Az ECB-nek nagyon nem tetszik a tranzakciós illeték

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét - közölte az Európai Központi Bank (ECB) mai értékelésében. Magyarország megszegte az ECB-val folytatott konzultációs kötelezettséget. Ez feszültségforrás lesz az IMF-tárgyalásokon.
NAPI, 2012. július 24. kedd, 16:44
Fotó: Napi.hu

A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló új magyar törvény csorbítja az MNB működési és intézményi függetlenségét - állapította meg az az Európai Központi Bank (ECB) a ma publikált véleményében, a Vítor Constancio alelnök által jegyzett dokumentum ezt több érvvel is alátámasztja.

Nagyon súlyos érveket sorol az ECB

Először is bomlasztja a monetáris transzmissziós mechanizmust az egynapos betétek és az MNB-kötvények - az illetékteher végső megosztásától függően - MNB és kereskedelmi bankok számára fennálló vonzerejének befolyásolása révén. A magyar jegybank - megbízatásának megfelelően - nem háríthatja át minden további nélkül az illeték terhét ügyfeleire, például a betéti kamatláb csökkentésével. Az MNB nem kereskedelmi jogalany és az ilyen döntéseket az árstabilitással kapcsolatos megfontolásoknak kell meghatároznia. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték közvetetten befolyásolja a monetáris politika végrehajtását - pénzpiaci likviditásra gyakorolt feltehetően káros hatása révén, ami az árfolyamképzést is gátolhatja. Ez körülményesebbé teszi az MNB monetáris politikai célkitűzéseinek elérését is.

Másodszor az illeték befolyásolja az MNB-nak a monetáris politikai eszközök szabad megválasztására vonatkozó képességét, mivel új költségmegfontolásokat állít be. Ezen túlmenően a pénzügyi tranzakciós illeték MNB műveleteire való - nem indokolt - kivetése ütközhet az MNB pénzügyi függetlenségével. Az MNB-nek a terhet saját forrásaiból kellene fizetnie, melynek következtében ténylegesen csökkennek az MNB KBER-vonatkozású feladatainak ellátására rendelkezésére álló forrásai.

Az ECB a dolgot tovább élezi azzal, hogy kimondja: az illetéknek az MNB monetáris politikai műveleteire való kivetése az állami szektornak a jegybanki pénzből történő finanszírozása eszköze létrehozásának is tekinthető. Ennélfogva ez nem egyeztethető össze a monetáris finanszírozásnak az EU-szerződés 123. cikkének (1) bekezdésében megállapított tilalmával sem.

Nem okozott meglepetést a döntés - feszültség az IMF-tárgyalásokon
Nem volt meglepő, hogy az ECB kifogást emel a tranzakciós illetékkel szemben, és az is sejthető volt, hogy mely pontokon teszi - mondta lapunknak Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője. A két fő kritika a jegybanki függetlenség megsértése, illetve a költségvetési hatások, hiszen ha az MNB nem hárítja tovább az illetékterhet, akkor az őt ért veszteséget majd a költségvetésből kell kipótolni. Az ECB emellett szóvá tette azt is, hogy csak rövid idővel a törvény elfogadása előtt kapta meg a tervezetet, így nem volt lehetőség az alapos konzultációra. Árokszállási szerint ez azt jelzi, hogy az eljárás nem volt éppenséggel diplomatikus gesztus a magyar hatóságok részéről.

Az elemző úgy látja, hogy az ECB most már hivatalos megjegyzése megerősíti, hogy a tranzakciós illeték feszültség forrása lesz az IMF-fel történő tárgyalásokban, ami piaci szempontból negatív hír. Ugyanakkor a magyar eszközök most két ok miatt nem reagáltak az ECB közleményre. Egyfelől mert sok újat nem tartalmazott, másfelől, mert a piaci hangulat egyelőre a hátán viszi a forintot, ami a magas hazai hozamkörnyezetnek köszönhetően jó helyettesítője az eurózóna perifériás kötvényeinek - véli Árokszállási. Hogy mi lesz a későbbiekben, az most a nemzetközi hitelezőkkel folytatódó tárgyalásokon fog eldőlni.

Ráadásul még időt sem adtak a véleményezésre

Július 3-án kapott az ECB felkérést a Nemzetgazdasági Minisztériumtól (NGM), hogy alkosson véleményt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetéséről szóló törvényjavaslatról, majd július 5-én kapta meg a módosító javaslatot. Csakhogy az Országgyűlés július 9-én el is fogadta a jogszabályt (amely tegnap meg is jelent a Magyar Közlönyben). Az európai intézmény sérelmezi, hogy a konzultáció nem a jogalkotási folyamat olyan pontján történt, amikor kapott volna elegendő időt, hogy megvizsgálja a jogszabálytervezetet és maradt volna idő a véleményét figyelembe venni. A magyar kormánynak el kellett volna halasztania a törvényjavaslat zárószavazását olyan időpontra, mely lehetővé tette volna az ECB-vel való megfelelő konzultációt, illetőleg a vélemény kellő megfontolását - olvasható a véleményben. Az ECB továbbá méltányolná, ha az NGM a jövőben eleget tenne a konzultációs kötelezettségének.

