként tervez a bioetanol előállításával, ugyanis már most is a Mol a legnagyobb etanolfelhasználó Magyarországon.

A mostani adótervek ugyanakkor szembe mennek ezzel a támogatási szándékkal, azaz a költségvetés bevételéhsége erősebb, mint az egyéb szempontok.

Nő a dohány jövedéki adója is

A cigaretta esetében az uniós irányelv 2018-ra meghatározott egy minimális adótartalmat, melyhez történő fokozatos közelítés miatt a cigaretta mennyiségi és minimum adójának emelése vált szükségessé. Másrészt a dohánytermékek piacán a 2010-es évben olyan átrendeződés ment végbe, és 2011 folyamán is olyan piaci folyamatok zajlanak, amelyek veszélyeztetik a költségvetési bevételek tervezett alakulását. Ezért a javaslat a cigaretta tételes és minimumadójának, továbbá a fogyasztási dohány minimumadójának megemelését tartalmazza, mely a negatív piaci és költségvetési bevételi folyamatok ellen hat.

A jövedéki adó három lépésben, idén nyáron, majd jövő januárban és jövő júliusban emelkedik a cigaretta és a dohánytermékek esetében. Jelenleg - írja az Index - a cigaretta jövedéki adója ezer darabonként 9750 forint és a kiskereskedelmi eladási ár 28,4 százaléka (ez utóbbi nem változik majd), de legalább ezer szálanként 18 080 forint. A két forintosított tétel még a nyáron (a törvény kihirdetését követő 45. napon) 2,4 százalékkal nő, ezer darabonként 9980 forintra és legalább 18 510 forintra módosul.

Jövő januártól a 10 220 forint és legalább 18 950 forint lesz a két adótétel, ami további 2,4 százalékos emeléseket jelent, majd jövő júliusban újabb 2,4 százalékos emelés jön 10 470 és legalább 19 400 forintra. Három lépésben tehát összességében a mostani 7,4 százalékkal nő a szálankénti, és ugyanennyivel az eladási ár arányában meghatározott minimális jövedéki adó.
hirdetés

Nagyobb adóemelést jelent a vágott dohány jövedéki adójának változtatása: a ráta itt marad a kiskereskedelmi ár 52 százaléka, de 7860 forintról idén nyáron 8320 forintra nő a kilogrammonkénti minimális jövedéki adó - ez 5,8 százalékos emelés -, majd jövő januárban 9080, júliusban 10 060 forintra nő a kilónkénti minimális jövedéki adó. Előbbi 9,1 százalékos, utóbbi 10,8 százalékos emelést, míg a három lépés együtt 28 százalékos növelést jelent. A szivar és a szivarka jövedéki adója változatlan, a kiskereskedelmi ár 28,5 százaléka marad.

Kedvezőbb lesz a regadó

Változni fog a regisztrációs adó úgynevezett avultatási skálája, ami az autó korától teszi függővé az utána fizetendő adó mértékét - írja az Index. A változás kedvező az autósoknak, mert az eddiginél közelebb kerül egymáshoz az autók valós értékvesztése és a rájuk kirótt adó közötti összefüggés. Az avultatás a mostani 20 évről 15-re csökkenhet.

A javaslat az autókat a forgalomba helyezésük utáni negyedik év végére már csak eredeti értékük 50 százalékán adóztatná, a 15 éves kocsik után fizetendő sarcnál pedig 90 százalékos avultsági szorzóval kellene számolni. Így az új avultatási skála a jelenlegihez képest a 2. évtől a 6. év végéig átlagosan 5-6 százalékponttal magasabb értékcsökkenést, a 7. évtől a 15. év végéig átlagosan 10 százalékponttal magasabb értékcsökkenést tükrözne.


Standolás, illetékek, könyvelők

A törvényjavaslat a vendéglátóknak is kedvezne azzal, hogy adminisztrációs terheiket mérsékelné a havi standolási kötelezettség megszüntetésével.

Az illetékekről szóló törvény változtatása az adóhivatal életét könnyítené meg. A tervezet szerint bizonyos illetékmentes ügyekben megszüntetné az adóhatóság határozathozatali kötelezettségét, a törvényjavaslat általános indoklása szerint ezzel kevesebb lesz az adminisztrációs feladat. A felszabaduló munkaidő többet foglalkozhat az illetékek kiszabásával és a behajtással, ami növelheti a költségvetés bevételeit.

Az illetéktörvényben még egy magánorvosoknak kedvező változást is átvezetnének: a dokumentum szerint eltörlik az önálló orvosi tevékenység működtetésével összefüggő illetékkötelezettséget.

Egyszerűsödhet a könyvelők élete is a számviteli törvény módosításával. A minisztérium tervezete a kötelező továbbképzések rendszerét rugalmasabbá tenné. A dokumentum azt ígéri: a változás után a továbbképzési rendszerben jobban figyelembe veszik a könyvelők egyedi szakmai igényeit, mint eddig.

Ez a gyakorlatban valami olyasmit jelent majd, hogy a továbbképzések órarendjét és tematikáját nem a nemzetgazdasági minisztériumban határozzák meg, hanem ha a továbbképzést folytató szervezetek megküldik a tananyagot a minisztériumba és megkapják rá a szükséges minősítést, akkor oktathatnak szabadon. A könyvelők pedig a minősített programok közül kedvükre kiválaszthatják a legszimpatikusabb tanfolyamot, amire továbbra is kötelező lesz eljárniuk. A javaslat a korábbi ígéretnek megfelelően 2012-től 200, 2014-től 300 millió forintra emeli a kötelező könyvvizsgálat értékhatárát.


Letisztultabb viszonyok lesznek a bankokban

A könyvvizsgálói törvény szintén a bürokráciacsökkentés irányába módosulhat. Jelenleg az egyéni vállalkozóként dolgozó könyvvizsgálóknak külön kell regisztráltatniuk magukat, ha céges formában is szeretnének működési engedélyt kapni. A kettős regisztráció kétféle eljárási díj megfizetésével jár, ami fölösleges többletköltséget ró az érintettekre. A törvényjavaslat értelmében a könyvvizsgálókat felmentenék a cégként fizetendő igazgatási szolgáltatási díj befizetése alól.

A hitelintézeti törvény módosítása arra irányul, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységet is végző bankoknál (például, ahol a hitelezés és a befektetési alapkezelés egy intézményen belül párhuzamosan működik), el lehessen választani a hitelintézetekre illetve a befektetési szolgáltatásoka vonatkozó törvények alkalmazását.