Úgy általában is rossz ötlet ez az új adónem

Az ECB már a pénzügyi szektort terhelő átmeneti adóknak sem örült. Az állandó pénzügyi tranzakciós illetéket pedig még problémásabban tartja, mondván: különösen a más tagállamokkal nem harmonizált módon történt bevezetése többféle torzulást okozhat a pénzügyi piacokon és a reálgazdaságban is. Ide sorolja egyrészt a tőke költségének növekedését, mivel az adóterhet valószínűleg megosztják a pénzügyi szolgáltatások felhasználóival, másrészt az ügyleti költségek emelésével a pénzpiaci likviditás és a finanszírozáshoz való hozzájutás szűkítését, harmadrészt pedig az adócsalásra és/vagy adókikerülésre való ösztönzést, melyek átterelhetik a gazdasági és pénzügyi tevékenységet más tagállamokba.

"Mellesleg"az ECB felhívja a magyar hatóságok figyelmét a pénzügyi tranzakciós adó harmonizálásával kapcsolatos, előrehaladott jogalkotási munkára. A bank szerint ez a harmonizáció fontos, "a pénzügyi intézmények refinanszírozási lehetőségeire, valamint általánosságban a monetáris politikára gyakorolt kedvezőtlen hatás elkerülése", valamint a gazdasági torzulások mérséklése érdekében.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

meszi9, 2012.07.26 21:07

@meszi9: Majd pár műsor után befekezték a gyártást.-helyett-Majd pár műsor után befejezték a gyártást.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

meszi9, 2012.07.26 21:01

@stempli: Teljesen igazat adok neked, tradelni egy nagyon kemény munka. Valamint abban is, hogy ha működne a gazdaság bizonyára ott dolgozna az ember. De ezzel az államosítással és a forráskivonással, illetve azzal, hogy csak a politikához közel álló cégek visznek szinte minden munkát, teljesen tönkre tették a gazdaságot. A médiában készítettek egy valóságshow-t 2 milliárdért(reálisan kb:200millióból lehetet volna).Majd pár műsor után befekezték a gyártást. Akkor mire ment el 2 milliárd ? Ilyenkor hol van a NAV ?!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

stempli, 2012.07.26 08:19

@temes33:
1: a monitor előtt ülve spekulatív pozíciókat felvenni és ezzel permanensen pénzt keresni nem olyan könnyű ám, mint ahogy az elsőre látszik, hosszú évekig tanultam és gyakoroltam, megfizettem érte a tanulópénzt, ezt bármelyik tőzsdés elmondhatja neked. azért csinálom ezt is, mert amúgy nem látok most más értelmes lehetőséget, mivel a kormány elb...t gazdaságpolitikája megfojtja a gazdaságot
2:nehéz megmondani, mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás. értem én, hogy nehéz ilyen forintkamat környezetben kitermelni a nyereséget a cégeknek, de azért magasak a kamatok, mert rossz a gazdaságpolitika. ha ilyen gazdaságpolitika mellett - nem emútnyócév, meg nem emútkettő, hanem emúttizenkettő - levinnék a forintkamatokat, akkor elszállna a forint, mint a győzelmi zászló. ezt látni kell. és akkor is elszáll, ha az MNB kvantitatív lazításba kezdene úgy igazán. nem az MNB miatt magas a kockázati felárunk, hanem a Viktátorék miatt. egyébként mivel nem értesz a pénzügyekhez elárulhatom, hogy ilyen CDS felár mellett hiába csökkentene az MNB kamatot, az állampapírpiacon és a forinton keresztül végül úgyis magasabb kamatot lennél kénytelen fizetni. Nem a Simorék miatt, nem a nemlétező nemzetközi összeesküvés miatt, hanem azért, mert senki sem bízik a fityeszben és olcsóbban nem kap az ország pénzt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rigolya, 2012.07.25 20:32

@Zolko_123: Nem a franciák és németek finanszírozzák az EU-t a leginkább?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Zolko_123, 2012.07.25 17:58

@rigolya: ismerem a kifogásokt amit összehazudoznak hogy miért "muszáj" a szabályokat megszabni. Az ECB semmit se "kénytelen" megvenni. Azért teszi mert akarja, és azért akarje mert különben a német és francia kereskedelmi bankok mennek veszteségbe (ugyanis ők finanszírozták az Euró buborékot). Meg az Angol és Amerikai bankok is, közöttük a Barklays meg a Goldman-Sachs.

Es ezután beszéljünk az ECB "függetlenségéről".
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html